Bár éves összevetésben továbbra is csökken az építőipar teljesítménye, a legfrissebb KSH-adatok szerint márciusról februárra 0,7 százalékos növekedés következett be. Ez arra utalhat, hogy havi alapon megkezdődhetett a kilábalás, és „a legrosszabbon talán túl van az ágazat”. A negyedéves számok is ezt a képet erősítik: 2025 első három hónapjában éves alapon ugyan 5,7 százalékos visszaesést mértek, de az előző negyedévhez viszonyítva szezonálisan kiigazítva már 1,4 százalékos bővülés történt.
A februári jelentős visszaesést követő márciusi korrekcióról Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy nyilatkozott: „A beérkezett adat nagyjából megfelelt a várakozásoknak, így nem ez járult hozzá ahhoz, hogy az első negyedéves GDP-adat a vártnál kedvezőtlenebb lett – havi alapon számítani lehetett az előző hónap csökkenése után egy növekedésre, folytatva a korábban megszokott cikcakkozást.” Szerinte a kedvezőbb márciusi időjárás is hozzájárult a teljesítményhez. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője ugyanakkor emlékeztetett: „Az idei március is viszonylag enyhe volt, de a tavalyinál hidegebb és csapadékosabb, ami egyes munkákat hátráltathatott.”
Az épületek építése éves alapon stagnált, míg havi alapon 1,1 százalékos növekedést mutatott. Molnár ezt az alacsony bázissal és a gazdasági kilátások miatti óvatossággal magyarázta:
„Az épületek építése nagyobb részben a vállalati szféra tevékenységéhez kötődik, amelynek alakulását döntően a gazdasági kilátások befolyásolják. A bizonytalan környezet pedig óvatosságra intheti a döntéshozókat.” Ezt alátámasztja a március végi szerződésállomány is, amely 14,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
Az egyéb építmények – például utak, hidak, vasutak – építése ezzel szemben jelentősebb visszaesést szenvedett el: a termelés volumene éves alapon 8,9 százalékkal csökkent, és havi szinten is további mérséklődés történt. Ugyanakkor ebben a szegmensben pozitívabb kilátások rajzolódnak ki: a március végi szerződésállomány 20,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A háttérben vélhetően állami megrendelések állnak, amelyek jellemzően központi költségvetési vagy uniós forrásból valósulnak meg.
Fotó: Pixabay
Az árak továbbra is emelkednek: az építőipari termelés árai 2025 első negyedévében éves alapon 5,4, míg negyedéves alapon 2,2 százalékkal nőttek. Regős szerint az áremelkedés „az inflációt csak egy hajszálnyival haladta meg”, aminek hátterében „elsősorban a forint elmúlt évben tapasztalt gyengülése és a munkabérek növekedése” állhat.
A lakásépítések terén sem látható egyértelmű fordulat. Az év első három hónapjában 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez illeszkedik a tavalyi negatív trendbe: 2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés elsősorban Budapestre és a megyei jogú városokra koncentrálódott. Az építési engedélyek számának országos emelkedése ugyanakkor nem feltétlenül jelent valódi fordulatot, mivel ez főként néhány nagy fővárosi beruházásnak köszönhető.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője korábban így értékelt: „Bár a lakásépítések közvetlen súlya a GDP-ben nem jelentős, a beruházási aktivitás általános állapotára viszont jól rávilágít. A számok azt mutatják, hogy a szektor még messze van a stabilizációtól.”
Virovácz Péter is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:
A lakossági kereslet sem egyértelmű. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint: „A lakásépítési, bővítési- és felújítási szegmens mutat ugyan életjeleket a használtlakás-piac első negyedéves fellendülése és az újraindított állami támogatások miatt, de az építőanyag-forgalomból is érződik a lakosság elbizonytalanodása, azaz veszélybe került a jó folytatás.” Hozzátette: „Az első hónapok kétszámjegyű növekedése után áprilisban már csökkenést mértünk, még az alacsony bázishoz képest is.”
Bár 2025 első negyedévében az építési engedélyek száma 25 százalékkal nőtt, ez szinte kizárólag Budapestre koncentrálódott. „Csak remélni lehet, hogy ehhez felzárkóznak a vidéki városok és kisebb települések is” – fogalmazott Juhász.
A kilátásokat illetően több szakértő is óvatos derűlátással nyilatkozott. Molnár Dániel szerint: „A gazdasági környezet javulása, az állami beruházások újraindítása és az uniós források hozzáférhetősége lehetnek a legfontosabb tényezők.” Emellett nemzetközi szinten is kedvezőbb fejleményeket említett: „Megszületett az első megállapodás az amerikai vámok ügyében az Egyesült Királysággal, enyhültek az Egyesült Államok–Kína kereskedelmi feszültségek, sőt, az orosz–ukrán háborúban is elindultak a közvetlen béketárgyalások – ezek mind óvatos optimizmusra adnak okot.”
Ez lett az átvilágítás következménye. 
