7p

Az ukrán offenzíváról szóló hírek árnyékában kevesebbet foglalkoztunk az ukrán légtérben hónapok óta zajló ütközettel, pedig érdekes fejleményekről árulkodnak az adatok.

Az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz rakéta- és dróntámadások múlt őszi kezdete után tettük fel a kérdést, hogy az ukrán légvédelem és a lakosság kitartása fogy el hamarabb, vagy az orosz rakéták? Eltelt néhány hónap, Ukrajnának nehéz tele volt az áram- és a távhőszolgáltatás működtetését tekintve, de végül nem maradtak milliók áram és fűtés nélkül hetekre, az orosz támadások intenzitása pedig csökkenni kezdett tavaszra.

Akkor tehát választ kaptunk az eredeti kérdésre? Inkább úgy fogalmaznánk, hogy válaszokat kaptunk fontos kérdésekre. Először is: Oroszország nem fog „kifogyni” a ballisztikus és cirkálórakétákból. A CSIS (Center for Strategic & International Studies amerikai kutatóközpont június végi elemzése szerint kimondható, hogy az oroszok a nyugati szankciók és az ilyen rakétákhoz szükséges Oroszországban nem gyártott, korábban Nyugatról beszerzett alkatrészek nehézkes beszerzési lehetőségei ellenére is képesek voltak fenntartani az Iszkander és Kinzsal ballisztikus, illetve a különböző cirkálórakéták gyártását.

Gyártás hozott alkatrészből

Azonban az újonnan előállított ilyen eszközök egységnyi idő alatt legyártható mennyisége messze elmarad attól, amennyit az oroszok korábban ugyanennyi idő alatt elhasználtak. Az ukrán hírszerzés becslése szerint májusban az orosz hadiipar 60 cirkálórakéta, 5 Iszkander és 2 Kinzsal rakéta előállítására volt képes – a rakétahadjárat kezdetén volt, hogy egyetlen nap alatt ennél többet lőttek ki az oroszok ukrán célpontokra. A dolgok jelen állása szerint a gyártás belátható időn belül nem futtatható fel jelentős mértékben elsősorban az alkatrészek hiánya, de az orosz kapacitások szűkössége miatt sem. A kérdés inkább az, a korábban betárazott alkatrészek elfogyásával ezt az ütemet fenn lehet-e tartani, illetve ha ez sikerül is, milyen minőségben? (Elképzelhető, hogy a megszokott nyugati mikrochipeket ki lehet váltani mondjuk Kazahsztánon keresztül érkező mosógépekből „bányászottakkal”, esetleg szürkén importált kínai komponensekkel, de az ilyen megoldások valamiféle kompromisszummal biztosan járni fognak.)

Egy Kinzsal hiperszonikus rakéta egy MIG-31-esen - fogytán van, ráadásul elvesztette a különmeccset a Patriot ellen. Fotó: Wikimedia
Egy Kinzsal hiperszonikus rakéta egy MIG-31-esen - fogytán van, ráadásul elvesztette a különmeccset a Patriot ellen. Fotó: Wikimedia

De még ha marad is a mostani gyártási ütem és minőség, az oroszok nem lesznek képesek az ukrán hátország elleni támadásaik korábbi intenzitásához visszatérni, legfeljebb akkor, ha hónapokig „spórolnak” egy-két nagyszabású támadásra, mivel a háború előtt gyűjtött készleteiket mostanra már biztosan nagyjából kimerítették. Ezt honnan tudjuk? Természetesen az orosz vezetés egyes tagjain kívül senki nem tudhatja pontosan, hogy hány Kinzsal vagy éppen Kh-101-es rakéta van az orosz raktárakban, de bizonyos jelek egyértelmű következtetések levonását teszik lehetővé.

Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. január 1. és március 31 között. Forrás: CSIS
Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. január 1. és március 31 között. Forrás: CSIS

Először is ott van a tény, hogy január és március között az orosz támadások során bevetett eszközök 40 százaléka volt (főként iráni vagy iráni eredetű) drón, áprilistól azonban ezek aránya 58 százalékra nőtt a ballisztikus és cirkálórakéták rovására. Április 28-a előtt egy 50 napos időszakban egyáltalán nem is vetettek be az oroszok levegőből indítható cirkálórakétákat. A kifogyó készletekre utal az a tény is, hogy a rakéták maradványainak vizsgálata alapján szakértők arra jutottak, hogy ezeket az eszközöket néhány hónappal legyártásuk után már be is vetik – egy márciusban ukrán területen becsapódott Kh-59MK2 levegő-föld rakétát például 2022 év végén gyártottak.

Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. április 1. és június 22. között - jól látható a pirossal jelölt iráni drónok arányának növekedése a ballisztikus és cirkálórakéták rovására. Forrás: CSIS
Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. április 1. és június 22. között - jól látható a pirossal jelölt iráni drónok arányának növekedése a ballisztikus és cirkálórakéták rovására. Forrás: CSIS

Kilövéses győzelmet arattak

Egy másik fontos kérdés volt az, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek hogyan teljesítenek majd a legfejlettebb orosz eszközök ellen. Nos, a Patriot, IRIS-T, SAMP/T és NASAMS rendszerek megérkezése kis számuk ellenére is látványos eredményeket hozott. Míg az energiainfrastruktúra elleni támadások idején nagyjából 70-80 százalékban tudta lelőni az ukrán légvédelem a beérkező támadóeszközöket, május 1. és június 26. között a Shahed drónok 89, a cirkálórakéták 91, de még a ballisztikus rakéták 79 százalékát is lelőtték az ukránok.

