A rászorulókat segítő szervezetek országos szövetségének (Paritätischer Wohlfahrtsverband - PW) a 2015-ben felvett adatok vizsgálatán alapuló elemzése szerint az egy évvel korábbi 15,4 százalékról 15,7 százalékra, 25 éves csúcsra emelkedett a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya, ami azt jelenti, hogy 12,9 millióan éltek szegény sorban a mintegy 82 milliós országban.
A 16 tartomány közül 12-ben emelkedett a szegények aránya. Csökkenést csak a volt NDK területén fekvő Brandenburgban és Szász-Anhalt tartományban, valamint a nyugati Saar-vidéken és Rajna-vidék-Pfalzban regisztráltak.
A legalacsonyabb - 11 százalék körüli - arányt a hagyományosan jómódú Bajorországban és Baden-Württembergben mérték, a legmagasabb, 24,8 százalékos arányt pedig Brémában. Utána Berlin következik 22,4 százalékkal, majd Mecklenburg-Elő-Pomeránia 21,7 százalékkal.
Egyre nagyobbak az eltérések
A területi különbségek növekednek, ezt jelzi a többi között, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő térségekben - a Ruhr-vidéken, Brémában, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában - az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a szegény sorban élők aránya, a legfejlettebb tartományokban pedig minimálisan.
A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok a munkanélküliek, a gyermeket egyedül nevelő szülők és a külföldi állampolgárok, körükben 59 százalékos, 43,8 százalékos, illetve 33,7 százalékos a szegények aránya.
Sok a szegény gyerek
A PW számításai szerint súlyos gond a gyermekszegénység is, a kiskorúak körében 19,7 százalékos a szegénységben élők aránya. Az időskori szegénység kockázata pedig egyre nagyobb: a 65 éven felülieknél ugyan átlag alatti, 14,6 százalékos a szegények aránya, ami azonban a tíz évvel korábbi 11 százalékhoz képest 32,7 százalékos növekedés, míg a társadalom egészét tekintve jóval kisebb mértékben, a 2005-ben mért 14,7 százalékhoz képest 6,8 százalékkal nőtt a szegény sorban élők aránya.
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
