Háromdimenziós növekedés, 75 százalékos aktivitás
A HírTV-n késő este sugárzott beszédében Orbán Viktor azt mondta, ahhoz, hogy 2012-ben a magyar gazdaság ne csússzon recesszióba, "nehezen áthághatóvá kell tenni az euróválság hatása számára Magyarország határait", amihez csökkenteni kell az államadósságot. Emellett be kell indítani a növekedést, "egy növekedési stratégiát kell üzembe helyeznünk, amely a magyar sajátosságokra és erőforrásokra épül. Lehet, hogy valakinek csalódást fogok okozni, de az a véleményem, hogy ma nincs nemzetközi növekedési stratégia, csak nemzeti növekedési stratégiák vannak" - fejtette ki, hangsúlyozva: a cél az, hogy Magyarország Európa leg- vagy az egyik legversenyképesebb gazdasági környezettel rendelkező országa legyen.
Hozzáfűzte, hogy a következő évben három dimenziója van a növekedésnek: a finanszírozás, a termelés és a külföldi befektetők "idevonzása". Előbbivel kapcsolatban elmondta, a kormány és a bankszövetség között zajló tárgyalások biztatóak, és könnyen lehet, hogy a megállapodást ki tudják egészíteni olyan záradékokkal, amelyek a jövő évi gazdasági finanszírozásban való banki részvételről szólnak. A termelés kapcsán kiemelte az iparfejlesztést és a mezőgazdaságot, a külföldi befektetőkkel összefüggésben pedig hangsúlyozta, hogy nincs növekedés a külföldi tőke megerősödése nélkül.
Az átszervezésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a mostani változások a társadalmi alrendszerek átszervezése szempontjából nagyobb léptékűek, mint ami a rendszerváltáskor történt ezekkel a rendszerekkel. Az összes átszervezés célja - folytatta -, hogy a magyar aktivitási ráta elérje - a jelenlegi 55 százalékról - a 75 százalékos szintet.
Év végére kész a nagy mű - 1400 milliárdos átrendezés jön
"Az a konstrukció, az az építmény, amelytől azt reméljük, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat, a törvények szintjén készen áll ennek az évnek a végéig. A 2012-es évben az a feladat, hogy bejárassuk" - közölte, majd példaként azt mondta, könnyebb dolog egy új köznevelési törvényt megalkotni, mint a szeptembertől induló új tanévben a lehető legkisebb konfliktussal bejáratni azt. "Végre (...) áttérhetünk a konszolidációs politikára, ugyanis végre vannak rendszerek, amelyeket lehet konszolidálni. 2011 végére készen áll az a közjogi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális építmény, amelynek az elemei védelemre érdemesek" - jelentette ki.
A másik alapelvvel, a tehermegosztás politikájával összefüggésben megerősítette: a bankadó és a válságadók hamarosan "kifutnak" a rendszerből. "Három évre vezettük be őket, ki is fogjuk őket vezetni 2012 végén. A válságadókat mindenképpen, és a bankadót is úgy, ahogyan korábban elmondtuk, visszahozzuk arra a szintre, ahol az európai általános bankadóterhelés állni fog 2012 végén, ez körülbelül a felét jelenti a mostani a terhelésnek" - közölte a miniszterelnök.
A felerősítés alapelvével kapcsolatban elmondta, erkölcsileg is vállalhatónak tartja azt a gazdaságpolitikát, amelynek középpontjában a középosztály felerősítése áll. Széles, alulról nyitott, a felzárkózás lehetőségét megteremteni képes középosztályra van szükség - emelte ki. Ezzel összefüggésben szólt arról, hogy 2011-ben 1280 milliárd forintot "hagytunk kint a vállalkozóknál, a gazdaságban és a családoknál". Az adórendszer átalakításával 600 milliárd forintot, a magánnyugdíjrendszer átalakításából fakadó reálhozam-kifizetéssel 260 milliárdot, a társasági nyereségadó csökkentésével 150 milliárdot, az eredetileg nem szándékolt áfa-visszafizetéssel pedig 270 milliárd forintot - részletezte, kijelentve, hogy 2012-ben ennél is nagyobb, összesen 1400 milliárd forintos átrendezés lesz a költségvetésben, ami szerinte példátlan az újabb kori magyar gazdaságtörténetben. Megjegyezte, hogy jövőre 1 százalék GDP 300 milliárd forintnak felel majd meg, így egy 4,5 százalék körüli átrendezés várható.
Az ország áll a lábán: 2011-ben még egyedi intézkedésekkel, 2012-ben már ezek nélkül is 3 százalék alatti a hiány - összegezte, hozzátéve, hogy 2013 már meredek emelkedést hozhat.
A nyugat hanyatlása
Orbán Viktor szerint Magyarország az egyik "harcát" jelenleg a szocialista kormányzás örökségével vívja, azzal a "zülléssel", amelyet 2002 és 2010 között az ország elszenvedett. A másik probléma az euróválság - mondta, majd kifejtette: az a világ, amely a nyugati, angolszász országok - technológiai előny adta - dominanciájára épült, és amit fél éve még szentségtörés volt kimondani, eltűnőfélben van, mégpedig azért, mert a technológiát tekintve a nyugat nincs többé monopolhelyzetben. A nyugat e problémákra úgy válaszolt, hogy hitelekbe menekült, és így az elmúlt tíz évben elszabadult a fogyasztásra, a jóléti kiadásokra fordított hitelek felvétele.
Összegzése szerint az eurózóna válsága "nem pusztán abból fakad, hogy egyes tagállamok nem képesek fegyelmezett államháztartási politikát folytatni, hanem inkább abból, hogy az egész európai gazdaság kiegyensúlyozatlanná vált, elfogytak a jól termelő, hatékony és erős vállalatok". Ezért nemcsak az államháztartási válságot, hanem a belső gazdasági, kereskedelmi kiegyensúlyozatlanságot is meg kell oldani - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ahhoz, hogy a bajt a gyökerénél lehessen orvosolni, gazdasági növekedés szükséges, ám "az európai válságkezelés ebben a pillanatban éppen olyan lépéseket javasol, amelyek a gazdasági növekedés ellenében hatnak".
Pontosította Horváth Lóránt állításait. 
