5p

Novemberben 85 milliárd forintnál is több cash került a forgalomba, így a hó végén összességében már 7200 milliárdot is meghaladta a kint lévő készpénzállomány. S a koronavírus-járvány miatt nincs esélye annak, hogy e növekvő trend megforduljon.

Hiába nyugtatgatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a két hónapja megjelent közleményében azzal, hogy bár nominálisan nő a készpénzállomány, a dinamika 2018 óta érezhetően lassul. A legfrissebb, ma reggel publikált jegybanki adatok ugyanis ezt nem támasztják alá. Hiszen novemberben 85,2 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, míg októberben 71 milliárddal, szeptemberben pedig csak 21,5 milliárddal.

Csak nem akar megállni a növekedése. Fotó: MTI
Csak nem akar megállni a növekedése. Fotó: MTI

A hazai készpénzállomány növekedése egyelőre fékezhetetlennek tűnik, sorra dőlnek meg a rekordok, november végén immár 7214 milliárd forint értékű cash forgott a piacon. Összességében pedig 2020-ban már több mint 560 milliárdos a növekmény 2019 végéhez képest.

Forrás: MNB

A magas hazai készpénzállomány egyik oka, hogy miközben a nagy címletek bővülnek, addig a kisebbek használata gyakorlatilag stagnál. További cash-növelő tényezők a történelmi szinten alacsony, gyakorlatilag a nullához közeli betéti kamatok. Korántsem utolsósorban pedig azok az állami intézkedések, amelyek a készpénzhasználat felé terelnek. Ilyen a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forint értékhatárig, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték.

Ezért is szorgalmazza ez utóbbi két tétel eltörlését a Magyar Bankszövetség – ez is szerepelt abban a 2019 novemberében publikált nyolcpontos csomagban, amely a készpénzhasználat visszaszorítására fogalmazott meg javaslatokat.

Érdemes felidézni, melyek ezek:

  • Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
  • Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
  • Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
  • A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
  • A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
  • Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
  • Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
  • A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása

Ezek segítségével a Bankszövetség számítása szerint összességében a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Ám a nyolc pontból eddig mindössze egyet szívlelt meg a kormány: a nyáron elfogadott törvény előírása szerint az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget. Ez lehet kártyás vagy azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, esetleg más megoldás. (Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, melyikkel él, azaz milyen módon fizet.) 

Igaz, a minap úgy tűnt, még ez a vívmány is veszélybe kerülhet, miután a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) bejelentette, kezdeményezni fogja a január elsejei határidő módosítását, amennyiben a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitva tartásra vagy bezárásra kényszerülnének. Arra való hivatkozással, hogy a járványhelyzet miatt a kereskedőknek nem maradt elég idejük a felkészülésre.

Ám e remény csak néhány óráig élt, miután a gazdaságvédelmi operatív törzs nemhogy enyhített, hanem éppen ellenkezőleg: megerősítette, ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, 2021. január 1-jétől mindenképpen lehetővé válik az elektronikus fizetés is. Ez Varga Mihály szerint további 50-60 ezer új elfogadóhelyet jelent és több tízmilliárd forinttal csökkentheti a készpénzhasználatot. Vagyis még a tizedével sem annyival, mint amennyivel a Bankszövetség javaslataival lehetne.

Amúgy egyesek Varga Mihálynak a gazdaságvédelmi operatív törzs ominózus ülését megelőző facebookos videós üzenetéből azt is kiolvasták, hogy esetleg a pénzügyi tranzakciós illetéket és a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét is eltörli a kormány, vagy legalábbis megfontolja azt. Ám ez szóba sem került. Ezt a pénzügyminiszter a Világgazdaságnak azzal magyarázta, hogy most olyan felvetéseket támogattak, amelyek érdemi idő- és költségcsökkentést eredményeznek a lakossági és a vállalati banki ügyfelek számára, méghozzá úgy, hogy azok sem a költségvetésnek, sem a bankrendszernek nem okoznának extra terheket.

Illetve – tehetjük hozzá – a központi büdzsének bevételkiesést. Hiszen csupán a tranzakciós illeték évente jelentős összeggel, az idén például – az előirányzat szerint – 226 milliárd forinttal gazdagítja a költségvetést. Igaz, a Bankszövetség számításai szerint ennek lakossági része 50-60 milliárd, az átutalások után pedig a becsléseik szerint 12-14 milliárdnyi tranzakciós illeték folyhat be. Márpedig a bankok a magánszemélyek e terheinek megszüntetésével is kiegyezne, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy – amint a Bankszövetség korábbi elnöke laptársunknak fogalmazott – ha e terhelés egy ennyire gyorsan globalizálódó világban megmarad, akkor azzal arra ösztönzik a hazai ügyfeleket, hogy ne a magyar pénzpiacon bonyolítsák le az ügyeleteiket.

Más kérdés, hogy ugyanakkor az is világos, a mostani helyzetben, amikor a költségvetés a Covid miatt jelentős, az idén akár 8-9, de jövőre is még 6,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal nézhet szembe, minden fillérre szükség van.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MNB: minél tovább tart az árrésstop, annál inkább átháríthatják a fogyasztókra
Herman Bernadett | 2025. június 26. 15:01
Magas infláció, alacsony GDP, és gyenge vállalati hitelezés – erről ír az MNB a friss Inflációs jelentésében. Az árrésstopok meghosszabbításánál nagy a kockázat, hogy a veszteséget áthárítják a kereskedők a fogyasztókra, az inflációs hatás csak átmeneti lesz. 
Makro / Külgazdaság Vészjósló hír érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 13:09
Nem állnak jól a cégek.
Makro / Külgazdaság Már nyár előtt elkezdték a kikapcsolódást a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 08:31
Megérkeztek a turisztikai szálláshelyek adatai.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton kapott egy új feladatot
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 08:08
A miniszter Kínában tárgyalt.
Makro / Külgazdaság Jött egy ígéretes hír: a kanyarban már ott van a gazdaság erősödése?
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 06:18
Erre utalnak a jelek egy londoni elemzőház szerint.
Makro / Külgazdaság Légzsákhiba miatt 2,5 millió autót hívnak vissza Franciaországban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 19:21
2,5 millió hibás, ütközéskor felrobbanó légzsákkal felszerelt autó visszahívását rendelték el Franciaországban, amelyek már több halálesetet is okoztak.
Makro / Külgazdaság Nem hozott meglepetést júniusban a GKI konjuktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 15:43
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Májusban nőtt az új autótulajdonosok száma az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 13:37
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók képviseleti szerve, az ACEA jelentése szerint. Az elektromos autók részaránya az EU-ban nőtt, Magyarországon viszont csökkent.
Makro / Külgazdaság Magyar gazdaság: besültek a rakéták
Herman Bernadett | 2025. június 25. 13:11
A magyar gazdaság élénkülése a vártnál lassabb ütemben halad, amit elsősorban az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, illetve a kedvezőtlen külső környezeti tényezők hátráltatnak – hangzott el az ING Bank sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Zuhantak tavaly a közvetlen külföldi beruházások Közép-, Kelet- és Délkelet Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 12:57
Negyedével csökkent mennyiségük a bécsi wiiw gazdaságkutató intézet frissen közzétett tanulmánya szerint. Néhány országban viszont, közöttük Magyarországon, növekedés volt tapasztalható.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG