<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Japán népessége elöregedőben, a születésszám alacsony, az ország most nyit a bevándorlók felé, akik eddig leginkább a környékbeli ázsiai országokból jöttek. A távol-keleti ország nem is olyan rég egyeduralkodó volt a térségben gazdaságilag, most viszont Kína átvette ezt a szerepet, amit a szigetország igen komoly kihívásnak tekint.

A Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány meghívására Budapesten járt Tomohiko Tanigucsi professzor, Abe Sinzó japán miniszterelnök kabinetjének tanácsadója, egyben a miniszterelnök külpolitikai szövegírója, és előadást tartott az országát érő kihívásokról. Az előadás azt a kérdést próbálta körüljárni, hogy milyen lesz Japán 10-20-30 év múlva. A cél nem az volt, hogy erre válaszoljon, hanem az, hogy felvesse és körüljárja a Japánt érintő három legfőbb kihívást.

Demográfia

Ezek közül az első nálunk is megvan: a demográfiai probléma, az öregedő társadalom, az alacsony születésszám. Japán korfája hasonló a miénkhez, ugyanúgy két kiszélesedéssel, két nagy korábbi korosztállyal: az első a háború utáni időszak gyermekei, a második az ő gyerekeik, de ők is már 45-50 évesek. Utánuk egyre csökkenő létszámú korosztályok következnek.

Japánban ugyanakkor sokkal hosszabb a várható élettartam, mint nálunk, így arányában máris nagyobb az idős korosztály az aktív korúakhoz képest, és ez még sokkal inkább így lesz a jövőben. Ez persze megnöveli az idősek ellátására fordítandó költségeket (nyugdíj, egészségi ellátás), így muszáj lesz növelni az aktív korosztályok terheit, hogy ez finanszírozható legyen.

Az összeg pedig már most sem kicsi: 120 ezer milliárd jen a jóléti költségvetésük (200 ezer milliárd forint, 1000 milliárd dollár), annyi, mint az amerikai, a kínai, az orosz, a szaúdi és a francia védelmi költségvetés együttvéve. A probléma enyhítése, úgy tűnik, lehetetlen a bevándorlás engedélyezése nélkül, és ebben lényeges eltérés van a japán és a magyar megközelítésben, bár Japán is csak a közelmúltban kezdett nyitni ebbe az irányba.

Bevándorlás

Ez jelenti egyúttal a második kihívást: hogyan váljon bevándorlóországgá Japán? 2006-ban 2 millió, 2018-ban 2,5 millió külföldi élt az országban, ami a teljes 127 milliós népességhez képest nem nagy arány. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy többségében a hasonló kultúrájú országokból érkezik a bevándorlók zöme: a kínaiak száma 740 ezer, a dél-koreaiaké 450 ezer, Vietnamból 290 ezren jöttek, a Fülöp-szigetekről 250 ezren. A nyelvi probléma hasonló, mint nálunk: nehéz a japán nyelvet megtanulni, de különösen az írás okoz nagy kihívást, amely teljesen egyedi (a környéken van olyan ország, amely áttért a latin ábécére: Vietnam).

Vannak persze külföldi japánok is, pontosabban a korábban kivándoroltak leszármazottjai: ők jórészt Brazíliában és Peruban élnek, nagy japán közösségek vannak a két országban. Közülük sokakat hazahívtak a nagy gazdasági fellendülés időszakában, de sokan visszatértek szülőhazájukba, mikor a gyors növekedés megállt, a gazdaság megrekedt.

Kína

A harmadik komoly kihívás geopolitikai: hogyan viszonyuljon Japán a gazdaságilag és katonailag hatalmasra növő Kínához? Mik Kína szándékai?

Japán területileg kicsi, különösen Kínához képest, sőt még Kaliforniánál is kisebb, ugyanakkor gazdasági óriás: a világ harmadik legnagyobb gazdasága, Amerika és Kína után. Nagyon is tartanak azonban Kína gazdasági, kereskedelmi és katonai térnyerésétől. Egy konkrét példa: a Japánba olajat szállító tankerhajók a Perzsa-öbölből jövet átkelnek a Dél-kínai tengeren, és miután ott Kína katonailag folyamatosan erősít, Japán függőségbe kerül.

Japán legnagyobb kereskedelmi partnere ugyanakkor Kína, és ezt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni, vagyis muszáj jó viszonyra törekedni a nagy országgal. Egy kérdésre válaszolva a professzor elmondta, hogy az "Egy övezet, egy út" (2013-ban Kína által meghirdetett program, melyben kínai cégek kínai sok országban főleg infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre) nem egy szimpla kezdeményezés, hanem rengeteg kisebb kereskedelmi, beruházási, infrastrukturális ügyletből áll, ami ügyes ötlet a kínai vezetőktől. Ebben nyugodtan részt vehetnek japán vállalatok is, de ez a magánvállalatok ügye, Japán nem vesz részt benne állami pénzzel.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Moszkva szerint a Nyugat a hibrid akciók és a nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 20. 07:59
Moszkva szerint Washington is könnyen belekeveredhet a konfliktusba. Reggeli hírösszefoglalónk az orosz-ukrán háború 178. napján.
Makro / Külgazdaság Megint elzárják a gázt az oroszok az Északi Áramlat 1 vezetéken
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 19:58
De csak néhány napra. 
Makro / Külgazdaság Amerika drónokat és fegyvereket küldhet Ukrajnának - heves harcok Herszon megyében
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 19:38
Esti hírösszefoglalónkban a háború 177. napjának eseményeit vettük számba. 
Makro / Külgazdaság A hét videója: Putyin ledobta a gázbombát – egy válság háttere
Izsó Márton - Ponyeczki Dóra - Wéber Balázs | 2022. augusztus 19. 19:17
Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU válaszul szankciókkal büntette a Kremlt, amely válaszul tekert néhányat a gázcsapon. A brutális adok-kapokat az uniós fogyasztók is megszenvedik: az energiaárak az egekben, az infláció elszabadult, az életszínvonal zuhan. Az igazi feketeleves pedig télen jöhet, ha Putyin teljesen elzárja a gázcsapot. Mostantól egy jelszó maradt: a spórolás. A hét videójában az európai gázválság hátterét világítjuk meg, és megnézzük, mi várhat ránk a közeljövőben.
Makro / Külgazdaság Putyin fontos telefonhívást kapott – küldöttek mehetnek az elfoglalt atomerőműbe
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 17:16
Emmanuel Macron francia elnök felhívta Vlagyimir Putyint.
Makro / Külgazdaság Válság szélére került Berlin és Peking kapcsolata
Káncz Csaba | 2022. augusztus 19. 16:17
Az „ifo Intézet” jelentése szerint egy kereskedelmi háború, valamint az EU és Németország leválasztása Kínáról csaknem hatszor annyiba kerülne Berlinnek, mint a Brexit. A német légierő vadászgépei részt vesznek a ma kezdődő ausztrál hadgyakorlaton, amely az Egyesült Államokkal szövetséges euroatlanti és csendes-óceáni katonaság közötti kapcsolatok növekvő tendenciájának része a Kínával növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Kié az elfoglalt ukrán atomerőműből származó energia? Megszólalt az ENSZ-főtitkár
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 15:34
Antonio Guterres Odesszában van, ott beszélt erről.
Makro / Külgazdaság Kínos ügyben tesz ma tanúvallomást a német kancellár
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 14:32
Korábbi polgármestersége alatt trükközött egy bank.
Makro / Külgazdaság Most kiderült, mely bank drágította legjobban a lakáshitelét
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 11:34
Bár komolynak érezzük a lakáshitel kamatok emelkedését, a money.hu adatai szerint az elmúlt egy évben a vizsgált 9 banknál 4,11 százalékkal emelkedett a legjobb adósoknak ajánlott standard kamat. Ez messze elmarad a jegybanki alapkamat, de még a referenciakamat emelkedésétől is. A money.hu adataiból látható, melyik bank emelt leginkább, illetve, hogy mely pénzintézetek versengenek a legalacsonyabb kamatszintekkel.
Makro / Külgazdaság A németek többsége már spórol
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 10:27
Egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt, egy pénteken ismertetett felmérés szerint a legtöbben az energiafogyasztásukat fogják vissza.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG