Bár úgy tűnik, hogy a történet vége happy end lesz, és a magyar kormány hosszas kérlelés után végül nem fogja blokkolni a svéd NATO-csatlakozást, a kormányzati retorikában régóta visszatérő elem az, hogy az eddigi halogatás igazából Svédország hibája.
De mik is voltak azok az állítólagos sértések, amelyeken a magyar kormánynak túl kellett tennie magát?
Svéd külügyminiszteri jelentés:
Kovács Zoltán 2021-ben államtitkári minőségében borult ki azon a jelentésen, amelyet 2021 júniusában publikált az északi ország minisztériuma – ez komoly aggodalmakat fejezett ki a magyarországi emberi jogi, demokratikus és jogállamisági helyzet miatt. Az About Hungary, kifejezetten a kormányzati álláspont nemzetközi megismertetésére létrehozott honlapon közzétettek szerint Kovács többek között azzal szólt vissza arra a jelentésre, hogy megvádolta Svédországot azzal, csak olyan forrásokra támaszkodnak, mint a Transparency International és a World Justice Project, amelyek „Orbán Viktor kormányának esküdt ellenségei”. Kovács Zoltán ezután hosszan taglalta, hogy a jelentés szerzőjét az „elfogult, liberális” szervezetek becsapták, nem mellesleg pedig néhány szúrást is bevitt a svéd államszervezetnek.
LMBTQ-jogok:
A pedofíliát az LMBTQ-közösséggel összemosó, és egyebek mellett a homoszexualitást és a transzneműséget az iskolai felvilágosításból kizáró magyar törvény 2021-es elfogadása szintén nem nyűgözte le a nemzetközi közösséget, a svéd kormány egyszerűen groteszknek titulálta.
Svédország idén áprilisban pedig hivatalosan is csatlakozott ahhoz, az Európai Bizottság által indított perhez, amely keretében Magyarországot az Európai Bíróságra citálják a homofób-törvény miatt. Jessika Roswall svéd EU-miniszter ennek bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint mindez nem befolyásolja Svédország NATO-tagságát.
Képviselői kritikák:
A magyar kormány habozásának egyik okaként a svéd képviselői kritikákat is előszeretettel emlegették a miniszterek, és maga Orbán Viktor is, igaz, konkrétumokat nem, vagy csak ritkán hoztak fel példaként. Ami biztos, az az, hogy a svéd politikusokat régóta foglalkoztatja már a magyarországi demokratikus helyzet alakulása, az országgyűlés szerepét ellátó Riksdag honlapján például olyan 2019-es képviselői kérdést is találtunk, ahol Hans Dahlgren korábbi EU-ügyi minisztert arról faggatták, hogy milyen lépéseket tervez Svédország Magyarország ügyében. Dahlgren egyébként válaszában többek között megerősítette, hogy Svédország támogatja a hetes cikkely szerinti eljárást, és hangsúlyozta az EU-s értékek betartásának fontosságát is.
Nem bal-, vagy jobboldali a kérdés
Svédországban 2022-ben kormányváltás volt, és a távozó szociáldemokraták után egy jobboldali kormány érkezett, ez azonban nem jelentett változást a hozzáállásban. A 24.hu idézte Kovács Zoltán gondolatait, aki úgy fogalmazott,
Svédország esetében nem „a brüsszeli bürokraták szokásos beavatkozásáról” van szó, és a probléma szerinte nem is korlátozódik a „svéd baloldalra”.
Az államtitkár szerint deklaráltan és nyíltan ellenséges hozzáállásról van szó, amely már évek óta fennáll. Erre példaként említette a jelenlegi miniszterelnök, Ulf Kristensen 2021-es kijelentését, amely szerinte úgy szólt: az EU-nak meg kell törnie Magyarországot, azaz nyomást kell gyakorolnia a kormányra és támogatnia kell az erősödő ellenzéket.
És akkor most minden meg van bocsátva?
Nos, úgy tűnik, hogy igen. A Magyarország vélt, vagy valós sértegetése témaként már a finn NATO-csatlakozás során előjött, a fehér füst azonban ennek ellenére is felszállt. Arról, hogy pontosan mivel bosszantották fel a finnek a magyar kormányt, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben is:
A vilniusi EU-csúcson Svédország ügyében hirtelen drasztikus előrelépés történt, hiszen azután, hogy tegnap reggel megérkezett a bejelentés arról, Erdogan török elnök rábólintott a NATO-bővítésre, a nemrég még mismásoló magyar kormány nevében, Szijjártó Péter a Facebook-oldalán így fogalmazott:
Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.
Az, hogy mit lép most a magyar kormány, maga a millió dolláros kérdés, hiszen maga Orbán Viktor is többszörösen elismételte azt az ígéretet, hogy nem Magyarország lesz az utolsó a svéd csatlakozás ratifikációjában, ugyanakkor a döntés parlamenti megszavazása továbbra is az állítólagosan akadékoskodó Fidesz-frakcióra vár majd.
Váratlanul meghalt a Strabag vezérigazgatója, Klemens Haselsteiner. 
