A jelentés szerint a devizaalapú hitelek nagy súlyából eredő kockázatok minimalizálása érdekében szükséges, hogy Magyarország teljes mértékben alkalmazza az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRB) devizahitelezésre vonatkozó ajánlásait.

Az intézkedések hatékonysága érdekében fontos, hogy szoros legyen az együttműködés a bankok fogadó- és anyaországának felügyeleti hatóságai között - hangsúlyozza az EKB, hozzátéve, hogy a pénzügyi stabilitás szempontjából hasznos lehet Magyarország részvétele az európai bankfelügyeleti mechanizmusban (SSM).

Ezt csinálják Orbánék

A kormánynak aktívan törekednie kell a befektetői hangulat javítására a jegybanki függetlenségre vonatkozó legjobb nemzetközi gyakorlat követésével, és a meglévő magánjogi szerződések tiszteletben tartásával.

A devizahitelezésből fakadó sebezhetőség mérséklését célzó intézkedéseket jól célzottan kell végrehajtani, elkerülve, hogy azok túlzott terhet rójanak a bankok hitelező képességére vagy az állami pénzügyekre. Ezért szorosan nyomon kell követni a 2011-ben és 2012 elején beindított, a devizaadósok helyzetét megkönnyítő programoknak, továbbá a 2013-ban beindított növekedési hitelprogramnak a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait - véli az EKB.

Amennyiben a kormány folytatni kívánja a fennmaradó devizahitelek átstrukturálását, az intézkedésekkel a lehető legnagyobb egyensúlyt kell kialakítani a pénzügyi fegyelem megőrzése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, az erkölcsi kockázat növekedésének elkerülése, a megfelelő szintű nemzetközi tartalékok biztosítása és a magánjogi szerződések biztonságának garantálása terén - hívja fel a figyelmet az EKB.