A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a bejelentést kommentáló értékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet az eszköz lejáratának kiterjesztése elvben élénkítheti a hitelezést, az intézkedés azonban a legnagyobb hatást valószínűleg a szuverén hitelköltségekre gyakorolja. A ház szerint a döntés ugyanis "kvázi kamatcsökkentéssel, vagy egy kvázi mennyiségi enyhítési programmal ér fel", de a jegybank közvetlen részvétele nélkül. Az RBS elemzői szerint a lépés nettó eredménye várhatóan a monetáris kondíciók lazulása lesz.
|
Miről döntött az MNB? Ősztől a kéthetes betét helyett a három hónapra lekötött jegybanki betét lesz az MNB irányadó monetáris eszköze. Részletek >>> |
Döntő lesz a következő kamatülés
A cég szakértői szerint mindemellett az MNB a döntéssel meg is erősítette elkötelezettségét a monetáris enyhítés mellett, mindössze három héttel a kulcsfontosságú júniusi kamatdöntő ülés előtt. Ez a lépés jelzés arra, hogy a monetáris tanács valószínűleg folytatni fogja a kamatcsökkentési ciklust a következő hónapokban is - vélekedtek az RBS londoni elemzői.
A ház jelenlegi előrejelzése szerint a kérdés valójában nem az, hogy az MNB folytatja-e az enyhítési ciklust, hanem csak az, hogy a monetáris tanács kitart-e az eddigi 0,15 százalékpontos kamatcsökkentési lépések mellett, vagy lassabb, 0,10 százalékpontos ütemre vált.
Az RBS elemzői szerint az előbbi esetben arra lehetne következtetni, hogy az MNB enyhítési ciklusa - júniusban, júliusban és augusztusban is egy-egy 0,15 százalékpontos lépéssel - az 1,2 százalékos alapkamat eléréséig folytatódik, az ütem lassítása viszont 1,35 százalékos alapkamaton véget érő kamatcsökkentési sorozatot valószínűsítene.
Nem baj a gyenge forint?
A keddi MNB-bejelentéshez fűzött elemzésükben az RBS szakértői közölték: véleményük szerint a monetáris tanácsnak nem okozna gondot a gyengébb forint, amely élénkíthetné az inflációt és segítené a növekedést is.
A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az MNB monetáris eszköztárának átalakításáról szóló keddi döntést kommentálva kifejtették: a lépést nem tartják "alapvetően kedvezőtlennek" a forint szempontjából, tekintettel arra, hogy az MNB célja a forintban denominált állampapírok banki keresletének serkentése, és így végső soron a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklése.
Ezért gyengült
A ház szerint ugyanakkor likviditási szempontból a kéthetes jegybanki betét vonzóbb a külföldi befektetők számára, mint a háromhavi lekötés. A TD Securities londoni elemzői ennek alapján úgy vélekednek, hogy a kéthetes eszköz igénybevételének tervezett korlátozása a jövőben a forintot az eddiginél "egy kicsit kevésbé vonzóvá teszi" a külföldiek számára a rövid távú pénzek parkoltatására.
A cég elemzői szerint valószínűleg már kedden is ez a hatás érződött, amikor a forint az MNB-döntés ismertetése után gyengült az euróval szemben.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
