Ahogy azt a Privátbankár.hu is megírta, a davosi székhelyű World Economic Forum ma hajnalban tette közzé új versenyképességi rangsorát, amelyben Magyarország a vizsgált 140 ország közül a 48. helyen áll. Ez a tavaly publikált rangsorhoz képest 12 helyezésnyi előrelépést jelent, a régió országaival összesítésben ezzel körülbelül egálban vagyunk.
Nem igazán lehet összehasonlítani a korábbi évekkel
A WEF az idei rangsorát új módszertan alapján publikálta: a felmérésben összesített indikátorok köre jelentősen átalakult, és nőtt az objektív statisztikai adatok súlya a felmérésen belül. Az idei rangsor eredményei emiatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a tavaly publikált rangsorral, de a tavalyinál lényegesen jobb helyezés megerősíti, hogy Magyarország versenyképessége jobb, mint amit a korábbi évek rangsorbeli helyezései jeleztek. Összességében a 48. hely ellenére Magyarország még viszont még mindig hátul kullog több fontos mutatóban, ahogy ez a WEF grafikonján is látszik.
Nem minden szép és jó
Csakhogy emellett több nagyon fontos mutatóban elég gyengén állunk. Komoly gondok vannak a bírói függetlenséggel (103. helyezés a 140-ből), és a tulajdonjogok garantálásával is (108/140), valamint a kormányzás és a személyes érdekek szétválasztásával (121/140) is, ráadásul a kormánynak is lenne hová fejlődnie jövőorientáltságot tekintve (96/140). Ami a sajtószabadságot illeti, középtájon állunk (60/140), igaz, az index egyértelmű csökkenést mutat ki.
Mi a helyzet a dolgozókkal?
Ami a szakképzett munkaerő megtalálásának lehetőségeit érinti, ebben csupán 137. helyen áll Magyarország a 140-ből. Ráadásul a szakképzés minősége is pocsék, 123. helyet ért el a 140-ből, és a frissdiplomások képzettsége sem az igazi (97/140).
A magyar munkavállalók jogai alapvetően biztonságban (41/140) vannak, viszont kifejezetten (139/140) és a dolgozók belföldi áramlásának aránya is (136/140). A munkáltatókra komoly terhet rónak a félelmetesen magas munkaadói járulékok (128/140), a munkabérekben pedig szintén sokkal nagyobb rugalmasságra lenne szükség, viszont külföldi dolgozókat kifejezetten könnyedén vesznek fel a magyar vállalatok (22/140).
Magyarországon a nemzetközi szinthez képest kifejezetten gyorsan lehet új céget alapítani (41/140), és arányosan nem is annyira drága (60/140), ugyanakkor a vállalkozói kedv szinte teljesen hiányzik a magyarokból, a kockázatvállalást tekintve csupán csak a 134. helyet érte el az ország. Az innovatív cégek növekedési üteme alacsony (111/140), ráadásul a magyar vállalatok nem nyitottak a szokatlan, újító ötletekre sem (132/140).
A lakosságnak is fejlődnie kell
Ugyan internetelérésben a 33. helyen állunk a toplistában, ez nem látszik a magyar lakosság digitális felkészültségén, ugyanis a listán csupán 25 országot tudtunk magunk mögé utasítani. A lakosság vásárlói érzékenysége is kifejezetten alacsony (111/140), azaz nem figyelnek a fogyasztók kellőképpen arra, hogy minőségi, környezetbarát és hasonló szempontok alapján is megfelelő termékeket vásároljanak.
A botrány folytatódik.
