A NATO-nak törekednie kell az indo-csendes-óceáni térség biztonságának fokozására – figyelmeztetett múlt szerdán a brit külügyminiszter, kiemelve, hogy Tajvannak védelemre van szüksége Kínával szemben.
Liz Truss az Egyesült Királyság külpolitikájáról elmondott beszédében kijelentette, hogy London elutasítja „az euro-atlanti biztonság és az indo-csendes-óceáni biztonság közötti hamis választást” a „globális NATO” javára.
London és Berlin egy hullámhosszon
"A NATO-nak globális kilátásokkal kell rendelkeznie, készen kell állnia a globális fenyegetések leküzdésére” – tette hozzá Truss. „Meg kell előznünk a fenyegetéseket az indo-csendes-óceáni térségben, olyan szövetségesekkel együttműködve, mint Japán és Ausztrália, hogy biztosítsuk a csendes-óceáni térség védelmét. Biztosítanunk kell, hogy a Tajvanhoz hasonló demokráciák képesek legyenek megvédeni magukat.”
Berlin is hasonló geopolitikai üzeneteket küld. "Németország szorosabb kapcsolatokra törekszik az ázsiai-csendes-óceáni térségben demokratikus értékeket valló országokkal" - mondta célzottan Olaf Scholz kancellár múlt csütörtökön, amikor első ázsiai hivatalos útja során Japánba látogatott - nem pedig a legfőbb kereskedelmi partner Kínába. Truss és Scholz figyelmeztetése a NATO-tagállamok új „stratégiai koncepciójának” megvitatása során hangzik el, amely felvázolja a katonai szövetség küldetését a következő évtizedre, és amelyről a következő, június 29-30-i madridi NATO-csúcson kell megállapodni.
A kínai kommunista párt szócsöve szerkesztőségi állásfoglalásában éles hangon utasította vissza Truss „birodalmi álmokat kergető” szavait, szerintük a miniszter egyre inkább egy amerikai külügyi hivatalnokként viselkedik.
Kulcsfontosságú régió
Valóban, miközben Kína tovább erősíti stratégiai partnerségét Oroszországgal, Európa másutt keres szövetségeseket Ázsiában. A héten az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan Tokióba utazik, hogy az EU-Japán csúcstalálkozó közös házigazdája legyen. Az EU Tanácsának júniusban kezdődő cseh elnöksége pedig rendezvénysorozatnak ad majd otthont indo-csendes-óceáni partnerekkel.
Az indo-csendes-óceáni térség a világ népességének 65 százalékának ad otthont, a világ bruttó hazai termékének 63 százalékát adja, és a világ tengeri kereskedelmi forgalmának több mint 60 százaléka a régión keresztül történik. A régióban és azon kívül számos nemzet gazdasági érdekei és jövőbeli növekedése szorosan összefügg a hajózás szabadságával és a kereskedelem szabad áramlásával az indo-csendes-óceánon keresztül.
Európai kurzusmódosítás
Márpedig a váratlanul kitört háború európai földön arra készteti az EU-t, hogy más szemmel nézzen Kínára – amely történetesen Oroszország stratégiai partnere.
Egy véleménycikkében a The Economist arra a következtetésre jut, hogy "Putyin erőszakkal próbálja újrarajzolni Európa határait, és Hszi elnök ezt nem ítéli el. Márpedig ez közvetlen kihívást jelent az EU alapelvei számára és így a szokásos üzletmenet folytatni képtelenség. Putyin megmutatta Európának, hogy kontinensünknek szüksége van egy új Kína-politikára."
De nemcsak a geopolitika árnyékolja be Európa és Kína viszonyát. Egy másik vitában az EU idén februárban jogi kifogást nyújtott be Kínával szemben a WTO-nál a szellemi tulajdonjogok miatt. Az EU azzal érvel, hogy a kínai bíróságok megakadályozzák az európai vállalatokat távközlési technológiai szabadalmaik védelmében. Az EU - amely többször felvetette a kérdést Kínával -, azzal vádolja Pekinget, hogy megsérti a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást (TRIPS), amely a WTO alapköve.
Japán felértékelése
Ahogy Scholz elismerte, "nem véletlen" Japán választása első ázsiai úti céljaként. Miközben tartózkodott a Kínával szembeni közvetlen bírálattól, Scholz kiemelte, hogy diverzifikációra van szükség a német vállalkozások részéről. Hozzátette: „fontos, hogy az ellátási láncok kevésbé függjenek az egyes országoktól, és ez "olyan feladat, amely fontosabb, mint valaha". Kínának előreláthatóan nem okoz fejtörést majd kitalálni, melyik országról is beszél Scholz.
Az Európából érkező hideg szelek igazán nem hiányoznak Pekingnek, hiszen már enélkül is számos kihívással néz szembe. A gazdaság a komoly lassulás jeleit mutatja, a tőke menekül az országból, a vállalati szektor eladósodottsága egyre magasabb, a termékenységi ráta (1,702) továbbra is a helyettesítési ráta alatt van, a népesség elöregszik, miközben az olcsó munkaerő előnye csökken. Noha Hszi elnök újabb infrastrukturális beruházásokkal akarja a konjunktúrát fenntartani, ez azonban már kockázatos játszma: Kína államadóssága (27 ezermilliárd dollár) napjainkban eléri a GDP 159 százalékát, ami 60 százalékkal magasabb a globális átlagnál.
Még mindig 100 dollár felett az ár. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
