7p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az ukrán offenzíváról szóló hírek árnyékában kevesebbet foglalkoztunk az ukrán légtérben hónapok óta zajló ütközettel, pedig érdekes fejleményekről árulkodnak az adatok.

Az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz rakéta- és dróntámadások múlt őszi kezdete után tettük fel a kérdést, hogy az ukrán légvédelem és a lakosság kitartása fogy el hamarabb, vagy az orosz rakéták? Eltelt néhány hónap, Ukrajnának nehéz tele volt az áram- és a távhőszolgáltatás működtetését tekintve, de végül nem maradtak milliók áram és fűtés nélkül hetekre, az orosz támadások intenzitása pedig csökkenni kezdett tavaszra.

Akkor tehát választ kaptunk az eredeti kérdésre? Inkább úgy fogalmaznánk, hogy válaszokat kaptunk fontos kérdésekre. Először is: Oroszország nem fog „kifogyni” a ballisztikus és cirkálórakétákból. A CSIS (Center for Strategic & International Studies amerikai kutatóközpont június végi elemzése szerint kimondható, hogy az oroszok a nyugati szankciók és az ilyen rakétákhoz szükséges Oroszországban nem gyártott, korábban Nyugatról beszerzett alkatrészek nehézkes beszerzési lehetőségei ellenére is képesek voltak fenntartani az Iszkander és Kinzsal ballisztikus, illetve a különböző cirkálórakéták gyártását.

Gyártás hozott alkatrészből

Azonban az újonnan előállított ilyen eszközök egységnyi idő alatt legyártható mennyisége messze elmarad attól, amennyit az oroszok korábban ugyanennyi idő alatt elhasználtak. Az ukrán hírszerzés becslése szerint májusban az orosz hadiipar 60 cirkálórakéta, 5 Iszkander és 2 Kinzsal rakéta előállítására volt képes – a rakétahadjárat kezdetén volt, hogy egyetlen nap alatt ennél többet lőttek ki az oroszok ukrán célpontokra. A dolgok jelen állása szerint a gyártás belátható időn belül nem futtatható fel jelentős mértékben elsősorban az alkatrészek hiánya, de az orosz kapacitások szűkössége miatt sem. A kérdés inkább az, a korábban betárazott alkatrészek elfogyásával ezt az ütemet fenn lehet-e tartani, illetve ha ez sikerül is, milyen minőségben? (Elképzelhető, hogy a megszokott nyugati mikrochipeket ki lehet váltani mondjuk Kazahsztánon keresztül érkező mosógépekből „bányászottakkal”, esetleg szürkén importált kínai komponensekkel, de az ilyen megoldások valamiféle kompromisszummal biztosan járni fognak.)

Egy Kinzsal hiperszonikus rakéta egy MIG-31-esen - fogytán van, ráadásul elvesztette a különmeccset a Patriot ellen. Fotó: Wikimedia
Egy Kinzsal hiperszonikus rakéta egy MIG-31-esen - fogytán van, ráadásul elvesztette a különmeccset a Patriot ellen. Fotó: Wikimedia

De még ha marad is a mostani gyártási ütem és minőség, az oroszok nem lesznek képesek az ukrán hátország elleni támadásaik korábbi intenzitásához visszatérni, legfeljebb akkor, ha hónapokig „spórolnak” egy-két nagyszabású támadásra, mivel a háború előtt gyűjtött készleteiket mostanra már biztosan nagyjából kimerítették. Ezt honnan tudjuk? Természetesen az orosz vezetés egyes tagjain kívül senki nem tudhatja pontosan, hogy hány Kinzsal vagy éppen Kh-101-es rakéta van az orosz raktárakban, de bizonyos jelek egyértelmű következtetések levonását teszik lehetővé.

Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. január 1. és március 31 között. Forrás: CSIS
Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. január 1. és március 31 között. Forrás: CSIS

Először is ott van a tény, hogy január és március között az orosz támadások során bevetett eszközök 40 százaléka volt (főként iráni vagy iráni eredetű) drón, áprilistól azonban ezek aránya 58 százalékra nőtt a ballisztikus és cirkálórakéták rovására. Április 28-a előtt egy 50 napos időszakban egyáltalán nem is vetettek be az oroszok levegőből indítható cirkálórakétákat. A kifogyó készletekre utal az a tény is, hogy a rakéták maradványainak vizsgálata alapján szakértők arra jutottak, hogy ezeket az eszközöket néhány hónappal legyártásuk után már be is vetik – egy márciusban ukrán területen becsapódott Kh-59MK2 levegő-föld rakétát például 2022 év végén gyártottak.

Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. április 1. és június 22. között - jól látható a pirossal jelölt iráni drónok arányának növekedése a ballisztikus és cirkálórakéták rovására. Forrás: CSIS
Különböző orosz eszközök felhasználási aránya az Ukrajna elleni támadások során 2023. április 1. és június 22. között - jól látható a pirossal jelölt iráni drónok arányának növekedése a ballisztikus és cirkálórakéták rovására. Forrás: CSIS

Kilövéses győzelmet arattak

Egy másik fontos kérdés volt az, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek hogyan teljesítenek majd a legfejlettebb orosz eszközök ellen. Nos, a Patriot, IRIS-T, SAMP/T és NASAMS rendszerek megérkezése kis számuk ellenére is látványos eredményeket hozott. Míg az energiainfrastruktúra elleni támadások idején nagyjából 70-80 százalékban tudta lelőni az ukrán légvédelem a beérkező támadóeszközöket, május 1. és június 26. között a Shahed drónok 89, a cirkálórakéták 91, de még a ballisztikus rakéták 79 százalékát is lelőtték az ukránok.

Különösen meggyőző a Patriot ütegek teljesítménye, amelyeket drónok ellen nem, csak drágább célpontok, és különösen Iszkander és Kinzsal ballisztikus rakéták ellen vetnek be. Az oroszok a Patriotok megérkezése után megpróbálták ezeket harcképtelenné tenni, és összesen mintegy 34 Iszkander és Kinzsal rakétát lőttek ki rájuk, de ezeket egytől egyik hatástalanítani tudták az amerikai ütegek. Ha visszagondolunk arra, hogy a valósággal történő kellemetlen találkozás előtt az orosz (és oroszpárti) propaganda a „hiperszonikus” Kinzsal rakétát a légvédelmi rendszerek által kivédhetetlennek reklámozta, akkor még figyelemre méltóbb, hogy egy ugyan sokat fejlesztett, de mégis az 1980-as években szolgálatba állított amerikai rendszer még ukrán üzemeltetésben is érinthetetlennek bizonyult Putyin egyik „csodafegyvere” által.

Patriot üteg működés közben. Száz százalékban lőtték le a feléjük küldött orosz rakétákat Ukrajnában. Fotó: Department of Defense
Patriot üteg működés közben. Száz százalékban lőtték le a feléjük küldött orosz rakétákat Ukrajnában. Fotó: Department of Defense

A jövő sem túlságosan rózsás orosz szemmel nézve. Miközben az orosz rakétagyártás legjobb esetben is stagnál, esetleg pár darabbal növekedik havonta, addig a lassan mozduló, de most már egyre inkább háborús üzemmódra átálló nyugati hadiipar jóval nagyobb tartalékokat képes megmozgatni. A Patriotokat gyártó Raytheon évi 12-re emeli a szolgálatba állítható, elkészülő ütegek számát, a rakéták gyártását is közel megduplázzák a következő időszakban, de a Stinger vállról indítható rakéták éves legyártott mennyisége is 50 százalékkal nő 2025-ig, ahogy a NASAMS rendszerek és rakétáik gyártását is felpörgetik, hogy okozzon problémákat az Ukrajnának átadott készletek pótlása.

Van még hova fejlődni

Ez persze nem jelenti azt, hogy az ukránok teljesen kint lenne a vízből. Fejlett nyugati légvédelmi rendszerekből még mindig kevés van, Ukrajna pedig nagy. Az ukrán légvédelemnek választania kell, hogy milyen célpontokat milyen hatékonysággal próbál megvédeni. Ahogy ezen a héten sajnos többször is láttuk, az oroszok még mindig képesek pusztító, tucatnyi halálos áldozatot követelő rakétacsapásokat intézni ukrán célpontok (még ha ezek lakóházak és temetési menetek is) ellen ott, ahol nincs elég légvédelmi eszköz, vagy nem elég fejlett típusok állnak készenlétben. De például Kijev ellen már nem. És mivel a nyugati országok újabb és újabb eszközöket ajánlanak fel, illetve növelik ezek termelését is, az oroszok pedig nem képesek több, illetve jobb rakétát gyártani a mostaninál, a mérleg nyelve mostantól már egyre egyértelműbben fog Ukrajna felé billenni ezen a téren.

