A tudósok egy olyan rejtélyes betegség vagy jelenség transzparens kivizsgálását követelik, amely több ezer iráni iskoláslányt érint.
Az iráni kormány több mint 100 embert tartóztatott le, akik felelősek lehetnek egy ismeretlen betegségért, amely az ország iskoláslányainak ezreit érinti. Sokan mérgezésről beszélnek, de nehéz tisztán látni, miközben folyamatosan jelennek meg az interneten olyan videók, amelyeken bajba jutott fiatal lányokat szállítanak a klinikákra és kórházakba. Toxikológusok, vegyifegyverkutatók, epidemiológusok és politológusok próbálják feltárni a lehetséges magyarázatokat.
Van-e bizonyíték arra, hogy lányokat mérgeznek az iskolákban?
Emberi jogi aktivisták szerint az egyik legrégebbi nyilvánosságra került eset az északi Qom város egyik iskolájában történt 2022 novemberében. A közösségi médiában azóta több száz videót tettek közzé lányokról és fiatal nőkről, akik olyan tünetekről számolnak be, mint fáradtság, égő érzés a torokban, hányinger, fejfájás és zsibbadás – mindezeket legtöbbször különböző szagok után tapasztalják. Ahmad Vahidi iráni belügyminiszter március 5-én azt mondta az állami médiának, hogy „gyanús mintákat” elemeznek laboratóriumokban, Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei pedig „komoly vizsgálatot” kért.
Egyes hangok szerint az iráni rezsim nem támogatja a lányok oktatását. Fotó: Depositphotos
Mahmoud Azimaee, egy torontói statisztikus 2022 novembere óta követi a médián keresztül az eseményeket. Az esetek túlnyomó többsége a lányok számára fenntartott középiskolákban történik (ahol a diákok 12 és 18 év közöttiek), és elenyésző számú incidensről számolnak be a kizárólag fiúkat oktató vagy a vegyes iskolákban.
Bár országszerte számolnak be ilyen esetekről, különösen a fővárosból, Teheránból és Qomból érkeznek jelentések, amely az iszlám teológia és filozófia tanulmányozásának központja.
Egy iráni tapasztalatokkal rendelkező toxikológus szerint a kormány és a kutatók gyűjtik az adatokat, de a kezdeti elemzések nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni belőlük, ezért a következő hetek döntő fontosságúak lesznek.
Milyen mérgező anyagok jöhetnek számításba?
Irán egyelőre nem tett közzé hivatalos információkat a megbetegedettek számán kívül, s a pácienseket kezelő orvosok sem nyilatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az események bármilyen külső értelmezése többnyire másodlagos forrásokra támaszkodik.
Alastair Hay, a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) toxikológusa, vegyifegyverekkel foglalkozó kutatója azt mondja, hogy látta a kórházba került fiatalok vérvizsgálatának eredményeit.
„A mérgezést azonban nem lehet mindig így kimutatni, mert az átlagos vérvétel nem szűri ki a különböző méregfajtákat. Átfogó toxikológiai szűrésre és reprezentatív számú esetre volna szükség” - mondja.
Keith Ward, a George Mason Egyetem (Virginia) vegyésze - aki emberi jogi szervezeteknek ad tanácsokat olyan konfliktusokban, amikor vegyi- és biológiai fegyvereket használnak - szerint, ha szintetikus anyagról van szó, a potenciális jelölt a klóramin. A klóramint úgy állítják elő, hogy egy fehérítőt tartalmazó tisztítószert egy másik, ammóniát tartalmazó tisztítószerrel kombinálnak. Ha nem is az összes tünetet, de a jelentett szagokat okozhatja a klóramin.
Ward szerint szóba jöhetnek még ideggázok vagy mustárgáz, de ezek kevésbé valószínűek. Az idegmérgekre utaló jelek közé tartozik ugyanis a kötőhártyagyulladás, amelyről nem érkeztek bejelentések. A toxikológus ugyanakkor hozzáteszi, hogy a mustárgáz nem azonnal okoz tüneteket, hanem késleltetett hatásai vannak. (Idegméreggel mérgezték meg az orosz ellenzék vezetőjét, Alekszej Navalnijt is).
Milyen más magyarázatok jöhetnek szóba?
Mind Hay, mind Dan Kaszeta, a Royal United Services Institute toxikológusa, katonai kérdésekkel foglalkozó londoni tudós, nem zárja ki
a tömeges pszichogén betegség lehetőségét sem.
Ez a fenyegetéstől való félelemre adott szorongásból vagy annak tudatából ered. Iránban ez a fenyegetés valódi, mivel a kormány fiatalokat tartóztatott le és börtönzött be 2022-ben Mahsa Amini, egy diák halálát követő országos tiltakozás után. Az Amnesty International szerint a börtönben több fiatal nő is meghalt.
„Előfordul, amikor a mérgezéstől való félelem stresszes reakciókhoz, például ájuláshoz, hányingerhez és hiperventillációhoz vezet” - mondja John Drury, a Sussex Egyetem (Egyesült Királyság) pszichológusa, aki a kollektív viselkedést tanulmányozza. Erről a jelenségről tudni kell, hogy sokszor azokban az országokban érinti az iskolás lányokat, ahol konfliktusok vannak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afganisztánban például 2009 óta tömeges pszichogén megbetegedéseket regisztrál. A pszichológus azonban azt mondja, hogy nehéz különbséget tenni a pszichogén hatások és a tényleges veszélyeknek való kitettség között, és a testi tünetek okainak meghatározására irányuló teszteket továbbra is el kell végezni.
