Soha nem látott részvétel mellett zajlott az amerikai elnökválasztás, ami magyarázattal szolgál arra, hogy miért okozott minden korábbinál nagyobb nehézséget a választási elemzőknek az eredmény előrejelzése. Ebben a cikkünkben már levezettük, hogy akárki is lesz a vesztese a 2020-as küzdelemnek, több szavazatot kapott, mint bármelyik korábbi jelölt, aki végül elnyerte az elnökséget.
Ekkora érdeklődés mellett feltétlelezhető, hogy a választási közvélemény-kutatások nem tükrözték híven a valós választói akaratot, a torzításokat még a statisztikai modellek sem tudták maradéktalanul kiszűrni. Torzítás alatt értjük egyebek mellett a megkérdezettek "őszinteségi" faktorát, magyarul azt, hogy a válaszok tényleg a valós szavazati szándékot árulták-e el.
Elsősorban a republikánus szavazóknál lehetett számolni ezzel az attitűddel, miután Trump megosztó - polgárjogi és járványügyi - politikája miatt erősödő társadalmi feszültségek a jobboldali szavazókon csapódtak le elsősorban, politikai preferenciáik elhallgatására kényszerítve őket. Ezért történhetett az, hogy a felmérések elementáris erejű demokrata győzelmet vetítettek előre. S bár jelenleg Biden már megválasztott elnök, de az arányokat tekintve nem igazolódott a várakozás.
Bár még nem zárult le a szavazatszámlálási procedúra, de tényként kezelhetjük, hogy a politikai megosztottság nagyban hozzájárult a választási aktivitáshoz.
A napokban a Bloomberg közölt egy részletes és tanulságos elemzést arról, mekkora volt a választási részvétel az USA egyes államaiban. A hírügynökség megállapítása szerint az 55 államból 43-ban volt nagyobb a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. Az úgynevezett csatatér államokban - ahol a legszorosabb küzdelemre lehetett számítani, mint Wisconsin, Michigan, Florida és Észak-Karolina - szinte kivétel nélkül minimum 5 százalékponttal többen adták le szavazatukat, mint 2016-ban.
A legnagyobb aktivitást Minnesotában mérték, ahol a választásra jogosult népesség 81(!) százaléka adta le szavazatát. Négy éve ebben az államban 73 százalékos volt a részvétel. A csatatér államokban is meghaladta a 70 százalékot ez a mutató.
A negatív rekorder Alaszka lett, ott a választójoggal rendelkező népesség mindössze 36 százaléka mutatott érdeklődést a szavazás iránt, holott négy évvel korábban még 60,4 százalékuk vett részt rajta. Ezen kívül is van még olyan állam, ahol a részvétel alacsonyabb volt a négy évvel ezelőttinél: ide tudjuk sorolni Kaliforniát és Illinoist (természetesen a maradék szavazatok feldolgozása valamelyest változtathat még ezeken az adatokon). De ezek az államok kisebbségben vannak ebben az összevetésben.
A Bloomberg számítása szerint összesen 157,1-165 millió szavazat születhetett a 2020-as elnökválasztáson, vagyis a választásra jogosultak 68,6-72,1 százaléka élhetett állampolgári jogával. Négy éve 60 százalék körül volt ez a mutató, vagyis tagadhatatlan, hogy 2020-ban elemi erővel tört ki az amerikai társadalomból a véleménynyilvánítási akarat.
A fokozott érdeklődés a választójog gyakorlása iránt egyébként nem Amerika-specifikus. A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson az itteni lakcímmel rendelkező választópolgárok 70,22 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben, a választásra jogosult összes választópolgár (levélben szavazókkal együtt) részvételi aránya pedig 69,73 százalék volt a Nemzeti Választási Iroda szerint (ami azt jelenti, hogy a külföldön élők, valamint a nem urnáknál szavazók kisebb arányban vettek részt a szavazáson). Négy évvel korábban, 2014-ben még csak a választópolgárok 61,73 százaléka adta le voksát. Még korábban, 2010-ben az - akkor még létező - első fordulóban 64,38 százalékot mértek.
Látható tehát, hogy a választókra korábban jellemző érdektelenség múlóban van, egyre többen érdeklődnek - legalább a választás idején - a közügyek iránt. Másik olvasatban a pártok mozgósító kampánya lehet érdemi hatással a szavazatok alakulására: a választási győzelem érdekében minden követ megmozgatnak, hogy a szimpatizánsaikat az urnákhoz vigyék, akár egy zsák krumpli árán is. Mindenesetre kirajzolódni látszik egy trend, ami az előttünk álló 2022-es magyarországi országgyűlési választásra készülőknek számos fontos tanulsággal szolgál.
Az amerikai választásról készült gyorsértékeléseinket itt olvashatják: Hogyan tudta megfordítani aközhangulatot Donald Trump?, Az amerikai választás öt legnagyobb tanulsága. Arról pedig itt írtunk, hogy milyen hatással lehet Magyarországra: Donald Trump sem hozza el a Kánaánt a magyar gazdaságnak, Joe Biden sikere sem döntené romba az Orbán-kormányt.
Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója. 
