A Gazprombank volt alelnöke hetekkel azután, hogy elhagyta Oroszországot, igyekezett meggyőzni az ukrajnai tisztviselőket, tegyék lehetővé számára, hogy katonai szolgálatra jelentkezzen, és harcolhasson egy olyan ország ellen, ahol felnőtt korának nagy részét töltötte."Amint a háború kitört, azonnal tudtam, hogy el akarok menni megvédeni Ukrajnát" – nyilatkozta Volobujev a The Guardian-nek az ukrán fővárosban adott interjújában.
„Először a Sumi régió területvédelmi egységeihez szerettem volna csatlakozni, ahol felnőttem. Sok tisztviselőhöz fordultam, de jogilag nem volt lehetséges, hogy oroszként harcoljak ott.”
Aztán Volobujev mégis lehetőséget kapott arra, hogy csatlakozzon a „Freedom for Russia” légióhoz. Egy különleges katonai egységhez, amely az ukrán fegyveres erők része, és teljes egészében orosz állampolgárokból áll.
„Nagyon örülök, hogy elértem a célomat. De most gyorsan katonai kiképzésen kell részt vennem, hogy valóban harcolni tudjak. Nem állhatok meg félúton” – mondja.
Az 50 éves férfi ukrán gyökerű, de orosz útlevéllel rendelkezik, és élete nagy részét Moszkvában élte le, ahol a Gazprombank, Oroszország harmadik legnagyobb bankjának alelnöke lett. A bank a Gazprom energiavállalat tulajdonában van. Volobujev egyike volt annak a maroknyi orosz disszidálónak, akik egyből elítélték a háborút.
Az a döntése, hogy fegyvert fog Oroszország ellen, újabb fordulat egy figyelemre méltó élettörténetben. Már nyilvános disszidálása is sokkoló hullámot váltott ki, mivel vezető szerepet töltött be egy orosz központi intézményben, amelynek elnöke Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz.
„Sokáig próbáltam kompromisszumot kötni magammal. De február 24-én lehetetlenné vált minden ilyesmi. Nem lehetek részese ennek a bűnnek” - mondta.
Igen keveset lehet tudni a Freedom for Russia légióról, amelyhez Volobujev csatlakozott. Megalakulásának hírét március 12-én jelentették be a Telegramon, és néhány tagja április elején sajtótájékoztatót tartott Kijevben.
„Egyes tagok és családjaik számára nagyon veszélyes erről beszélni, ezért a csoport nagyon titkos. De az én történetem közismert" – mondja Volobujev, aki katonai titokra hivatkozva nem akarta megmondani, mekkora a légió, és hol harcolt, de hozzátette, az egység gyakran vesz részt aktív harcokban.
Hangsúlyozza, hogy az egység „nem zsoldoscsoport”, hanem az ukrán fegyveres erők hivatalos része, ezért, ha elfogják, a katonákat a nemzetközi humanitárius jog szerint kell kezelni.
Az egység jelvénye: fehér-kék
Egyenruháján az egység hivatalos jelvényét viseli. A fehér-kék zászlót az orosz háborúellenes tüntetők használják országon belül és kívül egyaránt.
„Az orosz zászló dizájnját utánozza, de a piros sávot fehérre változtatták, hogy megszűnjön a ’vérrel és erőszakkal’ való asszociáció – mondta Volobujev.
Míg Volobujev fő motivációja a fegyver kézbevételére az volt, hogy megvédje Ukrajnát, amelyet „egyetlen anyaországának” minősít, elmondása szerint sok oroszok Moszkvában keresi a rendszerváltást.
„Ez is egy erősen motivált orosz csoport, akik úgy gondolják, hogy Oroszország legyőzése az egyetlen módja egy demokratikus, civilizált ország létrehozásának” – mondja.
Artyom (nem az igazi neve), az egység másik tagja hozzáteszi, hogy a légió volt az egyetlen lehetősége megszabadulni attól a rezsimtől, ahol ellenzékiként élt Oroszországban, mielőtt 2020-ban elhagyta az országot. Nem sokkal a háború előtt költözött Ukrajnába, mert érezte, hogy küszöbön áll egy orosz támadás.
„Szeretem a szülőföldemet. Bárcsak ne kellene odáig fajulnia, de véget kell vetnünk ennek a rendszernek. Remélem, hogy a háború után hazatérhetek” – mondja.
Van, aki páncélmellényt gyárt
Néhány orosz viszont más módját találta meg, hogy hozzájáruljon Ukrajna katonai erőfeszítéseihez. Nem sokkal a háború kitörése után Makszim Motin, egykori moszkvai ellenzéki képviselő, aki az elmúlt négy évben Kijevben élt, gyorsan több gyártósort is felállított, hogy páncélmellényeket és sisakokat gyártson az ukrán hadsereg számára.
„Különösen a háború első napjaiban volt nagy kereslet a páncélzatra. Eddig több mint 700 mellényt és rengeteg sisakot készítettünk” – mondja Motin a lapnak a nyugat-ukrajnai Lviv városából adott telefonos interjúban, ahol a katonai felszerelések gyártását koordinálja.
Motin évekig belülről akarta megváltoztatni Oroszországot, de 2018-ban kénytelen volt elmenekülni az országból, miután az orosz biztonsági szolgálatok megfenyegették. Most azt mondja, soha nem gondolta volna, hogy katonai felszereléssel segítse az ukrán hadsereget a hazája elleni harcban. A férfi ellen a moszkvai hatóságok a közelmúltban két büntetőeljárást is indítottak ellene Ukrajna támogatása miatt, köztük a terrorizmus finanszírozásának súlyos vádjával.
„Semmi közöm az oroszországi véres rezsimhez és azokhoz, akik támogatják a háborút. Úgy gondolom, hogy Oroszországnak veszítenie kell a csatatéren” – tette hozzá Motin.
Nincs megállás a Tenu vetélytársánál. 
