Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán kiadott végleges, az előzetessel megegyező és az elemzői várakozásokkal is összhangban álló adata szerint éves összehasonlításban 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2016 júniusa óta a legkisebb érték. Áprilisban 0,3, márciusban 0,7, februárban 1,2, januárban pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy évvel ezelőtt, tavaly májusban még 1,2 százalékos volt az emelkedés.
Az energiaárakat nem számolva májusban 1,4 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak az euróövezetben, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 0,9 százalékra rúgott.
A 27 tagú unióban az euróövezetnél gyorsabban, 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban. Ez azonban így is lassuló trendet tükröz, ugyanis áprilisban 0,7 százalékra, márciusban 1,2 százalékra, februárban 1,6 százalékra, januárban pedig 1,7 százalékra rúgott a pénzromlás éves üteme, míg tavaly májusban 1,6 százalékra. Havi összevetésben az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkentek, az unió egészében pedig stagnáltak a fogyasztói árak májusban.
Az év ötödik hónapjában 20 országban csökkentek a fogyasztói árak éves összevetésben, a legnagyobb mértékben Észtországban (-1,8 százalék), Luxembourgban (-1,6 százalék), valamint Cipruson és Szlovéniában (egyaránt -1,4 százalék).
Két uniós tagállamban stagnált, ötben pedig emelkedett az éves infláció. A legmagasabb értéket Lengyelországban (3,4 százalék), Csehországban (3,1 százalék) és Magyarországon (2,2 százalék) mérték.
Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. Tavaly egy hónapban sem érte el a 2 százalékot a fogyasztói árak éves összevetésű emelkedésének üteme, a legmagasabb értéket, 1,7 százalékot áprilisban mérték. Legutóbb 2018 októberében állt 2 százalék fölött az éves infláció az euróövezetben.