Más kutatók szerint még túl korai lenne pszichogén okokat keresni. Ali Arab, a Washington DC-i Georgetown Egyetem statisztikusa és epidemiológusa szerint a pszichológiai jelenség „abszurd feltételezés ebben a konkrét esetben”, tekintve a fizikai tüneteket mutató videós- és fényképes bizonyítékok bőségét. Orkideh Behrouzan, a londoni Oriental and African Studies School of Oriental and African Studies (SOAS) orvosa és orvosantropológusa egyetért ezzel.
„Tömeges pszichogén hipotézist feltételezni, mielőtt minden fizikai okot kizárnánk, veszélyes és félrevezető” – mondja.
Hogyan érdemes az ilyen eseményeket kivizsgálni?
Kutatók, emberi jogi csoportok és egyes kormányok szerint független vizsgálatra van szükség. Egy ilyen vizsgálathoz a kormánynak „hozzáférést kell biztosítania az egészségügyi adatokhoz, amelyek Iránban gyakran rendkívül biztonságosak” - állítja Behrouzan.
Ezt az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül működő Vegyifegyver-tilalmi Szervezeten (OPCW) keresztül lehetne végrehajtani, amelynek Irán is aktív tagja.
„Ehhez azonban egy ENSZ-tagállamnak hivatalos vizsgálati kérelmet kell benyújtania, ami még nem történt meg. Igaz, az ügynökség szorosan figyelemmel kíséri az iráni fejleményeket” - mondta az OPCW képviselője a Nature-nek.
A lapáltal megkérdezett kutatók szerint az alapos vizsgálat magában foglalná az áldozatokkal folytatott interjúkat, toxikológiai teszteket, klinikai előzmények elemzését, epidemiológiai vizsgálatot és környezeti mintavételt.
„Szeretnék egy nyílt beszélgetést látni és hallani azokkal az orvosokkal, akik a lányokkal találkoztak vagy kezelték is őket. És be kell vonni a közösséget, mert ilyen kényes ügyben ez alapvető, hogy az emberek higgyenek majd az eredményekben” – teszi hozzá Alastair Hay, a brit toxikológus, aki hasonló folyamatban már részt vett egyszer Koszovóban 1991 környékén, Jugoszlávia szétválásakor. Irán egyébként elegendő képzett szakértővel és felszereléssel rendelkezik a toxikológiai vizsgálatok elvégzéséhez. A kapacitást az 1980-tól 1988-ig tartó iráni háború alatt és azt követően építették ki, amikor Irak vegyi fegyvereket használt.
Ha tényleg méregről van szó, ki lehet a felelős?
Az állami média szerint az iráni belügyminisztérium november 11-én bejelentette, hogy több mint 100 embert tartóztattak le és vizsgáltak meg, mert „büdös és ártalmatlan” anyagokat használva zártak le tantermeket.
A minisztérium szerint indítékaik a „huncutság vagy a vagánykodás” volt, valamint a kormánnyal szembeni ellenséges indíttatások.
Ugyanakkor nem zárható ki a kormány bizonyos szintű részvétele sem ezekben az eseményekben, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a gyerekek tiltakozását - s ebben mind a három kutató egyetért.
„A több hónapig tartó tiltakozások után az iszlám köztársaság katonai és biztonsági apparátusa arra a következtetésre jutott, hogy a mérgezés a tiltakozók megbüntetésének egyik módja” – teszi hozzá Saeid Golkar politológus, aki Iránt tanulmányozza a Tennessee Egyetem chattanoogai egyetemén.
Ugyanezen a véleményen van Encieh Erfani, az iráni Alapvető Tudományok Haladó Intézetének fizikusa is, aki szerint, ha ezek mérgezéses esetek, akkor „nem történhetnének meg a kormány jóváhagyása nélkül”. Ali Ansari, iráni történész pedig, - aki a brit St. Andrews-i Egyetemen tanít -, azt mondja, az iráni rezsimben akadnak olyanok, akik úgy érzik, hogy a lányokat nem kellene oktatni, ezért lehetséges, hogy saját kezükbe vették a dolgokat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az ukrán vállalatok alkalmazkodtak a katasztrofális üzleti környezethez, így a gazdaság külföldi támogatását kihasználva működőképesek maradtak. Egy évig még amerikai támogatás nélkül is kihúzhatják.
Különleges éve volt a szerencséseknek 2024 az Egyesült Államokban, ugyanis a Mega Millions játékban, ami a magyarországi ötöshöz lottóhoz hasonlít, sokan lettek multimilliomosok.
Úgy tűnik, szabad elvonulást engedélyezett Matolcsy Györgynek Orbán Viktor, cserébe a távozó jegybankelnök is szépeket mond róla búcsúzóul. De mi van, ha esetleg mégis megkapargatják kicsit az ügyeit, például a a Kúria és az Alkotmánybíróság döntése szerint „közpénz-jellegüket el nem vesztett” milliárdokat kezdik keresni?
Repülőrajtot kell venni 2025-ben, ez a siker kulcsa Orbán Viktor szerint. Donald Trump miatt is aggódik a kormányfő, derült ki pénteki rádiós megszólalásából.
Vádat emeltek a merénylővel szemben. 
