Több tízezer ember töltötte meg vasárnap Mexikóváros főterét, hogy tiltakozzon a választási törvény reformja ellen, amely – szerintük – veszélyezteti a demokráciát. A tüntetők többnyire fehér és rózsaszín ruhát viseltek – a Nemzeti Választási Intézet színeit –, és olyan jelszavakat kiabáltak, mint a "Ne nyúlj a szavazatomhoz!".
Az Andrés Manuel López Obrador (AMLO) elnök által javasolt reformokat a múlt héten fogadta el a parlament. Amennyiben életbe lépnek, megvonnák a fizetést és a támogatást a helyi választási irodáktól, valamint megszüntetnék a szavazóhelyiséget felügyelő és működtető munkatársak tanfolyamait. Emellett csökkentenék az el nem számolt kampánykiadásokért járó büntetést is.
Míg az ellenzék szerint a módosítások gyengíteni fogják Mexikó demokratikus működését a jövő évi parlamenti és elnökválasztás előtt, az elnök „elitistának” minősítette a bírálatokat. Leszögezte: az így felszabaduló pénzösszeget a szegénységben élők helyzetének javítására lehet fordítani. Hozzátette: alá fogja írni a módosításokat, noha számít a legfelsőbb bíróság ellenkezésére.
Mélyülő mocsár
Mexikó számos problémája már évek óta egyre súlyosbodik, ami egyben azt jelenti, hogy ezek megelőzték AMLO elnökségét, és nem tudhatók be teljes mértékben az ő tetteinek vagy mulasztásainak. De az is tény, hogy a kihívások a kormányzása alatt egyre rosszabbra fordultak.
A mexikói gazdaság képtelen 2 százalék feletti növekedést produkálni – még a COVID járvány után sem volt képes erre –, holott a nagy hozzáadott értékű gyártást és a szabad kereskedelmet egyaránt felkarolta. De akkor mi tartja vissza az országot? A válasz a szervezett bűnözés.
Az ország hadurai
Ez magában foglalja azt a fajta magas szintű korrupciót, amelyet a katonaság növekvő szerepe a gazdaságban magával hozott. Eközben egyre ingatagabb a biztonsági helyzet az ország legtöbb szegletében. Sok befektető számára ezek a viszonyok egyszerűen túl veszélyesek ahhoz, hogy Mexikóban működjenek. A szervezett bűnözés már menetrendszerűen felelős mintegy 30 ezer gyilkosságért évente.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy politikai jelölteket közvetlenül a kábítószer-kartellek támogatnak, mint ahogyan ez történt például a Sinaloa kormányzói választáson tavaly júniusban. Chiapasban pedig a hivatalban lévő politikusok nyújtottak politikai védelmet a bűnözésnek.
A mexikói központi kormányzás nehézségei és az állam kudarca akkor látható igazán, amikor a kábítószer-maffia vezetői de facto hadurakként viselkednek Mexikó területének nagyjából egyharmadán. A mexikóiak maguk is egyre inkább „katasztrófa-forgatókönyvet” képzelnek el, amelyben az ország nemzetközi érdekek „könnyű prédájává” válhat.”
Ha kábítószerről van szó, a mexikói fentanil jó úton halad afelé, hogy a Kolumbiából származó kokaint felváltsa, mint legkomolyabb aggodalmat az USA kábítószerellenes hatóságainál. A fentanil miatt az Egyesült Államokban napjainkban évente több mint 100 ezer halálesetet regisztrálnak.
Már a katonaság is
A magas bűnözési arány aláássa az összes mexikói elnök képességét a hatékony kormányzásra. AMLO elődjei, így Enrique Peña Nieto és Felipe Calderón egyaránt fokozatosan militarizálták Mexikó belbiztonságát. AMLO demilitarizálást ígért, de ehelyett elmélyítette a katonaság szerepét a rendőri munkában, és kiterjesztette a hadsereg hatókörét a gazdaságra. A legjobb példa erre a nemzetőrség 2019-es létrehozása, amelyre a Kongresszus polgári felhatalmazást adott, de azt AMLO a gyakorlatban már a szenátusi határozat előtt katonai parancsnokság alá rendelte.
A katonaság már nem csak infrastrukturális projektekben vesz részt, hanem luxus társasházak építésében is, és üzemeltetni is kívánják saját légitársaságukat. A katonai szerepkör bővítése további lehetőséget adott a korrupcióra egy olyan országban, amely már a 124. helyen áll a 180-ból a Transparency International korrupcióérzékelési indexében. A katonaság egyre mélyebb állami beágyazottsága hozzájárul a kormányozhatatlansághoz.
AMLO Nyugat-ellenes kurzusa
AMLO nyíltan támogatja az Egyesült Államok ellenségeit és azon intézmények felszámolására tett kísérleteket, amelyek az USA vezetése alatt jöttek létre. Az elnök „erkölcstelennek” nevezte a NATO Ukrajnával kapcsolatos álláspontját és Mexikó továbbra is diplomáciai támogatást nyújt a diktátoroknak, köztük a venezuelai Nicolás Madurónak, aki Oroszország és Irán vezető szövetségese a féltekén.
Oroszország és Mexikó aláírt egy megállapodást az űrkutatási együttműködésről is, amely magában foglalja a GLONASS telepítését Mexikóban - ez Oroszország versenytársa a GPS-nek. Múlt októberben AMLO kigúnyolta az Európai Parlament képviselőit, akik az ukrán elnököt támogatták a Nobel-békedíjra.
AMLO vagy utódja törekedhet a közeljövőben egy olyan hatalmi konszolidációra, amely egy erős kívülállóhoz igazodna. Sokkal délebbre, Kína már támogatja Argentínát követelését a Falkland-szigetek kapcsán az Egyesült Királyság ellen. Közép-Amerikában a kínai befolyásolási kampányok sokrétűek, a kulturális diplomáciától az infrastruktúra finanszírozásáig terjednek: az elmúlt években Panama, El Salvador és Nicaragua elismerték a Kínai Népköztársaság Tajvannal szembeni igényét.
Mexikó egyre inkább olyan potenciális államnak tűnik, amely geopolitikailag átrendeződhet az USA erős szomszédjából egyfajta ellenséggé. Jövőre Mexikóban egy olyan elnökválasztási verseny lesz, amelyen nemcsak az ország politikai vezetése, hanem alkotmányos rendje is a tét. A mexikói általános választások egybeesnek északi szomszédjának elnökválasztásával, hozzájárulva ahhoz a politikai dinamikához, amely nem áll meg a határon.
Tavaly novemberi bejelentésében arról, hogy újra indul az amerikai elnökségért, Trump hosszasan beszélt a mexikói fentanil fenyegetéséről és AMLO-t "Jó embernek" nevezte. Az elnök népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint továbbra is erős, 60 százalékon áll, és a pártját tartják a legesélyesebbnek a 2024-es választásokon.
A mexikói egyciklusú limit miatt AMLO nem fog tudni újra indulni, de már mindent megtesz MORENA pártja és választott utódja sikeréért. Hogy milyen messzire halad ezen az úton - akár törvénytelen eszközök bevetésével - , az nemcsak Mexikó belső fejlődését fogja meghatározni, hanem külkapcsolatainak jövőjét is.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kedden elutasította az amerikai elnök kérését, hogy Nemzeti Gárda katonákat vezényeljen Chicagóba. 
