Ha az Európai Unió piacgazdaságként ismeri el legnagyobb kereskedelmi partnerét, Kínát, 3 millió európai veszítheti el a munkáját - áll a washingtoni Economic Policy Institute kutatásában.
Kínának piac kell
Kína már többször is jelezte, hogy még mélyebben kíván integrálódni a globális piacgazdaságba, a jüant pedig szeretné végre az IMF valutakosarában tudni. Ezzel a törekvéssel azonos időben Európa és az Egyesült Államok is azt fontolgatja, hogy változtatnak az ország kereskedelmi státuszán és piacgazdaságként újabb szintre emelik a nemzetek közti viszonyt. Míg az Egyesült Államokban ez még vitás kérdés, addig Brüsszel hajlik arra, hogy megtegye ezt a lépést, ami egy sor kölcsönös kereskedelmi előnyhöz juttatná a feleket.
Az Economy Policy Institute azonban arra figyelmeztet, hogy ugyanezek az előnyök az antidömping-törvények módosítását is jelenthetik, a kínai vállalatok pedig jóval olcsóbban előállítható termékekkel árasztanák el a piacot. Ennek következménye az intézmény szerint az, hogy az európai gyártók kénytelenek lesznek 1,7-3,5 millió dolgozót elbocsátani, hogy tarthassák a versenyt.
Az elmúlt másfél évtizedben megötszöröződött a Kínából származó EU-import, 74,6 milliárd euróról 359,6 milliárdra nőtt. Az intézet megállapítja, hogy a jövőben az olcsó kínai termékek 114-228 milliárd euróval vetnék vissza gazdaságot évente, ami a GDP 1-2 százalékos csökkenését jelenti. A legnagyobb veszélyben a gyártás, az árupiaci iparágak és szolgáltató szektor dolgozói vannak.
Magyarország is a középpontban?
Az elemzés kitér arra is, hogy mely országokat érintenék százalékos arányban leginkább az elbocsátások: Magyarországon a foglalkoztatottság legrosszabb esetben több mint két százalékkal csökkenhet, hasonlóan a többi közép-európai országban, azonban a legtöbben Németországban (közel 320 ezer és 640 ezer között), Olaszországban (208 100 és 416 200 között) és az Egyesült Királyságban (193 400 és 386 800 között) veszíthetik el a munkájukat.
Nem biztos a státusz
Brüsszel egyáltalán nincs könnyű helyzetben: a kínai dömpingre érzékeny iparágakat képviselő cégek lobbistái a Politico beszámolója szerint már zárt ajtók mögött tárgyaltak az Európai Bizottság képviselőivel, így vétózva meg a döntést. Ám nem csak az európai cégek, de az Egyesült Államok is begurulhat, ha mégis elismerik piacgazdaságként Kínát. A lap forrásai szerint az amerikai nagykövet, Anthony Gardner már tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság fejével, ahol szó esett a jelenleg is tárgyalt, Európai Unió és Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás esetleges elvetéséről, ha mégis Kínával egyezne meg az unió.
Bár Kína 2016 december 11-ig szeretné megkapni a státuszt, egyes szakértők szerint még korai erről beszélni, mivel az országnak a piacgazdasághoz szükséges öt kritériumból egyet sikerült teljesítenie, ugyanakkor folyik egy kölcsönös befektetésekről szóló tárgyalás is, ami kiskaput kínálhat az egyezkedő feleknek.
Naponta tucatnyi céggel bővül a táblázat, az MNB mellett a külföldi hatóságok is folyamatosan adják ki a figyelmeztetéseket. 
