Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A minden korábbinál nagyobb választási részvétel beleilleszkedik egy trendbe, amire a magyar pártoknak készülniük kell.

Soha nem látott részvétel mellett zajlott az amerikai elnökválasztás, ami magyarázattal szolgál arra, hogy miért okozott minden korábbinál nagyobb nehézséget a választási elemzőknek az eredmény előrejelzése. Ebben a cikkünkben már levezettük, hogy akárki is lesz a vesztese a 2020-as küzdelemnek, több szavazatot kapott, mint bármelyik korábbi jelölt, aki végül elnyerte az elnökséget.

Ekkora érdeklődés mellett feltétlelezhető, hogy a választási közvélemény-kutatások nem tükrözték híven a valós választói akaratot, a torzításokat még a statisztikai modellek sem tudták maradéktalanul kiszűrni. Torzítás alatt értjük egyebek mellett a megkérdezettek "őszinteségi" faktorát, magyarul azt, hogy a válaszok tényleg a valós szavazati szándékot árulták-e el.

Elsősorban a republikánus szavazóknál lehetett számolni ezzel az attitűddel, miután Trump megosztó - polgárjogi és járványügyi - politikája miatt erősödő társadalmi feszültségek a jobboldali szavazókon csapódtak le elsősorban, politikai preferenciáik elhallgatására kényszerítve őket. Ezért történhetett az, hogy a felmérések elementáris erejű demokrata győzelmet vetítettek előre. S bár jelenleg Biden már megválasztott elnök, de az arányokat tekintve nem igazolódott a várakozás.

Bár még nem zárult le a szavazatszámlálási procedúra, de tényként kezelhetjük, hogy a politikai megosztottság nagyban hozzájárult a választási aktivitáshoz.

A napokban a Bloomberg közölt egy részletes és tanulságos elemzést arról, mekkora volt a választási részvétel az USA egyes államaiban. A hírügynökség megállapítása szerint az 55 államból 43-ban volt nagyobb a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. Az úgynevezett csatatér államokban - ahol a legszorosabb küzdelemre lehetett számítani, mint Wisconsin, Michigan, Florida és Észak-Karolina - szinte kivétel nélkül minimum 5 százalékponttal többen adták le szavazatukat, mint 2016-ban.

A legnagyobb aktivitást Minnesotában mérték, ahol a választásra jogosult népesség 81(!) százaléka adta le szavazatát. Négy éve ebben az államban 73 százalékos volt a részvétel. A csatatér államokban is meghaladta a 70 százalékot ez a mutató.

 

A negatív rekorder Alaszka lett, ott a választójoggal rendelkező népesség mindössze 36 százaléka mutatott érdeklődést a szavazás iránt, holott négy évvel korábban még 60,4 százalékuk vett részt rajta. Ezen kívül is van még olyan állam, ahol a részvétel alacsonyabb volt a négy évvel ezelőttinél: ide tudjuk sorolni Kaliforniát és Illinoist (természetesen a maradék szavazatok feldolgozása valamelyest változtathat még ezeken az adatokon). De ezek az államok kisebbségben vannak ebben az összevetésben.

A Bloomberg számítása szerint összesen 157,1-165 millió szavazat születhetett a 2020-as elnökválasztáson, vagyis a választásra jogosultak 68,6-72,1 százaléka élhetett állampolgári jogával. Négy éve 60 százalék körül volt ez a mutató, vagyis tagadhatatlan, hogy 2020-ban elemi erővel tört ki az amerikai társadalomból a véleménynyilvánítási akarat.

A fokozott érdeklődés a választójog gyakorlása iránt egyébként nem Amerika-specifikus. A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson az itteni lakcímmel rendelkező választópolgárok 70,22 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben, a választásra jogosult összes választópolgár (levélben szavazókkal együtt) részvételi aránya pedig 69,73 százalék volt a Nemzeti Választási Iroda szerint (ami azt jelenti, hogy a külföldön élők, valamint a nem urnáknál szavazók kisebb arányban vettek részt a szavazáson). Négy évvel korábban, 2014-ben még csak a választópolgárok 61,73 százaléka adta le voksát. Még korábban, 2010-ben az - akkor még létező - első fordulóban 64,38 százalékot mértek.

Látható tehát, hogy a választókra korábban jellemző érdektelenség múlóban van, egyre többen érdeklődnek - legalább a választás idején - a közügyek iránt. Másik olvasatban a pártok mozgósító kampánya lehet érdemi hatással a szavazatok alakulására: a választási győzelem érdekében minden követ megmozgatnak, hogy a szimpatizánsaikat az urnákhoz vigyék, akár egy zsák krumpli árán is. Mindenesetre kirajzolódni látszik egy trend, ami az előttünk álló 2022-es magyarországi országgyűlési választásra készülőknek számos fontos tanulsággal szolgál.

Az amerikai választásról készült gyorsértékeléseinket itt olvashatják:  Hogyan tudta megfordítani aközhangulatot Donald Trump?Az amerikai választás öt legnagyobb tanulsága. Arról pedig itt írtunk, hogy milyen hatással lehet Magyarországra: Donald Trump sem hozza el a Kánaánt a magyar gazdaságnakJoe Biden sikere sem döntené romba az Orbán-kormányt.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem fogja kitalálni, milyen konzulátust nyitott meg Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 08:14
Váratlan országban barátkozott a miniszter.
Makro / Külgazdaság Húsz éve nem láttak ilyet Kínában
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 13:03
Érdekes adatok jöttek.
Makro / Külgazdaság Fontos állami cég vezetőjét cseréli le Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 12:48
Távozik a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, az utód a Magyar Posta Biztosítótól érkezik.
Makro / Külgazdaság Várhatják a szombatot a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 12:34
Kellemes meglepetésben lehet részük a benzinkutakon.
Makro / Külgazdaság Mégiscsak működik Trump matekja? Jókorát zuhant az amerikai költségvetés hiánya
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 11:09
Közel 30 milliárd dollárt szedtek be vámokból csak augusztusban.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen meglepetést kaptak a németek
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 10:21
Hónapok óta nem történt ilyen.
Makro / Külgazdaság „Száz százalékig szolidáris” Lengyelországgal Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 09:52
Abu-Dzabiban beszélt a miniszterelnök a lengyelországi drónbehatolásról, Tisza-adóról és az Otthon Startról is.
Makro / Külgazdaság Dupla eladósodottságot is hozhat az Otthon Start
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 09:17
Pörög a személyi hitelek piaca is, önerőnek is felvehetik az emberek az egyre magasabb összegeket?
Makro / Külgazdaság További visszaesés a legtöbb ipari ágazatban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 08:47
Itt vannak a részletes adatok a magyar ipar teljesítményéről.
Makro / Külgazdaság Szép számok jöttek a magyar építőiparról, de vannak azért aggasztóbb adatok is
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 08:31
Az új szerződések száma például megzuhant, de ezek még Otthon Start előtti számok.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG