Ha az Európai Unió piacgazdaságként ismeri el legnagyobb kereskedelmi partnerét, Kínát, 3 millió európai veszítheti el a munkáját - áll a washingtoni Economic Policy Institute kutatásában.
Kínának piac kell
Kína már többször is jelezte, hogy még mélyebben kíván integrálódni a globális piacgazdaságba, a jüant pedig szeretné végre az IMF valutakosarában tudni. Ezzel a törekvéssel azonos időben Európa és az Egyesült Államok is azt fontolgatja, hogy változtatnak az ország kereskedelmi státuszán és piacgazdaságként újabb szintre emelik a nemzetek közti viszonyt. Míg az Egyesült Államokban ez még vitás kérdés, addig Brüsszel hajlik arra, hogy megtegye ezt a lépést, ami egy sor kölcsönös kereskedelmi előnyhöz juttatná a feleket.
Az Economy Policy Institute azonban arra figyelmeztet, hogy ugyanezek az előnyök az antidömping-törvények módosítását is jelenthetik, a kínai vállalatok pedig jóval olcsóbban előállítható termékekkel árasztanák el a piacot. Ennek következménye az intézmény szerint az, hogy az európai gyártók kénytelenek lesznek 1,7-3,5 millió dolgozót elbocsátani, hogy tarthassák a versenyt.
Az elmúlt másfél évtizedben megötszöröződött a Kínából származó EU-import, 74,6 milliárd euróról 359,6 milliárdra nőtt. Az intézet megállapítja, hogy a jövőben az olcsó kínai termékek 114-228 milliárd euróval vetnék vissza gazdaságot évente, ami a GDP 1-2 százalékos csökkenését jelenti. A legnagyobb veszélyben a gyártás, az árupiaci iparágak és szolgáltató szektor dolgozói vannak.
Magyarország is a középpontban?
Az elemzés kitér arra is, hogy mely országokat érintenék százalékos arányban leginkább az elbocsátások: Magyarországon a foglalkoztatottság legrosszabb esetben több mint két százalékkal csökkenhet, hasonlóan a többi közép-európai országban, azonban a legtöbben Németországban (közel 320 ezer és 640 ezer között), Olaszországban (208 100 és 416 200 között) és az Egyesült Királyságban (193 400 és 386 800 között) veszíthetik el a munkájukat.
Nem biztos a státusz
Brüsszel egyáltalán nincs könnyű helyzetben: a kínai dömpingre érzékeny iparágakat képviselő cégek lobbistái a Politico beszámolója szerint már zárt ajtók mögött tárgyaltak az Európai Bizottság képviselőivel, így vétózva meg a döntést. Ám nem csak az európai cégek, de az Egyesült Államok is begurulhat, ha mégis elismerik piacgazdaságként Kínát. A lap forrásai szerint az amerikai nagykövet, Anthony Gardner már tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság fejével, ahol szó esett a jelenleg is tárgyalt, Európai Unió és Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás esetleges elvetéséről, ha mégis Kínával egyezne meg az unió.
Bár Kína 2016 december 11-ig szeretné megkapni a státuszt, egyes szakértők szerint még korai erről beszélni, mivel az országnak a piacgazdasághoz szükséges öt kritériumból egyet sikerült teljesítenie, ugyanakkor folyik egy kölcsönös befektetésekről szóló tárgyalás is, ami kiskaput kínálhat az egyezkedő feleknek.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
