1p
Az olimpiai játékok, a labdarúgó világ-, vagy Európa-bajnokság olyan grandiózus sportesemények, amelyek hosszú távon meghatározzák a befogadó régió fejlődését, gazdasági teljesítményét. Ezenfelül hatással vannak a demográfiai és szociális folyamatokra is – mutat rá a PwC sporteseményekkel foglalkozó elemzése.

Az átfogó vizsgálat szerint az infrastruktúra-fejlesztés előrelátó tervezőmunkát követel, és nem árt arra is gondolni, hogy az újonnan felhúzott létesítmény a pár hetes központi szerep után is működtethető maradjon. A sport "ipar", a szórakoztatóipar elválaszthatatlan része lett

Teher vagy lehetőség?

Becslések szerint a nemrég zárult Európa-bajnokság összberuházási költsége 32,5 milliárd dollárra rúgott, ebből Lengyelország 20,5, míg a szomszédos Ukrajna 12 milliárdot vállalt. Ennek az összegnek alig tizedét költötték csak stadionok fejlesztésére, igaz, a létesítmények egy részéhez nem sikerült a megfelelő infrastruktúrát (bevezetőút, parkoló). Hogy egy ilyen horderejű rendezvény nemcsak lehetőség, hanem teher is lehet, azt szintén a stadionok sorsa mutatja meg: Ukrajnában és Lengyelországban is készültek olyan első osztályú modern arénák, ahol év közben a meccseket csak pár ezren látogatták.

Fotó: UEFA


A 2008-as pekingi olimpia világszerte mintegy négymilliárd nézőt szegezett hosszabb-rövidebb időre a televízió képernyője elé. Ezzel minden idők legnézettebb sporteseménye, és egyúttal minden idők legdrágább rendezvénye is lett. Az olimpia ideje alatt – nem mellékesen már a megelőző hetekben is – Kína került a világ érdeklődésének középpontjába, ezáltal az országnak módja nyílt átalakítani, befolyásolni a róla korábban kialakult képet. A nem mindennapi lehetőséggel éltek is a kínai szervezők és irányítók, így a legnézettebb atlétikai versenyek mellett napjaink Kínáját is új színben láthatták a tévénézők.

Pontos tervezés lépésről lépésre

Ez mutatja, hogy egy-egy olimpiának, vagy foci-eb-nek nemcsak megfogható, gazdasági értelemben is kimutatható haszna van, számolni lehet járulékos előnyökkel vagy rosszabb esetben hátrányokkal is. Az utóbbira példa, ha már évekkel, vagy hosszú hónapokkal a rendezvény előtt az elmaradásról, alacsony színvonalú szervezettségről, rossz közbiztonságról, negyedkész infrastruktúráról és a várható káoszról szólnak a híradások és a helyszíni beszámolók. Emiatt a pályázók már akár évtizedekkel előre elkezdik megtervezni a sikeres lebonyolításhoz szükséges folyamatot, felállítják a mérföldköveket, létrehozzák a legfontosabb szervezői szerepeket. Minél több lépéssel előre gondolkodik egy kandidáló, vagy későbbi győztes város, annál kisebb az esélye a kudarcnak. Ilyen lehet az építési beruházásokhoz szükséges jogi szabályozások időben történő megteremtése, és az esetleges jogi akadályok kiiktatása is.

A nagyobb sportesemények idején a látogatók és a sportolók magas szintű kiszolgálása elsődleges feladat, más – és talán fontosabb – kérdés, hogy mi történjen a tömeg távozása után. Az igénybevétel hirtelen lecsökkenése sem befolyásolhatja jelentősen a létesítmények fenntarthatóságát, a közlekedési vonalak kihasználását.

A pozitív példa: Barcelona

A műugró számok helyszíne a barcelonai Montjuic-hegyen - ma a strandolók kedvence



A PwC elemzése szerint pozitív példa az 1992-es nyári játékoknak otthont adó Barcelona, ahol már régóta eltervezett célokat valósítottak meg az olimpia apropóján. Elkészültek a várost elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, alapjaiban szervezték át a tömegközlekedési rendszert, kizöldültek és esztétikusabbak lettek a közparkok és tópartok, rehabilitáltak számos elmaradt városrészt. Felújították a távközlési hálózatot, modernizálták a közegészségügyi ellátórendszert is. Összességében ötven éve tervezgetett, halogatott álmokat valósítottak meg néhány év leforgása alatt. Az átgondoltságot mutatja, hogy hatszor annyit költöttek infrastruktúra-fejlesztésre mint magára a játékok lebonyolítására. Mindezek következtében Barcelona az egyik legfelkapottabb turista úti céllá vált, népszerűsége mindmáig töretlen. Ide tartozik, hogy a város önmagában nem tudott volna kigazdálkodni ilyen mértékű beruházást, így az önerőből előteremtett ötmilliárd dollárhoz további hétmilliárd dollár társult magántőke bevonása útján, jellemzően PPP-beruházások keretében.

PPP-ben gondolkodnak

Egy mega-sporteseményre való felkészülés és maga a lebonyolítás hatalmas összegekbe kerül, de hogy pontosan milyen mértékű a ráfordítás, az nagyban függ a már meglévő infrastruktúra állapotától. Kína például 2002 és 2006 között 40 milliárd dollárt fordított csak az infrastruktúra fejlesztésére és a szükséges létesítmények (stadionok, csarnokok) kiépítésére. Ebből megkétszerezték a metróvonalak hosszát, létrehozták az elővárosi vasúthálózatot, új repteret építettek, és felújították, fejlesztették az úthálózatot is. Az olimpiával összefüggő befektetések a gazdaságban végbement befektetések 15%-át tették ki 2002 és 2008 között. A PwC elemzése szerint Peking mindebből azóta is profitál, az egyik legjobban teljesítő a közelmúltban olimpiát rendezett városok között. A lehetőséggel magas szinten élő Sydney is az élbolyban van a 2000-es olimpia megrendezése óta.

Az olimpia öt karikája a londoni Canary Warf üzleti negyed előtt



London mintegy 15 milliárd dollárt fordít az olimpiai park létrehozására és Kelet-London rehabilitációjára, amibe hidak, közművek felújítása is beletartozik, természetesen a közlekedési hálózat fejlesztése mellett. Már arra is kész tervek vannak, hogy az olimpiai falu a versenyt követően elegáns lakóparkként szolgál majd, a benne lévő lakások részben állami, részben magánszemélyek tulajdonába kerülhetnek. (Az atlantai olimpiai falu szobái jelenleg 10.000 egyetemi diáknak adnak otthont nyüzsgő egyetemi campust teremtve az egykori olimpiai területen.) A beruházással a korábban elmaradottnak tekinthető londoni városrész teljesen megújul. Az olimpiához közvetlenül nem kötődő úthálózat fejlesztési beruházások mintegy 8 milliárd dollárt tesznek ki, ilyen például egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, amelyet teljes egészében magántőkéből, PPP-beruházás formájában valósít meg a város.

A PwC Magyarország szakemberei 2002-ben átfogó megvalósíthatósági tanulmányt készítettek a 2012-es Olimpiai Játékok budapesti megrendezésével kapcsolatban. Akkor a számítások azt mutatták, hogy az olimpia megrendezése és az ehhez szükséges magyarországi infrastrukturális fejlesztések összesen 23,5 milliárd dollárt tennének ki . Ebben már benne vannak az olimpiai felkészülés és rendezés költségei is.

Mennyibe kerülne nekünk egy olimpia?
A PwC először 2002-ben készített megvalósíthatósági tanulmányt egy budapesti olimpia megrendezéséről, akkor 23,5 milliárd dolláros költségvetéssel kalkuláltak. 2010-ben a tanulmány aktualizált változata már "csak" 15,3 milliárdos fejlesztési költségről szólt (a 2020-as budapesti játékok esetében). 

Az elemzés részletesen bemutatja azt is, hogy a játékok kapcsán felmerülő többletberuházások eredményeképpen milyen tovagyűrűző hatások várhatóak , így például GDP-növekedés, többlet adóbevétel, munkahelyteremtés. A számítások azt mutatják, hogy az olimpiai beruházások 2015-2019-es időszakban évi átlagban mintegy 25-30 ezer többlet munkahelyet hoznának létre. A növekvő foglalkoztatás csökkenő munkanélküliséget, ezáltal az erre fordított állami kiadások csökkenését is jelentené a szakértők szerint. A kockázatokat vizsgálva többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a megkezdett beruházások már nem állíthatóak le, a költségek alultervezettsége esetén az olimpia egyfajta kényszerpályát jelent, amely további forrásokat vonhat el az államháztartástól.


Újabb stadionok, újabb milliárdok: örülnek a befektetők

Egy olimpia megszervezése a nemzetközi befektetők számára is jó, megtérülő üzletet jelenthet. Brazília várhatóan 83 milliárd dollárt költ el 2016-ig, hogy kellő mértékben felkészüljön a futball világbajnokság 2014-es, majd a nyári olimpiai játékok 2016-os méltó lebonyolítására. Csak a futballtorna érdekében máris 1200 eltérő projekt elindítását vették tervbe vagy jelentették be, amelyekre közel-keleti, európai és amerikai befektetők állnak sorba. Ugyancsak számos PPP-megoldásban gondolkodik az orosz kormányzat a 2014-es téli olimpia kapcsán. Itt mintegy ötven infrastruktúrát érintő nagyprojektet tűztek maguk elé a szervezők. A Szocsiban megrendezésre kerülő téli olimpia a maga 200 új létesítményével mintegy 250%-kal nagyobb teljesítményt követel meg az elektromos hálózattól, melynek fejlesztése is az infrastruktúra felújítási projekt része. Oroszország ad helyet a 2018-as labdarúgó világbajnokságnak is, amely ugyancsak összehangolt tervezést igényel a maga tizenhárom résztvevő városával és tizenhat új stadionjával.

Magántőkével csökken a kockázat

A magántőke bevonása több szempontból is jó lehetőség a PwC elemzői szerint. A PPP-beruházások azért is népszerűek, mert néhány – gazdasági értelemben – sikertelen olimpiát követően igen alacsony lett a jelentkezési kedv a játékok megrendezésére. Az 1976-os montreali olimpia például 30 évre eladósította a várost. Így az 1984-es olimpiai játékokra Los Angeles volt az egyedüli pályázó és természetesen örömmel vette, hogy a magántőke érdeklődik a lebonyolítás iránt. Ez ugyanis jelentősen csökkenti a ráfizetés és eladósodás egyedül viselt kockázatát, ráadásul ez lett az első olyan olimpia, amely anyagi haszonnal zárult a rendező ország szempontjából. A lebonyolítás módja érthetően azóta is követendő modell lett a PPP-projekteket illetően.   

A fellendülés, a rendező város mellett a magántőkének is érdeke: az infrastruktúra, ezen belül például a közlekedés fejlesztése alapjaiban javítja egy-egy régió gazdasági lehetőségeit, fejlődésének ütemét. A munkavállalók gyorsabban jutnak el munkahelyükre, gyorsabb és olcsóbb lesz a közlekedés a beszállítók számára, általánosságban is élhetőbb lesz a régió, ami a gazdasági növekedés alapja.    

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG