Hiába nyugtatgatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a két hónapja megjelent közleményében azzal, hogy bár nominálisan nő a készpénzállomány, a dinamika 2018 óta érezhetően lassul. A legfrissebb, ma reggel publikált jegybanki adatok ugyanis ezt nem támasztják alá. Hiszen novemberben 85,2 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, míg októberben 71 milliárddal, szeptemberben pedig csak 21,5 milliárddal.
A hazai készpénzállomány növekedése egyelőre fékezhetetlennek tűnik, sorra dőlnek meg a rekordok, november végén immár 7214 milliárd forint értékű cash forgott a piacon. Összességében pedig 2020-ban már több mint 560 milliárdos a növekmény 2019 végéhez képest.
Forrás: MNB
A magas hazai készpénzállomány egyik oka, hogy miközben a nagy címletek bővülnek, addig a kisebbek használata gyakorlatilag stagnál. További cash-növelő tényezők a történelmi szinten alacsony, gyakorlatilag a nullához közeli betéti kamatok. Korántsem utolsósorban pedig azok az állami intézkedések, amelyek a készpénzhasználat felé terelnek. Ilyen a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forint értékhatárig, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték.
Ezért is szorgalmazza ez utóbbi két tétel eltörlését a Magyar Bankszövetség – ez is szerepelt abban a 2019 novemberében publikált nyolcpontos csomagban, amely a készpénzhasználat visszaszorítására fogalmazott meg javaslatokat.
Érdemes felidézni, melyek ezek:
- Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
- A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
- A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
- Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
- Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
- A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása.
Ezek segítségével a Bankszövetség számítása szerint összességében a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Ám a nyolc pontból eddig mindössze egyet szívlelt meg a kormány: a nyáron elfogadott törvény előírása szerint az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget. Ez lehet kártyás vagy azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, esetleg más megoldás. (Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, melyikkel él, azaz milyen módon fizet.)
Igaz, a minap úgy tűnt, még ez a vívmány is veszélybe kerülhet, miután a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) bejelentette, kezdeményezni fogja a január elsejei határidő módosítását, amennyiben a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitva tartásra vagy bezárásra kényszerülnének. Arra való hivatkozással, hogy a járványhelyzet miatt a kereskedőknek nem maradt elég idejük a felkészülésre.
Ám e remény csak néhány óráig élt, miután a gazdaságvédelmi operatív törzs nemhogy enyhített, hanem éppen ellenkezőleg: megerősítette, ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, 2021. január 1-jétől mindenképpen lehetővé válik az elektronikus fizetés is. Ez Varga Mihály szerint további 50-60 ezer új elfogadóhelyet jelent és több tízmilliárd forinttal csökkentheti a készpénzhasználatot. Vagyis még a tizedével sem annyival, mint amennyivel a Bankszövetség javaslataival lehetne.
Amúgy egyesek Varga Mihálynak a gazdaságvédelmi operatív törzs ominózus ülését megelőző facebookos videós üzenetéből azt is kiolvasták, hogy esetleg a pénzügyi tranzakciós illetéket és a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét is eltörli a kormány, vagy legalábbis megfontolja azt. Ám ez szóba sem került. Ezt a pénzügyminiszter a Világgazdaságnak azzal magyarázta, hogy most olyan felvetéseket támogattak, amelyek érdemi idő- és költségcsökkentést eredményeznek a lakossági és a vállalati banki ügyfelek számára, méghozzá úgy, hogy azok sem a költségvetésnek, sem a bankrendszernek nem okoznának extra terheket.
Illetve – tehetjük hozzá – a központi büdzsének bevételkiesést. Hiszen csupán a tranzakciós illeték évente jelentős összeggel, az idén például – az előirányzat szerint – 226 milliárd forinttal gazdagítja a költségvetést. Igaz, a Bankszövetség számításai szerint ennek lakossági része 50-60 milliárd, az átutalások után pedig a becsléseik szerint 12-14 milliárdnyi tranzakciós illeték folyhat be. Márpedig a bankok a magánszemélyek e terheinek megszüntetésével is kiegyezne, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy – amint a Bankszövetség korábbi elnöke laptársunknak fogalmazott – ha e terhelés egy ennyire gyorsan globalizálódó világban megmarad, akkor azzal arra ösztönzik a hazai ügyfeleket, hogy ne a magyar pénzpiacon bonyolítsák le az ügyeleteiket.
Más kérdés, hogy ugyanakkor az is világos, a mostani helyzetben, amikor a költségvetés a Covid miatt jelentős, az idén akár 8-9, de jövőre is még 6,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal nézhet szembe, minden fillérre szükség van.
Ebből az anyagból ez lehet az eddigi legnagyobb fogás. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
