Európa lepattintja Bident - megváltoztak kontinensünk érdekei

A Biden adminisztráció két, jól irányzott csapással adta tudtára Szaúd-Arábiának és Iránnak, hogy a Fehér Ház már nem az Obama-korszak játékszabályait követi a Közel-Keleten.  Az európai szövetségesek irányába egyelőre a kedves szavak és jóindulatú gesztusok dominálnak.  Az egyik ilyen fontos pont, hogy Washington nem eszkalálja a feszültséget az Északi Áramlat 2 orosz-német gázvezeték ügyében és bizonyos feltételekkel zöld lámpát hajlandó adni a geopolitikailag érzékeny projektnek – a lengyel és ukrán tiltakozás ellenére.

Mély sebek Európában

De a Külügyek Európai Tanácsának (ECFR) új felmérése rámutat arra, hogy a Trump évek milyen mély sebeket ejtettek Amerika megítélésén.  A felmérésben szereplő 10 európai ország polgárainak csak 10 százaléka hiszi azt, hogy az Egyesült Államok „megbízható” szövetséges és mindig meg fogja védeni kontinensünket.   Más szavakkal az európaiak többsége kételkedik abban, hogy a NATO megvéd egy európai tagállamát, ha Oroszország egy részt leszakítana róla, ahogyan az Ukrajna esetében történt. 

Közel, de mégis egyre távolabb egymástól (forrás: depositphotos)

Az európaiak többsége arról is meg van győződve, hogy az amerikai politikai rendszer megrendült.  Az európai átlagpolgár is érzi tehát az amerikai politikai osztály és vezető intézményeket körülölelő mély szkepticizmust.  Érzi azt a növekvő feszültséget, amelyet a szélesedő társadalmi különbségek, a középosztály lecsúszása és az etnikai ellentétek táplálnak.

A Biden kormányzat mintha nem észlelné, hogy Európa nem akar visszatérni a Trump előtti évek egyensúlyához.  Az elmúlt 4 évben nagyon megváltozott a világ, eltolódtak az erőviszonyok, ahogyan megváltoztak kontinensünk érdekei is. 

Az európai vezető államokat lefoglalják belső problémáik, amelyek veszélyeztetik a belpolitikai stabilitást.