A következő nagy lépés az ukránok számára a frontvonalak feletti égbolt hatékonyabb védelme lehetne. Az ukrán offenzíva alakulása kapcsán írtunk arról, milyen gondokat okoznak az orosz felderítő- és kamikazedrónok, illetve a harci helikopterekről kilőtt páncéltörő rakéták. Arra nem érdemes várni, hogy a teljes, sokszáz kilométeres frontszakaszon az ukrán légvédelem teljesen meg tudja tisztítani a légteret az orosz eszközöktől, de ezen a téren is várhatók előrelépések.

Minden hónapban újabb nyugati légvédelmi és radarrendszerek érkeznek Ukrajnába a korábban beígértekből, és csordogálnak szépen az újabb felajánlások is. Ha a méregdrága, féltett, IRIS-T vagy NASAMS rendszereket nem is vezénylik egyenesen a frontra, minden ilyen érkezése erőforrásokat szabadít fel a hátországban. Nagyot dobhat az ukránok képességein az is, ha Németország elkezdi leszállítani a június végén beígért újabb 45 Gepard önjáró légvédelmi gépágyút – ezek kiemelkedően hatékonynak bizonyultak a Shahed és az orosz drónok elleni harcban.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövőre jelenhet meg több használt elektromos autó a magyar piacon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 16:07
A magyarországi használtautó-piacon a 2026-2027-es időszakban, a flottaautók kifutásával, második hullámként jelenhet meg nagyobb tömegben a használt elektromos autók kínálata – erre számít az egyik legjelentősebb piaci szereplő, az országos kereskedelmi hálózattal rendelkező Das WeltAuto.
Makro / Külgazdaság Svájc kerek-perec megnevezte, mi miatt csökken a jövő évi GDP-je
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 12:15
A svájci kormány a júniusban becsült 1,2 százalékról 0,9 százalékra rontotta a jövő évi GDP-növekedési előrejelzését az Egyesült Államok által bevezetett importvámok negatív hatására hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Most igyon, jövőre drágább lesz az Oktoberfest
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 11:52
Németországban hamarosan árat emelhet a legtöbb nagy sörfőzde az Inside italpiacra szakosodott szakmagazin elemzése szerint. A jelentés rámutatott arra, hogy Németországban a tíz legkeresettebb sörmárka közül hatnak a termelői ára mostanság vagy a közeli hónapokban nőni fog.
Makro / Külgazdaság Masszív árcsökkenések jöhetnek a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:29
Feltéve, hogy nem lő ki az olaj vagy a dollár árfolyama.
Makro / Külgazdaság Donald Trump nem tud leállni: új vámszabályt írt alá
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:09
Az amerikai elnök aláírta a teherautók és buszok importjára vonatkozó vámszabályt. Az elnök szerint erre nemzetbiztonsági okokból van szükség. Ezzel azonban jelentős csapást mérhet Mexikóra és Kanadára.
Makro / Külgazdaság Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi
Vámosi Ágoston | 2025. október 17. 14:33
A nettó mediánkereset végre meghaladja az 1000 eurót Magyarországon, de a reálbér-növekedés a tavalyinak a felét sem teszi ki. Az elemzők egy része szeptemberben gyorsuló bérnövekedést vár a pedagógusok bérfejlesztése miatt, miközben augusztusban is az oktatásban emelkedtek a legnagyobb mértékben a keresetek.
Makro / Külgazdaság Az igazság pillanata: ezt érte el Trump a vámokkal
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 12:20
Csökkent az amerikai költségvetés hiánya a 2025-ös pénzügyi évben.
Makro / Külgazdaság Ez tényleg lesújtó lett: erőt vett magán az infláció
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:50
A kontinensen emelkedik az infláció, Magyarország hátulról az ötödik.
Makro / Külgazdaság Ha hétvégén elutazna, ennyiért tankolhatja meg az autót
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:15
A dízelnél szombattól árcsökkenés lesz.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter Washingtont és Moszkvát is hívta a budapesti csúcs miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 09:00
Égnek a vonalak Budapest és Washington, illetve Budapest és Moszkva között.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG