Kedden és szerdán rendezik meg a 3. Kína–Kelet-Közép-Európa-találkozót Belgrádban, ahol 16 kelet-közép-európai ország (KKEO) kormányfői és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök találkozik egymással. A belgrádi találkozón egy Kína–Európa szárazföldi-tengeri expresszvonal kerül megvitatásra, amelynek az egyik lépcsője a Budapest–Belgrád-gyorsvasút, valamint a görög Pireusz kikötőjének fejlesztése a regionális összekapcsolódás fejlesztése érdekében. Hárommilliárd dolláros beruházási alapot hoz létre Kína a KKEO országai számára amellett a 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeret mellett, amelyről a tavalyi bukaresti csúcstalálkozón egyeztek meg az érintett országok - jelentette be a kínai miniszterelnök.
A Kína–KKEO kezdeményezés hasonlatos más régiókban alkalmazott kínai behatolási stratégiákhoz. Egy példa a Kína – Latin Amerika Állandó Fórum, amelynek eredményeképpen a kínai kereskedelem a térséggel húszszorosára nőtt az elmúlt évtizedben. Ennek eredményeképpen Kína leelőzte az Európai Uniót, mint Latin Amerika második legnagyobb kereskedelmi partnerét.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal az első transznacionális infrastrukturális projekt a Kína–KKEO-együttműködés keretén belül és ennek eredményeként az a regionális összekapcsolódásnak nagy lökést ad. A megépítése – amelyet két éven belül terveznek – után Magyarország földrajzi előnye még inkább nyilvánvalóvá válik, mivel kulcsfontosságú összekötő híd lesz Kína és Európa között. A gyorsvasút Macedónia és Görögország felé történő meghosszabbításával egyben kiépülhetne a Kína és Kelet-Közép-Európát összekötő expresszvonal gerince.
A magyar-kínai kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés dinamikusan erősödik. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 8,5 milliárd dollárt tett ki, a térségben a kínai befektetések összege Magyarországon volt a legnagyobb, elérte a 3 milliárd dollárt .
Kína a Balkánon
Kína jelenléte a Balkánon még a hidegháború éveire nyúlik vissza. Abban az időszakban Peking szorosan együttműködött Tiranával és Belgráddal. Sőt mi több, Albánia egyik fő kezdeményezője volt egy kulcsfontosságú diplomáciai lépésnek, amelynek keretében 1971-ben az ENSZ Közgyűlés 2758. számú határozata a Tajvanon székelő Kínai Köztársaságot megfosztotta tagságától, helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el, és ez az állam kapott vétójoggal rendelkező helyet a BT-ben is.
A jelenlegi balkáni gazdasági együttműködés kiindulópontja a görög Pireusz kikötője, amelyet 2009-től fejlesztett a kínai fél. Pireusz az elkövetkező években a kínai áruk legfőbb európai belépési pontja lett, átlagosan egy héttel rövidítve le az addigi szállítási időt. Kína figyelmét hamarosan a görög Tesszaloniki és a montenegrói Bar kikötői is felkeltették.
De Kína hosszú-távú politikai és logisztikai elképzeléseiben Szerbia a kiemelt stratégiai partner és Belgrádot tekinti egyfajta európai közlekedési csomópontjának is. A Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút kiépítéséről az előzetes szándéknyilatkozatot még 2013 novemberében kötötték meg. A 2,5 milliárd eurós projektet a Kínai Fejlesztési Bank finanszírozza és kínai állami vállalatok lesznek a kivitelezők.
Kína politikailag is fontos szerepet játszott Belgrádban az 1999-es NATO bombázások idején. Nem hivatalos források szerint a szerb kormány a kínai követség kommunikációs rendszerét használhatta bizalmas üzenetei célba juttatására. Ezért talán nem véletlenül a követséget NATO bombatalálatok érték, ahol három személy életét vesztette, húszan pedig megsebesültek.
Az Európa Bizottság hivatalos álláspontja szerint az elkövetkező öt évben nem kerül sor további EU bővítésre. Az európai integráció terjeszkedésének a megakadása a Balkánon nemcsak az oroszok figyelmét keltette föl. A kínaiak is növelik befektetéseiket, hogy geopolitikai teret és befolyást nyerjenek a térségben.
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