Különösen meggyőző a Patriot ütegek teljesítménye, amelyeket drónok ellen nem, csak drágább célpontok, és különösen Iszkander és Kinzsal ballisztikus rakéták ellen vetnek be. Az oroszok a Patriotok megérkezése után megpróbálták ezeket harcképtelenné tenni, és összesen mintegy 34 Iszkander és Kinzsal rakétát lőttek ki rájuk, de ezeket egytől egyik hatástalanítani tudták az amerikai ütegek. Ha visszagondolunk arra, hogy a valósággal történő kellemetlen találkozás előtt az orosz (és oroszpárti) propaganda a „hiperszonikus” Kinzsal rakétát a légvédelmi rendszerek által kivédhetetlennek reklámozta, akkor még figyelemre méltóbb, hogy egy ugyan sokat fejlesztett, de mégis az 1980-as években szolgálatba állított amerikai rendszer még ukrán üzemeltetésben is érinthetetlennek bizonyult Putyin egyik „csodafegyvere” által.

Patriot üteg működés közben. Száz százalékban lőtték le a feléjük küldött orosz rakétákat Ukrajnában. Fotó: Department of Defense
Patriot üteg működés közben. Száz százalékban lőtték le a feléjük küldött orosz rakétákat Ukrajnában. Fotó: Department of Defense

A jövő sem túlságosan rózsás orosz szemmel nézve. Miközben az orosz rakétagyártás legjobb esetben is stagnál, esetleg pár darabbal növekedik havonta, addig a lassan mozduló, de most már egyre inkább háborús üzemmódra átálló nyugati hadiipar jóval nagyobb tartalékokat képes megmozgatni. A Patriotokat gyártó Raytheon évi 12-re emeli a szolgálatba állítható, elkészülő ütegek számát, a rakéták gyártását is közel megduplázzák a következő időszakban, de a Stinger vállról indítható rakéták éves legyártott mennyisége is 50 százalékkal nő 2025-ig, ahogy a NASAMS rendszerek és rakétáik gyártását is felpörgetik, hogy okozzon problémákat az Ukrajnának átadott készletek pótlása.

Van még hova fejlődni

Ez persze nem jelenti azt, hogy az ukránok teljesen kint lenne a vízből. Fejlett nyugati légvédelmi rendszerekből még mindig kevés van, Ukrajna pedig nagy. Az ukrán légvédelemnek választania kell, hogy milyen célpontokat milyen hatékonysággal próbál megvédeni. Ahogy ezen a héten sajnos többször is láttuk, az oroszok még mindig képesek pusztító, tucatnyi halálos áldozatot követelő rakétacsapásokat intézni ukrán célpontok (még ha ezek lakóházak és temetési menetek is) ellen ott, ahol nincs elég légvédelmi eszköz, vagy nem elég fejlett típusok állnak készenlétben. De például Kijev ellen már nem. És mivel a nyugati országok újabb és újabb eszközöket ajánlanak fel, illetve növelik ezek termelését is, az oroszok pedig nem képesek több, illetve jobb rakétát gyártani a mostaninál, a mérleg nyelve mostantól már egyre egyértelműbben fog Ukrajna felé billenni ezen a téren.

A következő nagy lépés az ukránok számára a frontvonalak feletti égbolt hatékonyabb védelme lehetne. Az ukrán offenzíva alakulása kapcsán írtunk arról, milyen gondokat okoznak az orosz felderítő- és kamikazedrónok, illetve a harci helikopterekről kilőtt páncéltörő rakéták. Arra nem érdemes várni, hogy a teljes, sokszáz kilométeres frontszakaszon az ukrán légvédelem teljesen meg tudja tisztítani a légteret az orosz eszközöktől, de ezen a téren is várhatók előrelépések.

Minden hónapban újabb nyugati légvédelmi és radarrendszerek érkeznek Ukrajnába a korábban beígértekből, és csordogálnak szépen az újabb felajánlások is. Ha a méregdrága, féltett, IRIS-T vagy NASAMS rendszereket nem is vezénylik egyenesen a frontra, minden ilyen érkezése erőforrásokat szabadít fel a hátországban. Nagyot dobhat az ukránok képességein az is, ha Németország elkezdi leszállítani a június végén beígért újabb 45 Gepard önjáró légvédelmi gépágyút – ezek kiemelkedően hatékonynak bizonyultak a Shahed és az orosz drónok elleni harcban.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kiderült, min múlik Varga Mihályék fontos döntése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 10:59
Marad az 5,5 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülése után is, ugyanis a külső tényezők nem adnak teret a lazításra. Sok múlik viszont azon, mit fog tartalmazni a decemberi Inflációs Jelentés.
Makro / Külgazdaság Nagyott nézett mindenki Japánban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 06:39
Váratlanul zsugorodott a japán gazdaság a harmadik negyedévben. Elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése és a külkereskedelem kedvezőtlen alakulása miatt csökkent a távol-keleti szigetország GDP-je.
Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG