A korai statisztikák alapján azt már eddig is tudni lehetett, hogy az Egyesült Államokban a koronavírus-fertőzés jobban sújtja a latin származásúakat és az afroamerikaiakat, mint a fehéreket.
Az új, a korábbiaknál átfogóbb adatsorok nem csak megerősítik ezt a tényt, hanem arra is rávilágítanak, hogy a differencia a véltnél jóval nagyobb lehet.
Többszörös különbség
Az új statisztikát, amely 640 ezer esetet tartalmaz mintegy ezer megyéből, a New York Times hozta nyilvánosságra, miután „kiperelte” az adatokat a hivatalos szervektől.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a latínók és a feketék több száz városi, külvárosi és vidéki régiót, valamint minden korcsoportot tekintve is nagyobb mértékben érintettek, mint azt a népességen belüli arányuk indokolná.
Háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek fertőzöttek, mint a fehérek, és csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek a vírus halálos áldozatai.
Ez az egyenlőtlenség régiókon és államokon átívelő, hívja fel a figyelmet az amerikai napilap.
Az ázsiai származásúak esetében ugyanakkor nincs ekkora aránytalanság: fertőzöttségi mutatójuk „mindössze” 1,3-szor nagyobb a fehérekénél.
Csak néhány példa:
Kansas államban a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek negyven százaléka latinó vagy fekete, miközben a lakosságon belüli arányuk csupán 16 százalék.
Kent megyében a fertőzöttek 63 százalékát teszik ki, miközben a lakosságon belüli arányuk mindössze húsz százalék.
249 olyan megye közül, ahol minimum ötezer fekete él, 235-ben az afroamerikaiak fertőzöttségi rátája magasabb, mint a fehéreké. A latínóknak pedig 206 megye közül 178-ban magasabb ez a mutatója a fehérekénél.
Arizona nagy részében az amerikai őslakosok (indiánok) szintén nagyobb valószínűséggel lettek fertőzöttek, mint a fehérek.
De miért?
A latínók és a feketék magasabb értékei mögött az állhat, hogy
sokan közülük jobban kitettek a fertőzésveszélynek, mint a fehérek: otthonról nem kivitelezhető munkákat végeznek, tömegközlekedést használnak és zsúfolt, több generációnak is otthont adó lakásokban élnek.
Szakértők korábban arra is felhívták a figyelmet, hogy
ezen társadalmi csoportok körében az átlagnál gyakoribbak az olyan egészségügyi problémák, mint a cukorbetegség és az elhízás, ami eleve sebezhetőbbé teszi őket a vírussal szemben.
Hivatalos becslések szerint a fertőzöttek valós száma egyébként tízszer magasabb a diagnosztizált fertőzöttekénél. Azt nem lehet megállapítani, hogy a nem regisztrált fertőzöttek között is hasonló arányban felülreprezentáltak-e feketék és a latínók, mint a regisztráltak között.
A koronavírus-válság az Egyesült Államokat sújtja a legjobban a világon:
globálisan itt a legmagasabb a fertőzöttek hivatalos száma (csaknem 2,9 millió), valamint a halálos áldozatok száma (130 ezer) a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.
Az egymillió lakosra jutó halálozások számát tekintve pedig a hetedik helyen áll az USA Belgium, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Svédország és Franciaország mögött a Financial Times adatai alapján.
Megroggyant Trump
A vírusválság és az általa okozott gazdasági krízis, valamint a feketék elleni rendőri erőszak miatt kirobbant tüntetés- és zavargássorozat Donald Trump pozícióit is megingatta: az amerikai elnök népszerűségi indexe június elejére 39 százalékra süllyedt.
A szavazók csaknem háromötöde úgy véli, hogy Trump nem kezelte jól a járványt – még a fehérek és a férfiak között is (tehát az elnök fő támogatói körében) többségben van ez a vélemény.
A New York Times júniusi felmérése szerint a várható demokratapárti jelöltre, Joe Bidenre a választók 50, Trumpra mindössze 36 százaléka adná a voksát, ha most lennének a választások.
Az 59. amerikai elnökválasztás 2020. november 3-án lesz.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
