Az Európai Parlament nem tárgyalhatja gyorsított kérdésként a migránskvóta ügyét, ugyanis a V4-ek ellenállásához csatlakozott Németország és Hollandia is, így egy blokkoló kisebbség jött létre – közölte a csütörtöki Kormányinfó Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Laptársuk, az Mfor beszámolójából az derül ki, a kancelláriaminiszter szerint az előterjesztés a határvédelmet gyengítette volna, és meggátolta volna, hogy a menekültkérelmeket még az EU területén kívül bírálják el, elutasított kérelem esetén pedig nagyon nehéz a kiutasítás. Gulyás Gergely közölte, eddig több mint 650 milliárd forintot költöttünk határvédelemre, aminek alig 1 százalékát térítette meg az Európai Unió.
A kancelláriaminiszter arról is tájékoztatott,
Magyarország „készre jelentette”, azaz teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos uniós mérföldkövet,
így 238 millió eurónyi költségnyilatkozatot küldött, ebből 202 millió euró kifizetését várják az Európai Bizottságtól a hétéves költségvetési ciklusból járó összeg terhére. Az átutalásra 60 napja, míg a feltétel teljesítésének visszaigazolására 90 napja van a Bizottságnak – fűzte hozzá.
Az ország gazdasági helyzetéről azt mondta, „látja a fényt az alagút végén”. Gulyás Gergely szerint idén reálisnak tűnik az 1-1,5 százalékos, jövőre pedig a 4 százalékos gazdasági növekedés. Gulyás szerint akár már októberben 10 százalék alá csökkenhet a pénzromlás üteme, és jövőre akár 6 százalék alatti infláció is elképzelhető.
Lapunk európai inflációs körképe itt olvasható:
Az infláció elleni intézkedések közül emlékeztetett arra, hogy a 10 százalékos kötelező akciózás mértéke augusztus 1-jével 15 százalékra emelkedik, míg a SZÉP-kártyával most már hideg élelmiszer is vásárolható lesz. Megjegyezte, az árstopok be nem tartása miatt összesen 3,4 milliárd forint bírságot szabtak ki.
Kérdésre válaszolva a kancelláriaminiszter azt mondta, az eddigieken túl újabb termékekre nem terjesztik ki a kötelező akciók körét, a kisebb boltok esetében pedig ezen termékek a teljes termékskálának olyan mértékét teszik ki, hogy azok csődbe jutnának, ha a kötelező akciózás rájuk is kiterjedne.
Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a kormány tárgyalta a háborús helyzetet. Mint mondta, eddig a legvisszafogottabb becslések szerint is több mint 310 ezren vesztették életüket, több mint 10 ezer fő a civil áldozat, és legalább 16 ezer fő a civil sebesültek száma.
A kancelláriaminiszter azt is közölte, az oroszoknak mind a tartalékaik, mind a veszteségeik nagyobbak. Úgy vélte, az ukrán ellentámadás érdemi eredményeket nem hozott, mindössze egy 200 négyzetkilométeres területet tudtak visszafoglalni, ám az orosz erők Donbasszban és Harkiv megyében ugyanekkora területet meg is szálltak.
„Az látszik, hogy a frontvonal védelmi képessége mindkét oldalon magas”
– emelte ki Gulyás Gergely, hozzátéve, ez hosszú ideje nem mozdul. Ezért megismételte a magyar kormány álláspontját, mely szerint tűzszüneti és béketárgyalások megkezdése lenne szükséges.
Az Európai Unió Ukrajnának szánt békekeretéről Gulyás Gergely kérdésre úgy fogalmazott, amíg a tagállamok nem kapták meg a költségvetésből a nekik járó pénzeket, addig nem támogatják azt sem, hogy egy nem uniós ország részesüljön belőle. Csak a tagállamok kifizetése után „lehet egyáltalán beszélni a javaslatról” – fogalmazott.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kapott kérdést Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja ügyében is. Arra a felvetésre, hogy az eddig kimaradó két NATO-tag, Magyarország és Törökország közül melyik fogja hamarabb áldását adni a skandináv állam csatlakozására, Gulyás Gergely úgy felelt,
„nem fogjuk hátráltatni a csatlakozást”.
Ugyanakkor úgy tudja, a Fidesz-frakció bojkottálni fogja az ellenzék által ebben az ügyben összehívott rendkívüli parlamenti ülésnapot, ő maga pedig ezt a bojkottot támogatja. Szerinte a ratifikációra az őszi rendes parlamenti időszakban sor kerülhet.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
