Terv szerint jövő héten indul a magyar parlament őszi ülésszaka, melynek során számos törvényjavaslatról fognak szavazni a képviselők. Kérdés, hogy mennyire lesz zavartalan a munka a járvány alatt. Arról lapunk írt elsőként, hogy a beléptetés szeptember 9. óta új rendben történik: az épület kapuinál testhőmérsékletet mér az őrség, és akinek magasabb a testhőfoka 37,2 foknál, nem engedik be az épületbe.
Továbbá a belső terekben is kötelező a maszk viselése és a távolságtartási szabályok betartása, kivéve a parlamenti munkára szolgáló képviselőházi üléstermet, illetve a bizottsági ülések helyszíneit. Valamint kézfertőtlenítőket is elhelyeztek a kapuknál és az épület más pontjain.
A szigorú szabályok alól azonban mentességet élveznek az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók - tájékoztatta korábban laptársunkat az Országgyűlés Hivatala.
Mindenesetre az intézkedések jelzik, hogy a koronavírus magától nem marad a parlament falain kívül, az Országházban is védekezni kell ellene. Augusztus végén derült ki, hogy a kormány több tagja (Varga Judit igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter), továbbá a kormányzatban dolgozók közül is többen karanténba kényszerültek, mert olyan eseményen vettek részt, ahol olyanok is megfordultak, akik később fertőzöttnek bizonyultak.
Lehet ebből megint rendeleti kormányzás?
Vagyis semmi garancia nincs arra, hogy a járvány elkerülje a képviselői padsorokban ülőket, ennek ellenére várhatóan napokon belül elkezdődik az országgyűlési munka. A hivatal ugyanis arról is tájékoztatta lapunkat, hogy terv szerint a szeptember 21.-i héten startol az ülésszak - azaz jövő héten. Erről a házbizottságnak kell döntenie, de az ülésük időpontja a hivatali válasz érkezésekor még nem volt ismert. Azóta kiderült, hogy a Házbizottság szeptember 18-án, pénteken délelőtt ül össze. Ott tehát véglegessé válik az ülésszak menetrendje, amelyet vélhetően a járványügyi megfontolások is befolyásolnak majd - írta laptársunk, az Mfor.hu.
Kérdés, hogy a törvényhozási munka helyét megint átveszi-e a rendeleti kormányzás. Elsőként az Mfor írt arról még kora tavasszal, hogy amennyiben elfajul a járványhelyzet, és nem gondoskodnak megfelelően a parlamenti képviselők védelméről a vírussal szemben, a kormány hamar olyan helyzetbe találhatja magát, hogy csak rendeleti úton lehet jogszabályokat alkotni. Akkor ezzel kapcsolatos kérdéseinket feltettük Gulyás Gergelynek a Kormányinfók alkalmával, de a miniszter nem osztotta aggodalmunkat. Később mégis ehhez a módszerhez folyamodtak: rendkívüli - és határidő nélküli - felhatalmazást adtak a kormánynak a rendeleti kormányzásra. Az indok pedig az volt, hogy nem lehet tudni, meddig lehet fenntartani a parlament működőképességét - vagyis mégis magukra vették lapunk figyelmeztetését. (Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy milyen járványügyi intézkedésekkel igyekeznek mérsékelni az egészségügyi kockázatokat a parlamenti képviselők körében.)
Ilyen helyzet megítélésünk szerint most is előállhat. Azon még folyik a vita, hogy már elértük-e a második hullámot - van, aki az aktív fertőzések esetszámához köti ezt, mások szerint azonban a halálozási statisztika még nem indokolja ezt - de azért a tendencia elég jól kirajzolódik: soha nem látott mértékű napi esetszámokat regisztrálnak, ami - tesztek száma ide, tesztek száma oda - azt bizonyítja, hogy nagy a kockázat. A fertőzés most ugyan még a fiatalokat éri el, de nem kérdés, hogy előbb-utóbb a magas rizikófaktorú időseket és krónikus betegségben szenvedőket is megtalálja. Ezért figyelmeztet arra minden szakértő, hogy ne becsüljük alá a veszélyt.
Ha lesz, az a védekezés kudarca lenne
Szóval minden adott ahhoz, hogy a tavaszihoz hasonló, vagy annál is rosszabb legyen a járványhelyzet.
