Az Európai Számvevőszék jelentésében kiemelte az EKB felügyeleti tevékenységének fontosságát, mivel - mint írták - a bankok nem megfelelő hitelkockázat-kezelése ronthatja életképességüket és a teljes pénzügyi rendszer életképességét alááshatja.
Kiemelték: az EKB törekedett a bankok hitelkockázatának és problémás hiteleinek fokozott felügyeletére, a nagyobb kockázatú bankok számára ugyanakkor nem írt elő arányosan szigorúbb tőkekövetelményeket. Emellett a felügyeleti intézkedéseket sem szigorította kellőképpen, ha egy banknak tartós hiányosságai voltak a hitelkockázat-kezelés terén.
A számvevők szerint az EKB nem használja ki hatékonyan eszközeit és felügyeleti hatásköreit, hogy a feltárt kockázatokat fedezze kiegészítő tőke, és nem utasítja a bankokat arra, hogy jobban kezeljék ezt a kockázatot. Az EKB továbbá a legnagyobb kockázatú bankok esetében az előre meghatározott tartományok legalsó részéből választotta ki a követelményeket. Megállapították továbbá, hogy az EKB magas és tartós hitelkockázat esetében sem fokozta kellőképpen a felügyeleti intézkedéseket, és a kontrollhiányosságok továbbra is fennállnak.
A számvevők végezetül kifogásolták, hogy bankfelügyelettel sem az EKB-nál, sem a nemzeti felügyeleti szerveknél nem foglalkoznak elegen, és hogy a 2021-es felügyeleti ciklus elhúzódása miatt az értékelések időközben elavulhattak. Elismerték ugyanakkor, hogy a korábbi időszakokból fennmaradt nemteljesítő hitelek állománya 2015-től kezdve csökken, ami számos tényező mellett az EKB intézkedéseinek tudható be. Az EKB azonban nem gyakorolta szisztematikusan felügyeleti hatáskörét azokban az esetekben, amikor a bankok nem rendelkeztek megbízható eljárásokkal és adatokkal a nemteljesítő hitelek azonosítására és mérésére - állapította meg jelentésében az Európai Számvevőszék. (MTI)
