T-90, Armata, TOS-1A, Szu-35, Iszkander, Kinzsal, 2S19 Mszta, Ka-52… Az elmúlt lassan másfél év során biztosan sokaknak ismerős lett sok orosz fegyver, fegyverrendszer neve, illetve képességei. De meg lennénk lepődve, ha az ISDM Zemledelije rendszerrel katonai szakértőkön és nagyon lelkes amatőrökön kívül sokan hallottak volna. Pedig jelenleg talán ez az oroszok legfontosabb fegyvere, amely az ukrán offenzíva feltartóztatásában a legnagyobb szerepet játszik.
A Zemledelijének pedig már a neve is szerénységet sugall, vadállatok, természeti erők és más, hasonló szokásos fegyvernevek helyett egyszerűen „Mezőgazdaság”-ot jelent. A fegyver tulajdonképpen egy rakéta-sorozatvető, amely egy Kamaz alvázra van ráépítve, és újratöltés nélkül összesen 50 darab, 122 milliméter átmérőjű rakétát képes kilőni.
Az érdekes az, hogy mi van ezekben a rakétákban. Hagyományos robbanófej helyett ugyanis a Zemledelije rakétái élőerő és páncélosok elleni aknákkal vannak megtöltve. A kijelölt célterület fölé érve az aknák szétszóródnak a levegőben, majd kis ejtőernyők segítségével vitorláznak le a földig, ahol a talajtól függően beássák magukat vagy kis lábak segítségével állítják magukat a megfelelő helyzetbe.
Ezek az aknák – különösen a páncélosok ellen szánt változataik – nem tartoznak a legveszélyesebb típusok közé, viszonylag könnyű észrevenni és semlegesíteni őket, azonban egy-egy Zemledelije néhány perc alatt 2-3 focipályányi területet képes elaknásítani minden különösebb előkészület nélkül, 5-15 kilométeres távolságból. A rakéták röppályáját, az aknák kiszórásának helyét az időjárási adatokat is figyelembe véve egy számítógép határozza meg, amely ezután automatikusan egy térképet is készít az aknán – elméleti – helyéről, amelyet továbbít a felsőbb parancsnokságok felé. A kezelőknek kis túlzással csak egy gombot kell megnyomnia, illetve újratöltenie a kilövőt. (És persze gyorsan lelépni a kilövés helyszínéről, ha mindez az ellenséges tüzérség hatótávolságán belül történt.)
A rendszer alig néhány éves, és először 2022-ben látták igazolhatóan működés közben. Feltehetően nincs belőle túl sok az oroszoknak, de azokból az információkból, amit független elemzők össze tudtak kaparni, úgy tűnik, hozzá való munícióból viszont bőségesen van nekik.
Aknát vetnek, időt aratnak
Mit jelent ez most a gyakorlatban? Ahogy az ukrán offenzíva állásáról szóló hét eleji cikkünkben írtuk, az ukránok számára az orosz aknamezők jelentik az egyik legnagyobb nehézséget. Az aknamentesítés mindenképpen lassítja a támadó egységek felfejlődését, illetve előrenyomulását, a korlátozott számban elérhető aknamentesítő eszközök miatt pedig a páncélosok, csapatszállítók vagy éppen az utánpótlást szállító, sebesülteket mentő járművek csak szűk, könnyebben tűz alá vehető sávokban tudnak közlekedni.
Az orosz aknamezők többségét a most a leghevesebb harcokat látó zaporizzsjai és donyecki régiókban a frontok hosszú hónapokra történt megmerevedése idején telepítették az oroszok részben kézzel, részben a Zemledije és hasonló eszközök segítségével tömegesen, automatizált módon. Ezeket azonban az ukránok a hosszú idő alatt felderíthették valamennyire, átszelésükre terveket készíthettek. ha pedig egyszer átjutottak rajtuk, akkor bízhattak volna abban, hogy a megtisztított területeken már biztonságosan közlekedhetnek.
A Zemledije bevetése viszont azt jelenti, hogy néhány perc alatt szinte bárhol „elvethetnek” (nyilván innen a rendszer elnevezése) egy új aknamezőt az oroszok, akár a támadó ukrán egységek mögött, akár előttük. Így aztán a második- harmadik-sokadik hullámban érkező, vagy utánpótlást szállító egységeknek is kellemetlen meglepetésekkel szembesülhetnek az elvileg már megtisztított területeken, és a harcoló egységeknek is óvatosan kell mozogniuk mélyen az orosz vonalak mögött is, akár támadás, akár visszavonulás közben. Az ukrán katonák beszámolói is megerősítik, hogy nagyon nagy problémát okoznak az aknák, az alábbi bejegyzésben például arról ír egy ukrán harckocsiegység tagja, hogy tankjuk mozgásképtelenné vált a sok akna egyikétől, "ahogy sok más" harckocsi is.
There are a lot of mines. Our tank became disabled but then was evacuated (like a lot of others) and will return to the battlefield soonpic.twitter.com/0v8fPmfCvA
— Kriegsforscher (@OSINTua) June 13, 2023
A nyugati harckocsik és páncélozott járművek az eddig látottak alapján többnyire megvédték a bennük ülőket az aknák okozta súlyos vagy halálos sérülésektől, ám az aknák akár egy Leopard 2-est is mozgásképtelenné tudnak tenni, ha a lánctalpat tönkreteszik. Márpedig ellenséges tűz alatt nekiállni javítani, menteni járműveket nem a legkellemesebb elfoglaltság, miközben a többi jármű is bajba kerülhet, ha feltorlódnak egy-egy elakadt eszköz mögött.
De ami a legfontosabb, az óvatos mozgás, az állandó aknamentesítés, a javítások mind-mind időbe telnek, és ezt az időt az oroszok erősítések küldésére, a tüzérség beirányzására, a légierő bevetésére, ellentámadások indítására tudják felhasználni, amelyek mind veszteségeket okoznak a támadóknak, de ami még ennél is kritikusabb jelen helyzetben, megakadályozzák, hogy az ukránok gyorsan átjussanak az egyes védelmi vonalakon és az orosz pozíciók hátába kerülve, gyors manőverekkel jelentősebb áttörést érjenek el.
Egy Oroszországból induló hajót tartóztattak fel. 