A kormány ugyanakkor más védekezést akar alkalmazni, mint fél éve. Akkor a bezárkózás, a társadalmi kapcsolatok, érintkezések minimalizálása tűnt célravezetőnek - ám ennek súlyos ára volt a gazdaságban. Ebből okulva most hibrid védekezésre készülünk, amely a járvány terjedését fogja figyelemmel kísérni, követni lokálisan, a helyi beavatkozásokra helyezve a hangsúlyt (például nem lesz általános iskolabezárás, viszont ahol felüti a fejét a vírus, ott áttérnek a digitális oktatásra).
Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, mennyire lesz hatékony ez a védekezési forma (a legfrissebb miniszterelnöki bejelentésről itt számoltunk be, de ezek az intézkedések - köztük a tesztek hatósági ára, a szórakozóhelyek bezárása - sem vethetők össze a tavaszi intézkedésekkel, mint a vásárlási idősáv vagy a vendéglátóhelyek bezárása, kivéve a kiszállítást - amelyek jóval erősebb korlátozást jelentettek), mindenesetre a kormányzati nyilatkozók mostanában egyenértékűnek mondják az egészségügyi és a gazdasági szempontokat, ha a járvány elleni küzdelemről van szó.
Mindebből pedig az következik, hogy a rendeleti kormányzásnak nem állnak elő a feltételei: nem tud annyira leállni az ország (ideértve a vállalkozásokat, közintézményeket, társadalmi érintkezéseket), hogy annak ismételt bevezetésére szükség legyen - amennyiben elfogadjuk Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagjának elmúlt napokban közölt helyzetértékelését. Ha mégis ehhez az eszközhöz nyúlnának, az nyílt beismerése lenne annak, hogy kudarcot vallott a második hullám elleni védekezés.
Frissítés!
Laptársunk cikkének megjelenése után látott napvilágot a hír, hogy a kormánypártok szezonnyitó frakcióülését követő sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, a parlament a szokásos kétheti ülésezési rendben végzi majd a munkáját, most nem indokolt a rendkívüli jogrend!
Visszatérve a parlamenti munkára, az eddigiek alapján a képviselőknek elvileg zavartalanul kellene folytatniuk a munkájukat, a teljes felhatalmazásuk birtokában. Vagyis a törvényeknek a parlamentben, a rendeleteknek, határozatoknak alsóbb szinteken kell megszületniük. Emlékezhetünk, tavasszal a kormány rendeleti úton kormányzott, majd a veszélyhelyzet lefújása után, nyár elején megszűnt ez a mandátum (a parlament "visszavette" azt, a kormány javaslatára), és az addig rendeletekbe foglalt intézkedések egy széles körét törvénybe foglalták, amelyet a parlament hagyott jóvá.
Kiindulva tehát abból, hogy ősszel végig ülésezni fog a parlament, érdemes áttekinteni, milyen javaslatok kerülnek a képviselők elé. Erről található egy lista a parlament honlapján, de azon kívül is látszik már, milyen előterjesztések kerülhetnek még a parlament elé.
Nézzük először a listát. Törvényjavaslat készül:
- az állami projektértékelő jogviszonyról
- a felsőoktatási törvény módosításáról
- egyes klíma- és energiapolitikai céllal
- az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításáról
- a közbeszerzési törvény módosításáról
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállásáról
- a 2019-es zárszámadásról
- a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosításáról
- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról
- egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvény módosításáról
- a szőlészetről és borászatról
- a termőföldről szóló törvény módosításáról
- egyes nyilvántartások korszerűsítéséről
- a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról
- a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával összefüggő törvények módosításáról
- egyes közúti infrastruktúra tárgykörökkel összefüggő törvények módosításáról
- egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról
- egyes adminisztratív tehercsökkentéssel összefüggő törvények módosításáról
- a közigazgatási szabályszegések szankcióival összefüggésben
- az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról
- az országos kereskedelmi nyilvántartás létrehozásával összefüggésben
- egyes adótörvények módosításáról
- a pénzügyi közvetítő rendszer egyes elemeinek jogharmonizációs célú módosításáról.
Ez tehát 23 törvényjavaslat, amelyekről a listát még június közepén állította össze a Miniszterelnökség képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A felsorolás nem tartalmazza a nemzetközi szerződésekkel összefüggő törvényalkotási feladatokat - derül ki Semjén Zsolt leveléből.
És ami kimaradt...
Az előterjesztések közül mindenképpen érdemes kiemelni az őszi adócsomagot, amelyet bár az uniós jogharmonizációnak szentelnek a leírás szerint, de azért "egyes gyakorlati problémák kezelésére" is szolgálni fog a javaslat. Komoly összeget tennénk fel arra, hogy ezek között lesz majd a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újraszabályozása. Az erről szóló törvényt az előző ülésszak során fogadták el, így ha nem változik a jogszabály, akkor januártól egy sor szigorítás lép hatályba - köztük az, amelyik egy megrendelővel összefüggésben évi 3 millió forint kifizetés felett belépteti a 40 százalékos büntetőadót (amit jelenleg évi 12 milliós össz-bevételnél kell megfizetni). De az is korlátozást jelent majd, hogy egy személy csak egy vállalkozásán keresztül lehet a kata alanya. Mindezek miatt számos szakmai szervezet, érdekképviselet protestált már a kormánynál, hogy tekintettel a járványhelyzetre ne most álljon neki a katások megszűrésének.
Fontos csomag lesz az egyes adminisztratív tehercsökkentéssel összefüggő törvények módosításáról szóló is. A leírás szerint egy olyan komplex előterjesztés készül, amely kifejezetten azokra a felesleges adatszolgáltatásokra, bejelentési kötelezettségekre fókuszál, amelyek terheket jelentenek a mindennapokban. A javaslat célja ezen tehertételek megszüntetése, gyakoriságuk csökkentése. A csomag része lesz a vállalkozások életének megkönnyítése is (ideértve az alapítást, a foglalkoztatásra, felszerelésre vonatkozó előírásokat is).
A közbeszerzési törvény módosításáról csak annyit árul el a tájékoztató, hogy annak egyik célja az eljárások egyszerűsítése - ami rögtön megszólaltatja a vészcsengőt az egyszeri állampolgár fejében, hogy vajon megint valamelyik kormánybarát csoport érdekében van-e szükség a változtatásra?
És akkor térjünk rá azokra az intézkedésekre, amelyeket nem tartalmaz a lista, de amelyekről jó eséllyel a parlamentnek kell majd döntenie. Mindjárt itt van az újabb gazdaságösztönző csomag, melynek részleteiről eddig semmit nem akartak elárulni a kormányban - Gulyás Gergelyt is kérdeztük ez ügyben - de amelyről azért sejthető, hogy a tavaszi csomaghoz hasonlóan a foglalkoztatást (bértámogatás) és a vállalkozás működésének könnyítését célzó intézkedések (adómentességek, kedvezmények) lesznek benne.
Valamint olyanok, amelyek a beruházások indítását, végrehajtását könnyítik meg - derült ki a Pénzügyminisztérium minapi közleményéből.
A második negyedéves gazdasági adatok alapján egyértelműen szükség van erre a csomagra, de ha nem lenne elég a 14 százalékhoz közelítő negyedéves gazdasági visszaesés, akkor az éledező járványveszély épp elég érv a beavatkozás mellett: ha megint leáll az ország, akkor könnyen lehet, hogy nem ússzuk meg egyszámjegyű recesszióval idén. Ennek pedig a cégek leállása, elbocsátások lennének a következményei, amit másfél évvel a választások előtt nem fog bevállalni a kormány.
Ezeket az intézkedéseket tavasszal rendeletekbe foglalták, de mint jeleztük, az új védekezési taktika mellett erre elvileg nem kerülhet sor, így a gazdasági csomagról a parlamenti képviselőknek kellene dönteniük. Mégpedig hamarosan, mert minden hét csúszás kitolja a csomag hatásának érvényesülését.
Legközelebb pénteken, a házbizottsági ülést követően érkezhet jelzés arról, hogy mikor tűzhetik napirendre például ezt az előterjesztést. De az sem lenne meglepetés, ha a napokban egy új őszi törvényalkotási programmal állna elő a Miniszterelnökség, annyi minden változott június közepe óta.
A légicsapás áldozatainak száma tovább nőtt. 
