Hanyatlás, zűrös évtizedek

Argentína nagyjából az 1860-as évektől tekinthető egységes, stabil államnak, amely részben a nagyszámú európai bevándorlónak köszönhetően a 19. század végére, 20. század elejére igen fejlett országgá vált. Minden esélye megvolt, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló utat járjon be. Ez azonban nem történt meg, 1930-tól kezdve egyre zűrösebbek lettek a politikai viszonyok, így aztán a gazdaság is hanyatlásnak indult.

Az 50-es években aztán felbukkant Perón elnök és népszerű felesége, Evita, és ettől kezdve az ország gazdasága végképp instabil lett. Azóta hol perónista, hol ezzel szélsőségesen ellentétes kormányok váltották egymást, és gyakran elkövették ugyanazokat a hibákat: túlköltekezés, a peso erőltetett hozzákötése a dollárhoz, kettős valutarendszer, majd összeomlás és teljes elszegényedés. Mindez újra és újra.

A piacbarát elnök

Egészen a közelmúltig, amikor is egy pragmatikusnak tűnő elnök, a korábbi Buenos Aires-i főpolgármester, Mauricio Macri került hatalomra. Az új elnök rögtön piacbarát intézkedéseket tett, és miután az országnak van jó néhány, normál körülmények között jól működő vállalata, a hatások hamar jelentkeznek, és a befektetők érdeklődése hirtelen megugrott.

Mauricio Macri - Fotó: EPA / Argentína elnöki hivatala

Megszüntette elődjének valuta-, ár-, és kereskedelmi korlátozásait, másfél százalékkal csökkentette az energiaárak támogatását, 0,8 százalékkal a költségvetés kiadásait, és beszüntette azt a gyakorlatot, hogy a központi bank fedezetlen pénzzel tömje be a költségvetési hiányt.

A pesót leértékelte 30 százalékkal, majd hagyta szabadon lebegni, létre is jött a gazdaság számára megfelelő árfolyam. Megszűnt a korábbi kettős valutarendszer, így minden tőkekorlátozást is meg lehetett szüntetni. A mezőgazdasági termékek többségének exportvámját eltörölte, a többinek, mint például a szójabab, csökkentette. A valuta árfolyama még változékony, de ez a brazil reál, a dél-afrikai rand és a rubel esetében is így van, viszont ha tovább javul a gazdaság, vélhetően stabilabb lesz az árfolyam is.

Megnőtt a bizalom

Az intézkedések hatására a Bloomberg szerint megnőtt a bizalom az ország kötvényei iránt, az állam 6 százalékon jut hitelhez, ami 3 százalékponttal kevesebb, mint az előző elnök idején. Így Argentína már csak 2 százalékponttal fizet nagyobb kamatot, mint a stabil gazdaságú Chile, míg ez a különbség 2 évvel ezelőtt a 15 százalékot is elérte. A jelenleg még igen magas, sőt a piaci kiigazítások miatt idén tetőző, 34 százalékos inflációt jövőre már csak 20 százalékra várják, és ha hosszú távon is kiegyensúlyozott marad a gazdaság, hamar 10 százalék alá csökkenhet.

A csökkenő infláció mellett magas gazdasági növekedést várnak, melyet csak Peru és Kolumbia fog túlszárnyalni a térségben, míg 2012 és 2015 között alig volt gazdasági növekedés. A befektetők figyelme közben a tőzsde felé fordul, ahol 45 cég van 100 millió dollár fölötti kapitalizációval, és ezek eladósodottsága és profittermelő képessége sokkal jobb, mint a hasonló méretű cégeké Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Mexikóban vagy Peruban, EBITDA szintjük pedig még az S&P 500 cégeihez képest is jobb.

Van tehát potenciál az argentin gazdaságban és vélhetően az értékpapírpiacban is. Az érdeklődés mindenesetre megugrott: a legnagyobb argentin részvényekbe fektető ETF iránti kereslet idén sokkal magasabb volt, mint hasonló chilei, kolumbiai vagy brazil alapok iránt. Mindemellett az ország eladósodottsága, a GDP-hez viszonyított adósság aránya 45,8 százalék, ami mostanában igen jó értéknek számít, alacsonyabb mint Németországé, az Egyesült Államoké vagy Kanadáé.