A Csop és Ungvár közötti 8,3 kilométeres új pályából már 3,5 kilométernyi szakaszt megépítettek az állami Ukrzaliznyicja vállalat emberei, a maradék részt még idén szeretnék átadni. Felújítottak egy vasúti hidat, a vonalhoz kapcsolódó kommunikációs rendszert is kiépítik.
Jevhen Liacsenko, a vállalat leköszönő igazgatósági elnöke azt közölte, hogy az elmúlt egy-másfél évben a háború ellenére koncentrálni tudtak ennek és más vasútfejlesztési projekteknek az előkészítésére: megszerezték a szükséges pénzügyi forrásokat és elvégezték a mérnöki tervezési munkát. Szerinte már az év elejétől megindulhat először a teherforgalom, majd kicsit később a személyforgalom is ezen a szakaszon.
Fotó: Ukrazaliznyicja
Csop és Ungvár között két új sínpárt építenek ki mindkét irányba: egy normál nyomtávú európait (1435 milliméteres) és egy széles nyomtávút (1520 milliméteres). A projekt teljes költsége 1,3 milliárd hrivnya (1 hrivnya=9,34 forint), ennek felét az Európai Unió állja. Az ukrán vállalat még egy 2022-es uniós pályázaton járt sikerrel. Ezen felbuzdulva egy lengyelországi kapcsolaton is dolgoznak az ukránok: azt tervezik, hogy Lviv megyéből kiindulva hasonló sínpárt építenek az ukrajnai Mostyska és Sknyliv között, majd onnan egy átvezető szakaszon Lengyelországba.
A kijevi kormány idén nyáron írt alá egy memorandumot az Európai Vasúti Ügynökséggel. Ennek lényege, hogy megkezdik az európai és az ukrajnai vasutak és irányítási rendszerek összehangolását, hogy Ukrajna mielőbb csatlakozhasson az európai vasúti hálózathoz. Szakmai konzultációs mechanizmust és műszaki segítségnyújtási menetrendet is kidolgoznak. Külön figyelnek majd a vasútbiztonságra és az egymás közötti zökkenőmentes személy-és áruforgalom előmozdítására. A tavalyi 151 millió tonna után idén az ukrán állami vállalat várhatóan 175 millió tonna árut továbbít, ennek zöme mezőgazdasági termék és hadfelszerelés. Jövőre hasonló ütemű növekedésre készülnek.
Berlin-Varsó-Kijev
Az EU – a nagy sebességű vasutak fejlesztéséről szóló átfogó páneurópai terv keretében – 2030-ban szeretné megnyitni a Berlin-Varsó nagy sebességű vasúti összeköttetést, 2040-től lenne ennek egy kijevi leágazása. Brüsszelben ugyanakkor tudják, hogy nem csupán Ukrajnában, de több kelet-európai uniós országban is hiányoznak ehhez a feltételek. Apostolos Tsitsikostas közlekedési és turisztikai biztos november elején közölte, hogy már 2025-ben szeretnék bevezetni az egységes foglalási és értékesítési rendszert.
Az Európai Unió idén júliusban hagyta jóvá több ukrajnai vasútépítési projekt támogatását. Ukrajna mintegy 43 millió eurót költhet a Csop-Lviv, valamint a Lviv-Csernyivci-Vadul-Siret szakasz felújítására, a keskeny nyomtáv kiépítésére és a villamosítás előkészítésére. Tavaly nyáron az Európai Befektetési Bank (EIB) 6,7 millió eurós gyorssegélyt adott a vállalatnak a háború okozta veszteségek egy részének a pótlására.
A jelek szerint a nemzetközi pénzintézetek üzletet is látnak Ukrajnában, nem csupán segíteni akarnak. 2022 szeptemberében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 100 millió eurós hitelt szavazott meg Ukrajnának egyfajta vasúti Marshall-segélyként. Azt a pénzt az evakuációra, az árufuvarozás folyamatossá tételére és helyreállítási munkálatokra kapta a társaság. Október végén a bank ennél is többet, 300 millió eurós kölcsönt adott 50 darab villanymozdony vásárlására. Ezen kívül a Világbank egy speciális projekten keresztül összesen 190 millió dolláros hitelt ad 30 darab villanymozdony megvásárlására.
Az Ukrzaliznyicja új szerelvények beszerzését is elkezdte, ezek többsége egyelőre csak a háború által kevésbé sújtott középső és nyugati megyékben közlekedik. A cég büszkén közölte még tavaly év végén, ahogy minden vasúti eszköz-és berendezésgyártóval igyekszik direkt szerződéseket kötni, hogy csökkentsék a korrupció lehetőségét. Akkor a beszerzési érték 70 százaléka zajlott le ilyen közvetlen megállapodások alapján, kiiktatva a közvetítőket.
Újdonságként négy hosszú távú járaton úgynevezett női vagonrészeket is kialakítottak a kisgyerekkel utazók anyukáknak, ahol az átlagosnál nagyobb a kényelem, eleve kevesebben vannak egy kupéban és például pelenkázó asztal is rendelkezésre áll. Manapság 400 vagonban van légkondicionáló berendezés. Az új beszerzéseknél természetesen már alapkövetelmény ez.
Kikötői kapcsolatok
Az uniós segítséggel mostanában megvalósuló projektek csak a kezdet és még rengeteg pénz és idő, míg a 22 ezer kilométeres ukrajnai hálózat megújul, illetve kiépülnek a keskeny nyomtávú kapcsolatok Európával. Jelenleg 40 vasúti átkelőpont üzemel Ukrajna és a környező országok között. Kijev számára gazdasági szempontból létkérdés, hogy a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren működő 18 ukrán kikötőhöz is korszerű vasút vezessen. Ezen vonalak felújítása, villamosítása és működtetése elképzelhetetlen uniós források nélkül.
Az ukrán piac még a mostani körülmények között is vonzó egyes uniós vasúttársaságoknak. Tudni lehet, hogy egy cseh, valamint egy lengyel magánvasúti vállalat is rendszeres járatokat üzemeltet Kijev és Prága, továbbá Lviv és több lengyel város között. Immár egy éve közlekedik az ukrán kamionokat vasúton Lengyelországba szállító vonatjárat.
Az Ukrzaliznyicja 2024-re 103 milliárd hrivnyás bevételt tervez. A kötelező béremelések és a beszerzett eszközök drágulása miatt a költségek 116 milliárd hrivnya körül alakulhatnak, a hiányzó pénzt megkapják az állami költségvetésből. Továbbra is a hadsereg ellátása és a háborúban megsérült vasúti infrastruktúra visszaépítése a legfontosabb, de ahol lehet, fejlesztik a személyszállítást és az üzleti célú árufuvarozást. Összességében 38 milliárd hrivnyát szánnak beruházásokra.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
