A GKI Gazdaságkutató borús képet fest frissen publikált 2012-es prognózisában az idei évről, az intézet szerint csak a hiánycél tartását sikerül majd elérni a gazdaságpolitikai célok közül. A GKI szerint a gazdaság nem bővül az év hátralévő részében, ahogyan arra a kormány számít, így idén 1,5%-os GDP-visszaeséssel kell majd számolnunk. A GKi szerint a növekedési kilátásaink már középtávon is egyre inkább elhalványulnak, Magyarország gazdaságilag leszakadóban van az EU-tól, politikailag pedig elszigetelődött a huszonhetektől - főleg mert az európai integráció szintjét alacsonyan tartja, és mert gazdaságpolitikája a gazdaságkutató szerint meghatározhatatlan.
50-100 milliárdos luk a költségvetésben
|
| Vértes András, a GKI vezetője |
A magán-nyugdíjpénztárak államosításával „eltakart”, lazító 2011-es évhez képest a 2012. évi költségvetés pénzügy-politikai fordulatot jelentett, erős restrikció valósul meg, a GDP-arányos strukturális hiány kb. 2 százalékponttal csökken. A restrikció fő eszköze az adóemelés (az adóközpontosítás több mint 1 százalékponttal nő), de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A tervezettnél jóval kedvezőtlenebb reálgazdasági teljesítmény, a kisebb bérkiáramlás, de nagyobb infláció eredőjeként, továbbá egyes jogszabály-változtatási hatások téves előrejelzése miatt a bevételi oldalon összességében mintegy 200 milliárd forint elmaradás várható. A kb. 100 milliárd forinttal növekvő kamatkiadásokra egy külön tartalékalap valószínűleg fedezetet nyújt. Az elsődleges kiadásoknál - a „rendes” tartalék felhasználását is figyelembe véve - 50-100 milliárd forint túllépés valószínű - írja a GKI.
A költségvetési törvényhez képest tehát mintegy 350-400 milliárd forint elcsúszás prognosztizálható. Ebből 200 milliárd forintot fedezhet az Országvédelmi Alap, illetve néhány költségvetési tétel tervezettnél kedvezőbb alakulása. Ugyanakkor az önkormányzati szektor a tavalyi adatok és az idei sajátosságok (a szektor jövőjével kapcsolatos bizonytalanság és a hitelszűke) miatt akár közel egyensúlyban is lehet a betervezett 150 milliárd forintos hiánnyal szemben, továbbá egy 60 milliárd forint körüli magánnyugdíj-vagyon transzfer az év eleji visszalépésekből idén is adódik. Így többszöri évközi megszorítás nyomán és számos átmenetinek nevezett eszközzel végülis valószínű az eredeti 2,5% körüli GDP arányos ESA-hiánycél megvalósulása.
Az intézet a magánfogyasztás 2,5 százalékos, a beruházások 4 százalékos visszaesésével számol. A GDP-arányos beruházási ráta 16 százalékra esett, ami az Európai Unió 27 országa közül az egyik legalacsonyabbnak számít, csak a görög és az ír adat rosszabb.
| A versenyszférában a bruttó keresetek idén várhatóan 6,5%-kal, a nettó keresetek 3,7%-kal növekednek, ami a reálkeresetek mintegy 2%-os csökkenését jelenti. A cégek egy része részmunkaidős, illetve szürke foglalkoztatással igyekszik a minimálbér-emelést kikerülni. A közszférában a bruttó keresetek 2,5% körüli növekedése valószínű, ami 5,4%-os reálérték csökkenést indukál. A visszaesés - az itt elszámolt közfoglalkoztatás átlagkereset-csökkentő hatását figyelmen kívül hagyva is - 5% körüli. A reáljövedelmek összességében 3% körüli mértékben csökkennek. A tapasztalatok szerint a reáljövedelmek visszaesésének időszakában a lakosság fogyasztása kevésbé mérséklődik, így annak csökkenése idén 2,5% körüli lehet. A lakosság megtakarítási kényszere (a gyenge forint és a magas hazai kamatszint, továbbá a perspektívátlan gazdasági helyzet miatt) erős. |
5% feletti infláció
Az adóemelések több mint 2 százalékponttal növelték a drágulás ütemét. Kormányzati döntésen alapul a bérköltségek erőltetett emelkedése, ez költségoldali inflációs nyomást fejt ki. A gyenge forintnak is van inflációs hatása. Éves átlagban 5,7%-os, az év végén 5,5% körüli áremelkedés várható. A következő években 4-5% közötti éves áremelkedés várható Magyarországon, tartósan magasabb, mint a régióban - miközben a maastrichti referenciaérték 3,1%.
Nem lesz idén IMF-megállapodás
Idén valószínűleg nem fog megállapodni az IMF-fel sem, pontosabban mindig csak akkora engedményt fog tenni a tárgyalások megkezdése illetve folytatása érdekében, amennyi a piaci szereplők minimális bizalma érdekében elengedhetetlen. Ez a lehetségesnél jóval (kb. 200 bázisponttal!) magasabb magyar kockázati felár miatt nagyon költséges taktika, mely kiéleződő nemzetközi pénzpiaci helyzetben ráadásul kifejezetten veszélyessé is válhat. Így még az IMF-megállapodás esetleges létrejötte is csak korlátozott előnyökkel - a finanszírozhatóság fennmaradásával, de az akkori, feltehetőleg elviselhetetlenül magas kamatszínvonal szerény csökkenésével - járna.
A GKI szerint az államadósság finanszírozása idén valószínűleg konszolidáltan, de igen drágán (forint-állampapírban lejárattól függően 7-9% közötti kamattal) történik, ami a későbbiekben új költségvetési szigorítást okozhat.
Nem élénkül a kivitel
A tartósan gyenge forint ellenére a kivitel nem élénkül, hanem kifejezetten lassul; az áruforgalmi többlet alig, a korábbi éveknél sokkal kisebb mértékben nő. Mindez nem igazolja azt a feltételezést, hogy önmagában a forint leértékelésével a gazdasági növekedés élénkíthető. A külső egyensúly azonban 2012-ben is - a belföldi kereslet csökkenése és a Mercedes beinduló exportja következtében, a külső konjunktúra romlása és az emelkedő jövedelem-kivonás ellenére – kedvezően alakul. Az áruforgalmi aktívum a 2011. évi 7 milliárd euró után 7,5 milliárd körül lesz, a folyó fizetési mérleg aktívuma azonban a kamatterhek növekedése és a kedvezőtlen befektetési klímával összefüggő profit- és tőkekivonás miatt 1,4 milliárd euróról kb. 1 milliárd euróra csökken.
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad elleni elfogatóparancsot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
