Az EUObserver nevű lapnak sikerült megszereznie az EU külügyi szolgálatának január 19-én kelt dokumentumát, amely felvázolja az Unió tervét az Indiai-óceán északnyugati részére (NWIO) vonatkozóan, beleértve a geopolitikailag forrongó Vörös-tengert. Az anyag szerint Európa arra készül, hogy megerősítse haditengerészeti jelenlétét az NWIO térségben „a szabad navigáció fenntartása érdekében”. Itt egy óriási területről van szó, amely a Vörös-tengertől lehúzódik délre Madagaszkárig és keletre a Maldív-szigeteken át a Hormuzi-szorosig.
A francia kapcsolat
A dokumentum kiemeli, hogy az EU tagállamok megerősített haditengerészeti jelenléte egyrészt emelné az EU státuszát, mint globális tengerbiztonságot garantáló szereplő, másrészt új lehetőségeket nyitna stratégiai párbeszédre olyan kulcsszereplőkkel, mint India.
Európában kevéssé figyeltek föl arra, hogy tavaly ősszel az AUKUS szerződés okozta sokkot követően Emmanule Macron francia elnök azonnal hívta Narendra Modi indiai miniszterelnököt. Modi a beszélgetést követően „barátjának” nevezte a francia elnököt, feltárva, hogy a két fél megvitatta „India és Franciaország szorosabb együttműködését az Indo-csendes-óceáni térségben”. Hozzátette, hogy „nagyra értékeljük stratégiai partnerségünket Franciaországgal, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsát”.
Fél szemüket Kínára vetve Franciaország és India már 2018-ban megállapodott egy „Közös Stratégiai Vízió az Indiai-Óceán Régiójában” névre hallgató keretmegállapodásban, amely révén a két ország megnyitotta szárazföldi és haditengerészeti bázisait a másik ország csapatai előtt. Nemcsak az indiai hadihajók használhatják azóta az Indiai-óceáni francia bázisokat, hanem a franciák is hasonlóképpen járnak el Indiában. Párizs katonai bázisokat üzemeltet a kelet-afrikai Dzsibutiban, a Madagaszkár-közeli Réunion szigetén, az Egyesült Arab Emirátusokban, és Mozambik partjai közelében (Mayotte).
A két ország közötti egyre szorosabb katonai együttműködést jól jelzi, hogy India védelmi beszerzéseinek 4,6 százalékáért Párizs felelt az elmúlt 5 évben, miközben a megelőző 5 évben ez a mutató 0,8 százalékon állt. A kétoldalú katonai együttműködés eddigi csúcspontját jelentette, hogy a francia Dassault Aviation eddig 26 darab, 4,5 generációs Rafale vadászgépet szállítottak le Új-Delhinek a megrendelt 36 darabból. 2020 tavaszán India és Franciaország első alkalommal hajtott végre közös haditengerészeti műveleteket Réunion szigetéről, hogy erősítsék az indiai haditengerészet képességeit.
A Vörös-tenger vonzása
De térjünk vissza az EU dokumentumára, amely leszögezi: „A Vörös-tenger afrikai partján az Arab-öböl országai (Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek), Egyiptommal karöltve mérik össze erejüket Törökországgal, Kínával, Oroszországgal és Katarral kikötőkért és befolyásért”.
A térségben „számos” rakétatámadás történt Szaúd-Arábia ellen az Irán-barát jemeni húszi felkelők részéről, miközben az Egyesült Államok és Kína építik ki eszközeiket egy „haditengerészeti megmérkőzés” keretében az Arab-tengeren.
Jemen drámája
A legnagyobb dráma a térségben Rijád nyolc éve elindított jemeni hadjárata, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagember számára. A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a húszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint egy krónikus bukott állammá (failed state) alakult az Arab-félszigeten. A húszik nem reagáltak konstruktívan Rijád tavaly tett békeajánlatára.
Sőt, Jemen dezintegrációja folytatódik és több forrás szerint Izrael és az Emírségek már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó és az UNESCO által védett Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni. Az Emírségek emellett katonai bázist épít a szintén Jemenhez tartozó Majun szigeten.
Amerika és szövetségeseinek hadgyakorlata
Az „Ábrahám Egyezmények” megkötésének egyik célja volt, hogy az Emirátusok (UAE), Bahrein, Izrael és az Egyesült Államok megerősítsék regionális hadtengerészeti szövetségüket a Közel-Keleten általában, a Vörös-tengeren pedig különösképpen. A fő cél Teherán és a támogatását élvező húszik visszaszorítása a tengerek felől.
Ezzel a céllal történt tavaly novemberben öt napon keresztül a Vörös-tengeren az addig páratlan tengerészeti hadgyakorlat, amelynek keretében az amerikai haditengerészet központi parancsnoksága (NAVCENT), a UAE, Bahrein és Izrael tartott „a navigáció szabadságának és a nemzetközi kereskedelem fenntartását” szimulálva.
95 napra nőtt az átlagos értékesítési idő. 
