|
| António Guterres ENSZ-főtitkár beszédet mond az 54. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Münchenben 2018. február 16-án. (MTI/EPA/Ronald Wittek) |
Tegnap záródott az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, a biztonságpolitika első számú nemzetközi fóruma, ahol több mint 500 vezető politikus és szakértő – köztük húsznál is több állam-, illetve kormányfő – vitatta meg a világ egyre aggasztóbb fejleményeit. Volt miből mazsolázni, hiszen Washington éppen elhagyja a fennálló nemzetközi rendet – amelyet maga hozott létre a második világháború után –, Németországban éppen beomlik a politikai centrum, a Brexittel az Egyesült Királyság egy geopolitikai senkiföldjére navigálta magát, Szíriában pedig a világ nagyhatalmai egy klasszikus proxi (helyettesítő) háborút indítottak egymás ellen. Nos, ezen a kulcsfontosságú fórumon hazánk egyetlen emberrel sem képviseltette magát, amely híven tükrözi a Külügyminisztérium és háttérintézményeinek 2014-es szétzilálása által keltett intézményi válságot.
Oroszország Európa része
Kozacsev, a Duma külügyi bizottságának vezetője a Konferencián elutasította Európa megosztottságát és ezért a felelősséget az EU-ra hárította, amely szerinte nem nőtt föl a Párizsi Charta szellemiségéhez. Kozacsev itt arra utalt, hogy 1990. november 21-én az európai együttműködési és biztonsági csúcsértekezleten részt vevő 34 állam- és kormányfő - köztük Antall miniszterelnök - aláírta a `Párizsi Charta Az Új Európáért` című okmányt, amely kinyilvánította az európai konfrontáció és megosztottság megszűnését. A dokumentumban az aláírók befejezettnek nyilvánították a II. világháború végétől tartó európai szakadást, a `konfrontáció korszakát`, és ezzel beiktatták a hidegháború végét.
Kozacsev keményen kritizálta a NATO-t és az EU-t, amelyek szerint nem befogadó, hanem kirekesztő intézmények, hiszen Moszkvát Európán kívülre akarják tolni. Hahn, az EU bővítési biztosa szerint az 1990-es évek elején Moszkva meghívót kapott a NATO-ba, de nem élt vele. Mi több, egy világos nyelvezetű közleményben Moszkva azt is kinyilvánította, hogy soha nem akar csatlakozni az EU-hoz. Itt azért meg kell jegyeznünk, hogy a NATO és Oroszország kapcsolatát elemző Wikipédia oldal nem tud a Hahn által említett NATO-meghívásról.
Széteső német kormány
|
| Káncz Csaba |
Gabriel német külügyminiszter (SPD) beszédében kiemelte, hogy lazítani kellene az Oroszországgal szemben az ukrán válság miatt bevezetett szankciók rendszerén, ha sikerül megállapodni a békefenntartásról Kelet-Ukrajnában. Eddig az egységes európai álláspont az volt, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg nem teljesülnek maradéktalanul a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások. Gabriel viszont most azt mondta, irreális elvárni a megállapodások százszázalékos teljesítését a büntetőintézkedések enyhítése előtt.
A konzervatív CDU azonnal kritizálta Gabriel szavait, mert szerintük a szankciók lépésenkénti feloldása szembemegy a koalíciós megállapodással. A eljövendő esetleges német nagykoalíció rozoga állapotát az is mutatta, hogy míg a müncheni fórumon a CDU-s védelmi miniszter asszony a német védelmi költségvetés jelentős emeléséről beszélt – a Trump által elvárt GDP arányos 2 százalék irányába -, addig Gabriel ezt kapásból megkérdőjelezte.
Izraeli miniszterelnök Netanjahu személyében elsőként vett részt a fórumon. A számos korrupciós ügye alatt roskadozó miniszterelnök agresszív Irán-ellenes beszédet mondott. Szerinte jelenleg Irán jelenti a világ békéjére a legnagyobb fenyegetést és hozzátette: „Ha szükséges, cselekedni fogunk nem csak Irán regionális segítői, hanem közvetlenül Irán ellen is”.
Káncz Csaba jegyzete
Saját felhasználásra készítik ezeket.
