Aki követte a híreket, vagy egyszerűen csak rendszeresen vásárol boltban, az az év elején szembesült azzal, hogy meglódultak az árak és az infláció a korábban várt mértéknél jobban emelkedett. A kormány ugyanakkor a most közzétett friss konvergenciaprogramban optimista. Mint írják, a fogyasztói árak növekedése 2020-ban lassulhat, így az év első hónapjaiban látott erőteljes drágulás ellenére az év egészében 2,8 százalékos lehet az infláció. Maga a prognózis abból a szempontból lehet némileg érdekes, hogy eközben az anyagban az euró/forint árfolyamot a "valósághoz igazították", vagyis a tavalyi 320-as szintet 350-re emelték. Ez pedig elvileg az importtermékek kapcsán az árak emelkedésével kellene, hogy járjon. Érdemes tehát megnézni, hogy mivel magyarázzák mindezt.
Miért ugrott meg korábban az infláció?
Az anyag kitér arra, hogy miként alakult az utóbbi időben az árszínvonal. Mint megjegyzik, nemcsak nálunk, hanem a visegrádi országokban is hasonlóan alakultak a folyamatok. E jelenség különösen a szolgáltatások esetében volt megfigyelhető, ami az erőteljes bérdinamika, illetve a belső kereslet velejárója lehetett. Ezzel szemben az euróövezetben a gazdaság lassulásával összefüggésben alacsonyabb lett az áremelkedés, amelynek hatására a régió inflációs folyamatai érdemben elváltak az euróövezetben tapasztalttól.
Magyarországon a háztartások élénkülő keresletének hatását mutatja, hogy a piaci alapú szolgáltatások áremelkedése meghaladta a 4 százalékot. A dinamikus béremelkedés alapvetően a munkaerő-intenzív szolgáltatásokat és termékeket érintette, így egyebek mellett többet kellett fizetni a javítási díjakért, a vendéglátásért. Nem tér ki rá az anyag, de a bérek kapcsán mindenképpen fontos oknak tekinthető az unión belüli szabad munkaerőáramlás, amely a javadalmazás terén több szektorban is erős konvergenciát indított el. Azokon a területeken ugyanis (például építőipar, vendéglátás, stb.), ahol a külföldi munkavállalás erős vonzerővel bírt, az elvándorlást csak magasabb bérekkel lehetett megállítani. Így számos esetben a bérek jelentősen felzárkóztak a nyugat-európai szinthez, ami nyilvánvalóan megjelent az inflációban.
A korábbi időszakban az importált inflációs hatások vegyesek voltak. Kedvezően alakult az ipari termékek ára, ami a gyenge uniós konjunktúra hatásának begyűrűződéséhez köthető. Ezzel szemben a kőolaj, valamint az élelmiszerek, ez utóbbin belül különösen a 2019 második felében a kínai sertéspestis miatt drágábbá váló hús- és hústermékek áremelkedése érdemben növelte az árindexet.
Mit vár a kormány?
Előretekintve, az előző évhez hasonlóan a magasabb áremelkedés irányába hatnak az indirektadó-változások, melyek eredményeként mintegy 0,4 százalékponttal növekedhet az általános árindex. Az adóváltozás részben továbbra is a dohánytermékek jövedéki adójának uniós szinthez történő közelítéséhez köthető. A konvergenciaprogram szerint jelentős hatás, hogy az alacsony olajárak miatt várhatóan a járműüzemanyagok jövedéki adója is emelkedik majd. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a jövedékiadó-emelés 1,5-2 százalékos pluszt jelent az üzemanyagok árában, miközben azok 25-30 százalékkal zuhantak az elmúlt hónapokban. Így összességében ez utóbbi adóemelésnek nem kellene, hogy komoly hatása legyen az árindexre. Ezt egyébként a kormány által készített anyag is leszögezi. Mint fogalmaznak, a legfontosabb tényező az olajárak év eleje óta bekövetkezett nagymértékű csökkenése, amely önmagában az év első négy hónapjában 1,7 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményezett.
A konvergenciaprogram szerint az infláció elmaradhat a tavalyitól, köszönhetően annak, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkező lassulással párhuzamosan a kereslet élénküléséből eredő árhatások eltűnhetnek. Emellett a koronavírus-járvány következtében a világgazdaság szintjén a kereslet mérséklődése és számos termék, műszaki cikk árának csökkenése valószínűsíthető, ami itthon is lassítja az árdinamikát, habár ezt a hatást kiolthatja a forint gyengülése.
Rövid távon tehát arra lehet számítani, hogy a megugró munkanélküliség miatt a korábbi erős bérdinamika megtörik, és a béroldali infláció idén nem pörgeti tovább az áremelkedést. Emellett a vállalatok a visszaeső kereslet miatt nem, vagy csak nehezen fognak tudni áremelést érvényesíteni, így ebből a szempontból is az árszínvonal mérséklődése valószínűsíthető.
Az amerikai elnök és Aljakszandr Lukasenka közötti megállapodás alapján 31 olyan ukrán vált szabaddá, akik bűncselekményeket követtek el Fehéroroszországban. 
