Miért kell a 200 milliós kampány?
A ma megjelent újsághirdetések összesen 200 millió forintba kerülnek és pluszkiadással nem járnak, mivel abból a keretből finanszírozták, amelyet 2011-ben fogadott el kormányzati kommunikációra az Országgyűlés - közölte ma Giró-Szász András kormányszóvivő. A kabinet arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a 2008-as megállapodással, illetve az azóta az Európai Unióban megkötött IMF-megállapodásokkal ellentétben vannak olyan területek, amelyekben biztosan nem tud engedni. Ezek közé sorolta a gyermekek után járó kedvezményeket és az ingatlanadó kérését.
Giró-Szász András úgy fogalmazott: az utóbbi időben az ellenzék manipulatív információkkal látta el a lakosságot, a kormány ezt is helyre kívánta tenni.
Nem harcolunk a Valutaalap ellen
A kormány nem az IMF ellen harcol a hirdetésekben - hangsúlyozta a szóvivő kérdésre válaszolva. A hirdetésekben megfogalmazottakat olyan reális üzeneteknek tartja, amelyeket a tárgyalások írásos anyagai és a szóbeli egyeztetések alátámasztanak. Mint mondta, Portugália, Írország vagy Horvátország esetében is megfogalmazott az ezekre alapot adó követeléseket a Nemzetközi Valutaalap.
A magyar kormány álláspontja változatlan a tekintetben, hogy az országot és az adósságot minden további nélkül képes finanszírozni, az IMF megállapodás azonban a kedvező kamatfeltétel okán könnyítést jelenthet mind a CDS-felárak, mind az állampapírhozamok kapcsán - tette hozzá a szóvivő.
Mi jobban tudjuk. Pont.
Azzal kapcsolatban, hogy az IMF 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt fogalmazott meg a Magyarország számára 2013-ra, a szóvivő azt mondta: a kormány 2,7 százalékos hiányt vár, és "teljesen természetes, hogy a saját számait tartja következetesnek és hitelesnek". Erről nyilatkozott ma a miniszterelnök is.
Mindeközben londoni kommentárok épp azt emelték ki a múlt pénteken bemutatott majd' 400 milliárdos kiigazítócsomag kapcsán, hogy abban a magyar fél engedményeket tett a Valutaalapnak, pedig külső, piaci kényszer nélkül eddig soha nem tett ilyet.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
