|
| Így örültek a Zöldek a választási sikernek EPA/LUKAS BARTH-TUTTAS |
Tovább tart a balközép-jobbközép nagykoalíció mélyrepülése Németországban – ez az egyik legfőbb tanulsága a vasárnapi bajorországi választásoknak.
Zuhanórepülésben a kormánypártok
Habár a győztes az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) lett 37 százalékkal, ez a párt leggyengébb eredménye 1950 óta, és több mint tíz százalékos visszaesést jelent számára 2013-hoz képest.
A CSU ezzel elvesztette abszolút többségét a tartományi parlamentben. Igaz, még így is kormányon fog maradni, és német sajtójelentések szerint a Szabad Választók nevű párttal léphet majd koalícióra.
Szintén több mint tíz százalékot bukott a nagykoalíció másik tagja, a szociáldemokrata párt, amely az ötödik helyen végzett, és a voksok mindössze 9,7 százalékát szerezte meg. A Spiegel szerint ez a legrosszabb eredménye az SPD-nek az összes tartományi választást tekintve.
Előretörtek a Zöldek
A választás nyertese a két kvázi szélsőpólus lett. A bevándorlást pártoló Zöldek mintegy 9 százalékkal 17,5 százalékra növelték támogatottságukat, és ezzel ma már a második legnépszerűbb politikai erőnek számítanak Bajorországban.
Az alternatív-baloldali párt főleg a nagyvárosokban szerepelt jól: Münchenben például 9 körzet közül 5-ben győzött. A kormányra kerüléshez ugyanakkor még ez sem lesz elég.
Új jobboldali riválisok
Most először bekerült a bajor törvényhozásba a bevándorlás-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) is, amely a szavazatok 10,2 százalékát szerezte meg. A párt, amely a 2013-as bajor választásokon még nem is indult, ezzel a negyedik legjelentősebb politikai erővé lépett elő. Igaz, a radikális jobboldaliak öröme nem lehet felhőtlen, hiszen a tavalyi szövetségi választásokon ennél jobb, 12,6 százalékos eredményt értek el.
Emellett egy másik, a CSU-tól szintén jobbra álló politikai erő is bekerült a bajor törvényhozásba: a Szabad Választók a voksok 11,6 százalékát gyűjtötték be.
Ki hova pártolt át?
A Die Welt szerint a CSU 260 ezer szavazót veszített 2013-hoz képest, akik most – szinte egyenlő arányban – az AfD-re, a Zöldekre és a Szabad Választókra adták a voksukat.
A Zöldek viszont 530 ezer szavazatot nyertek: 210 ezer választót a szociáldemokratáktól, 180 ezret pedig a CSU-tól csábítottak át, és 120 ezer, korábban nem szavazó polgárt is sikerült az oldalukra állítaniuk.
A Merkel-korszak vége?
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a bajor választások eredménye tovább gyengíti az amúgy sem túl acélos német szövetségi kormányt. A konzervatív Welt egyenesen azt állítja, hogy a bajor bukta a nagykoalíció végét jelentheti.
A Spiegel szerint az eredmény a CSU számára földcsuszamlás, az SPD-nek pedig „brutális vereség”. A két párt összesen több mint húsz százalékot zuhant, azaz egyre inkább kicsúszik a talaj a lábuk alól, és rohamosan veszítenek társadalmi támogatottságukból. A baloldali lap szerint a nagykoalíció válságban van, és hatalmas a bizonytalanság.
Aki nyert, és aki vesztett
A konzervatív FAZ emlékeztet arra, hogy a CSU több irányban is vesztett szavazókat. Egy részük túl keménynek találta a párt menekültpolitikáját, ezért a Zöldekhez állt át, mások viszont épp azt kifogásolták, hogy a kemény szavakat nem követték tettek ezen a téren, ezért inkább a bevándorlásellenes AfD-t választották.
A Zöldek viszont jó úton vannak afelé, hogy néppárttá váljanak. A FAZ szerint az ökopárt, amelynek szlogenje akár az is lehetne, hogy Bio és Bayern, el tudta csábítani azokat a baloldali szavazókat, akik nem akarták elpazarolni voksukat a szocdemekre, de egyúttal vonzó volt a polgári-liberális szavazók számára is.
A következő tartományi választást október 28-án Hessenben tartják majd. Ez akár sorsdöntő jelentőségű is lehet a nagykoalíció számára.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
