„Ez nyílt beavatkozás” – milliárdokkal zsarol Brüsszel az Orbán-kormány szerint

Az Európai Bizottság nem mond igazat a magyar Helyreállítási Terv jóváhagyásáról, a magyar terv minden részletét illetően korábban teljes körű egyetértés jött létre a brüsszeli testület és a magyar kormány képviselői között, azonban a gyermekvédelmi törvény kapcsán kialakult politikai hisztéria miatt ez a folyamat megállt

- mondta Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban az MTI szerint a magyar közmédiának szerda este.

Győri: ez nyílt beavatkozás 

Szerinte a helyreállítási pénzekért felelős biztosok több alkalommal hangoztatták, nincs kettős mérce.

De arra a kérdésre, vajon a többi tagállamnak is küldtek-e a tárgyalások során végeláthatatlan kérdéssorokat a korrupció és csalás elleni fellépés tekintetében, nem érkezett válasz

- tette hozzá.

Pénzre várva. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök a 2019. decemberi EU-csúcson Brüsszelben. (Fotó: Európai Tanács)

Győri Enikő úgy véli:

A kettős mérce a gyakorlatban igenis létezik. Arra a felvetésre pedig, hogy pont a gyerekvédelmi törvény budapesti elfogadásakor akadtak el az egyébként jól haladó egyeztetések, szintén nem érkezett magyarázat a biztosok részéről.

Szerinte az is a kettős mércét mutatja, hogy a bizottságnak az sem elég, hogy Magyarország az Európai Számvevőszék jelentése szerint magasan az EU-átlag felett használta fel az elmúlt pénzügyi időszak forrásait.

Emellett - tette hozzá - az elsők között fogadta el és adta be az Európai Bizottságnak  a csalás elleni nemzeti stratégiáját,és meg is kapta a jóváhagyást. Magyarország a csalás elleni uniós hivatallal, az OLAF-fal legjobban együttműködő államok között van, valamint elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel azon országok közül, amelyek annak nem tagjai, mondta.

Kifejtette:

a brüsszeli bizottság enged a politikai nyomásnak, a magyar választásokig nem akarja elengedni a témát, ez pedig nyílt beavatkozást jelent.

A bizottságnak csakis szakmai szempontok alapján lenne szabad értékelnie a magyar (és a lengyel) helyreállítási terveket, és mielőbb jóvá kellene hagynia őket, jelentette ki Győri Enikő.

Brüsszel: minden átlátható

Az üggyel kapcsolatban Valdis Dombrovskis, az euróért és szociális párbeszédért felelős uniós biztos szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén azt mondta:

az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat Magyarországgal és Lengyelországgal a Helyreállítási Alap forrásainak felhasználását célzó terveikről.

Valdis Dombrovskis szerint a tárgyalások célja a legjobb értékelés mihamarabbi elérése és az, hogy a helyreállítási eszközben rögzített feltételek teljesüljenek.

Hozzátette: a bizottság eddig 22 tagország nemzeti tervét fogadta el. Négy tagállam (Magyarország, Lengyelország, Svédország, Bulgária) terveit még értékelik, Hollandia pedig még nem nyújtott be nemzeti tervet. A holland kormány jelezte, hogy 2022 tavaszán tervezik véglegesíteni azt, jelentette ki az uniós biztos.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos szerint az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy alaposan megvizsgálja a kifizetési kérelmeket, és érdekelt abban, hogy a lehető leggyorsabban lebonyolítsa az ügyeleteket.

Kiemelte:

a tárgyalások és a vizsgálatok átlátható módon történnek, a bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy szintén tegyék nyilvánossá az információkat. Célja, hogy látható legyen, az eszköz miként szolgálja a meghatározott célokat

- tette hozzá Gentiloni.

Mi áll a háttérben?

Az uniós Helyreállítási Alap elsősorban a vírusválság okozta károk enyhítését szolgálja. Az Orbán-kormány idén májusban nyújtotta be az ebből Magyarországnak járó összeg, átszámítva mintegy 2500 milliárd forint elköltésére kidolgozott tervet, amit azonban Brüsszel továbbra sem hagyott jóvá. Emiatt Magyarország továbbra sem jut hozzá ehhez a pénzhez.

Háttéranyagunkat a magyar-EU vitákról itt olvashatják:    

A Helyreállítási Alap létrejöttéről és lényegéről pedig itt beszéltünk korábban: