Az átfogó vizsgálat szerint az infrastruktúra-fejlesztés előrelátó tervezőmunkát követel, és nem árt arra is gondolni, hogy az újonnan felhúzott létesítmény a pár hetes központi szerep után is működtethető maradjon. A sport "ipar", a szórakoztatóipar elválaszthatatlan része lett
Teher vagy lehetőség?
Becslések szerint a nemrég zárult Európa-bajnokság összberuházási költsége 32,5 milliárd dollárra rúgott, ebből Lengyelország 20,5, míg a szomszédos Ukrajna 12 milliárdot vállalt. Ennek az összegnek alig tizedét költötték csak stadionok fejlesztésére, igaz, a létesítmények egy részéhez nem sikerült a megfelelő infrastruktúrát (bevezetőút, parkoló). Hogy egy ilyen horderejű rendezvény nemcsak lehetőség, hanem teher is lehet, azt szintén a stadionok sorsa mutatja meg: Ukrajnában és Lengyelországban is készültek olyan első osztályú modern arénák, ahol év közben a meccseket csak pár ezren látogatták.
|
| Fotó: UEFA |
A 2008-as pekingi olimpia világszerte mintegy négymilliárd nézőt szegezett hosszabb-rövidebb időre a televízió képernyője elé. Ezzel minden idők legnézettebb sporteseménye, és egyúttal minden idők legdrágább rendezvénye is lett. Az olimpia ideje alatt – nem mellékesen már a megelőző hetekben is – Kína került a világ érdeklődésének középpontjába, ezáltal az országnak módja nyílt átalakítani, befolyásolni a róla korábban kialakult képet. A nem mindennapi lehetőséggel éltek is a kínai szervezők és irányítók, így a legnézettebb atlétikai versenyek mellett napjaink Kínáját is új színben láthatták a tévénézők.
Pontos tervezés lépésről lépésre
Ez mutatja, hogy egy-egy olimpiának, vagy foci-eb-nek nemcsak megfogható, gazdasági értelemben is kimutatható haszna van, számolni lehet járulékos előnyökkel vagy rosszabb esetben hátrányokkal is. Az utóbbira példa, ha már évekkel, vagy hosszú hónapokkal a rendezvény előtt az elmaradásról, alacsony színvonalú szervezettségről, rossz közbiztonságról, negyedkész infrastruktúráról és a várható káoszról szólnak a híradások és a helyszíni beszámolók. Emiatt a pályázók már akár évtizedekkel előre elkezdik megtervezni a sikeres lebonyolításhoz szükséges folyamatot, felállítják a mérföldköveket, létrehozzák a legfontosabb szervezői szerepeket. Minél több lépéssel előre gondolkodik egy kandidáló, vagy későbbi győztes város, annál kisebb az esélye a kudarcnak. Ilyen lehet az építési beruházásokhoz szükséges jogi szabályozások időben történő megteremtése, és az esetleges jogi akadályok kiiktatása is.
A nagyobb sportesemények idején a látogatók és a sportolók magas szintű kiszolgálása elsődleges feladat, más – és talán fontosabb – kérdés, hogy mi történjen a tömeg távozása után. Az igénybevétel hirtelen lecsökkenése sem befolyásolhatja jelentősen a létesítmények fenntarthatóságát, a közlekedési vonalak kihasználását.
A pozitív példa: Barcelona
|
| A műugró számok helyszíne a barcelonai Montjuic-hegyen - ma a strandolók kedvence |
A PwC elemzése szerint pozitív példa az 1992-es nyári játékoknak otthont adó Barcelona, ahol már régóta eltervezett célokat valósítottak meg az olimpia apropóján. Elkészültek a várost elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, alapjaiban szervezték át a tömegközlekedési rendszert, kizöldültek és esztétikusabbak lettek a közparkok és tópartok, rehabilitáltak számos elmaradt városrészt. Felújították a távközlési hálózatot, modernizálták a közegészségügyi ellátórendszert is. Összességében ötven éve tervezgetett, halogatott álmokat valósítottak meg néhány év leforgása alatt. Az átgondoltságot mutatja, hogy hatszor annyit költöttek infrastruktúra-fejlesztésre mint magára a játékok lebonyolítására. Mindezek következtében Barcelona az egyik legfelkapottabb turista úti céllá vált, népszerűsége mindmáig töretlen. Ide tartozik, hogy a város önmagában nem tudott volna kigazdálkodni ilyen mértékű beruházást, így az önerőből előteremtett ötmilliárd dollárhoz további hétmilliárd dollár társult magántőke bevonása útján, jellemzően PPP-beruházások keretében.
PPP-ben gondolkodnak
Egy mega-sporteseményre való felkészülés és maga a lebonyolítás hatalmas összegekbe kerül, de hogy pontosan milyen mértékű a ráfordítás, az nagyban függ a már meglévő infrastruktúra állapotától. Kína például 2002 és 2006 között 40 milliárd dollárt fordított csak az infrastruktúra fejlesztésére és a szükséges létesítmények (stadionok, csarnokok) kiépítésére. Ebből megkétszerezték a metróvonalak hosszát, létrehozták az elővárosi vasúthálózatot, új repteret építettek, és felújították, fejlesztették az úthálózatot is. Az olimpiával összefüggő befektetések a gazdaságban végbement befektetések 15%-át tették ki 2002 és 2008 között. A PwC elemzése szerint Peking mindebből azóta is profitál, az egyik legjobban teljesítő a közelmúltban olimpiát rendezett városok között. A lehetőséggel magas szinten élő Sydney is az élbolyban van a 2000-es olimpia megrendezése óta.
|
| Az olimpia öt karikája a londoni Canary Warf üzleti negyed előtt |
London mintegy 15 milliárd dollárt fordít az olimpiai park létrehozására és Kelet-London rehabilitációjára, amibe hidak, közművek felújítása is beletartozik, természetesen a közlekedési hálózat fejlesztése mellett. Már arra is kész tervek vannak, hogy az olimpiai falu a versenyt követően elegáns lakóparkként szolgál majd, a benne lévő lakások részben állami, részben magánszemélyek tulajdonába kerülhetnek. (Az atlantai olimpiai falu szobái jelenleg 10.000 egyetemi diáknak adnak otthont nyüzsgő egyetemi campust teremtve az egykori olimpiai területen.) A beruházással a korábban elmaradottnak tekinthető londoni városrész teljesen megújul. Az olimpiához közvetlenül nem kötődő úthálózat fejlesztési beruházások mintegy 8 milliárd dollárt tesznek ki, ilyen például egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, amelyet teljes egészében magántőkéből, PPP-beruházás formájában valósít meg a város.
A PwC Magyarország szakemberei 2002-ben átfogó megvalósíthatósági tanulmányt készítettek a 2012-es Olimpiai Játékok budapesti megrendezésével kapcsolatban. Akkor a számítások azt mutatták, hogy az olimpia megrendezése és az ehhez szükséges magyarországi infrastrukturális fejlesztések összesen 23,5 milliárd dollárt tennének ki . Ebben már benne vannak az olimpiai felkészülés és rendezés költségei is.
| A PwC először 2002-ben készített megvalósíthatósági tanulmányt egy budapesti olimpia megrendezéséről, akkor 23,5 milliárd dolláros költségvetéssel kalkuláltak. 2010-ben a tanulmány aktualizált változata már "csak" 15,3 milliárdos fejlesztési költségről szólt (a 2020-as budapesti játékok esetében). Az elemzés részletesen bemutatja azt is, hogy a játékok kapcsán felmerülő többletberuházások eredményeképpen milyen tovagyűrűző hatások várhatóak , így például GDP-növekedés, többlet adóbevétel, munkahelyteremtés. A számítások azt mutatják, hogy az olimpiai beruházások 2015-2019-es időszakban évi átlagban mintegy 25-30 ezer többlet munkahelyet hoznának létre. A növekvő foglalkoztatás csökkenő munkanélküliséget, ezáltal az erre fordított állami kiadások csökkenését is jelentené a szakértők szerint. A kockázatokat vizsgálva többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a megkezdett beruházások már nem állíthatóak le, a költségek alultervezettsége esetén az olimpia egyfajta kényszerpályát jelent, amely további forrásokat vonhat el az államháztartástól. |
Újabb stadionok, újabb milliárdok: örülnek a befektetők
Egy olimpia megszervezése a nemzetközi befektetők számára is jó, megtérülő üzletet jelenthet. Brazília várhatóan 83 milliárd dollárt költ el 2016-ig, hogy kellő mértékben felkészüljön a futball világbajnokság 2014-es, majd a nyári olimpiai játékok 2016-os méltó lebonyolítására. Csak a futballtorna érdekében máris 1200 eltérő projekt elindítását vették tervbe vagy jelentették be, amelyekre közel-keleti, európai és amerikai befektetők állnak sorba. Ugyancsak számos PPP-megoldásban gondolkodik az orosz kormányzat a 2014-es téli olimpia kapcsán. Itt mintegy ötven infrastruktúrát érintő nagyprojektet tűztek maguk elé a szervezők. A Szocsiban megrendezésre kerülő téli olimpia a maga 200 új létesítményével mintegy 250%-kal nagyobb teljesítményt követel meg az elektromos hálózattól, melynek fejlesztése is az infrastruktúra felújítási projekt része. Oroszország ad helyet a 2018-as labdarúgó világbajnokságnak is, amely ugyancsak összehangolt tervezést igényel a maga tizenhárom résztvevő városával és tizenhat új stadionjával.
Magántőkével csökken a kockázat
A magántőke bevonása több szempontból is jó lehetőség a PwC elemzői szerint. A PPP-beruházások azért is népszerűek, mert néhány – gazdasági értelemben – sikertelen olimpiát követően igen alacsony lett a jelentkezési kedv a játékok megrendezésére. Az 1976-os montreali olimpia például 30 évre eladósította a várost. Így az 1984-es olimpiai játékokra Los Angeles volt az egyedüli pályázó és természetesen örömmel vette, hogy a magántőke érdeklődik a lebonyolítás iránt. Ez ugyanis jelentősen csökkenti a ráfizetés és eladósodás egyedül viselt kockázatát, ráadásul ez lett az első olyan olimpia, amely anyagi haszonnal zárult a rendező ország szempontjából. A lebonyolítás módja érthetően azóta is követendő modell lett a PPP-projekteket illetően.
A fellendülés, a rendező város mellett a magántőkének is érdeke: az infrastruktúra, ezen belül például a közlekedés fejlesztése alapjaiban javítja egy-egy régió gazdasági lehetőségeit, fejlődésének ütemét. A munkavállalók gyorsabban jutnak el munkahelyükre, gyorsabb és olcsóbb lesz a közlekedés a beszállítók számára, általánosságban is élhetőbb lesz a régió, ami a gazdasági növekedés alapja.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
