Online számlázás: mindenkit érinteni fog
Az online adatszolgáltatás nem újkeletű dolog, hiszen a nagyobb összegű számlákat eddig is jelenteni kellett a NAV felé, a korábban meghatározott értékhatár 100 ezer forintos áfatartalom volt. 2020. július 1-jétől ugyanakkor minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet).
Július első napjától kezdve az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől. Így azok is bekerülnek az online számlázásra kötelezettek körébe, akik áfamentesek voltak, így a katás vállalkozók is. Érdemes megjegyezni, hogy a számlázási kötelezettség jövő januárjától tovább fog szigorodni. 2021 január elsejétől a magánszemélyek (nem adóalanyok) részére kibocsátott számlákról, közösségen belüli, és export adómentes termékértékesítésről is adatszolgáltatási kötelezettség terheli a számlakibocsátót.
A gyakorlatban mindez azzal jár, hogy mindenkinek (aki korábban ezt nem tette meg) regisztrálnia kell a NAV oldalán. Emellett mindenkinek ajánlott áttérni számlázó program használatára.
Csökken a szocho
Nem csak az adatszolgáltatás terén jön fontos változás, hanem a járulékoknál is lesznek változások. A legfontosabb talán az lesz, hogy 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó. Az adó két százalékpontos változásáról a kormány korábban döntött, és az utóbbi években több ütemben csökkentették az adó mértékét.
A 15,5 százalékra mérsékelt közteher a kormány kommunikációjában hangsúlyos szerepet kapott, legutóbb például Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára mondta el, hogy a gazdaság újraindítása szempontjából ez az egyik leghatékonyabb adópolitikai eszköz lehet. Az adócsökkentés fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, ezzel is segítve a munkahelyek megőrzését, illetve új munkahelyek létesítését.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy július 1-vel négy járulékfajta olvad egybe, ezek a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Az egyszerűsítés és transzparencia jegyében született lépés révén csökkenni fog a vállalkozások bürokratikus terhe. Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz szerdától.
Érdekesség, hogy a nyugdíjjárulék azonban megmarad önálló járulékként is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amik után továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell vonni. Kizárólag 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésre kötelezettek például a szociális szövetkezetben munkát végző tagok, az álláskeresési támogatásban részesülő személyek és a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személyek is.
Az illetékesek az előnyök között azt hangsúlyozták, hogy az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.
Szigorításnak tekinthető ugyanakkor, hogy ezentúl nem veheti senki ingyenesen igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat anélkül, hogy ne lenne meg hozzá a jogosultsága. Az tervezi ugyanakkor a kormány, hogy lazítanak az egészségügyi ellátás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó szankciórendszeren, erről pénteken dönt az Országgyűlés. Ha a parlament megszavazza, akkor egyebek között megduplázódik a magánszemélyek számára nyitva álló idő, amíg a jogosultság rendezhető. Erre a korábbi három helyett hat hónapjuk lesz a késedelembe esőknek.
Jól járnak a nyugdíjasok és a családosok is
A szabályok változásával változik a minimum-járulékalap szabály is. Eddig ugyanis ezt a minimálbér másfélszerese után kellett fizetni, 2020. július 1-jétől viszont már csak a minimálbér után.
A járulék szabályok változásánál meg kell jegyezni, hogy azok a nyugdíjasok, akik keresőtevékenységet folytatnak járulékmentességet élveznek majd. A jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékokat nem. 2020. július 1-jétől már nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.
Július 1-től kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg ugyanis a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény.
15 ezer ilyen szerződést kötöttek eddig. 
