<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
Bár nőtt a sport területén foglalkoztatottak száma 2011 és 2018 között, annak ismeretében, hogy mennyi pénz ölt bele a kormány az elmúlt közel egy évtized alatt, az adatok meglehetősen ellentmondásos képet festenek.

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.

Az Orbán-kormány egyik legvitatottabb költéseinek minősülnek azok az adóforintok, melyeket a sportra fordít. Az elképesztő összeg létjogosultságát - mely korábbi számításainkra alapozva már a 2000 milliárd forintot is átléphette - több kormányzati szereplő többféle megközelítésből próbálta már alátámasztani és megindokolni. Ezek között az utánpótlás biztosításától kezdve az egészségtudatos társadalmon át egészen a költségvetés egészségügyi kiadásain elérhető megtakarításig sok magyarázat járta körbe a sajtót.

A napokban ezek sora újabb elemmel bővült egy írásbeli parlamenti válasznak köszönhetően. Vadai Ágnes, DK-s képviselő szerette volna megtudni Orbán Viktortól, hogy "miért költ a magyar kormány közpénzt más országok labdarúgásának felvirágoztatására?"

A kérdés azonban nem előzmény nélküli - mint az a dokumentumból kiderül -, hiszen korábban azt kérdezte a DK-s képviselőnő a Miniszterelnökségtől, hogy "mikor fog a magyar kormány új stadiont építeni az FC Kosice futballklubnak". A klubot nemrég ugyanis megvásárolta a DVTK tulajdonosa, Leisztinger Tamás. A Miniszterelnökség a válaszadást egyszerűen annyival tudta le, hogy a tárcának nem feladata állást foglalni kizárólag magántulajdonban álló gazdasági társaságok külhoni piacszerzésével kapcsolatban. Ugyanakkor a terjeszkedést mindenképp örvendetes fejleménynek találják.

Ez a válasz annak tükrében kifejezetten érdekes, hogy korábban a kormány sok pénzzel támogatta Mészáros Lőrinc eszéki fociklubját: mintegy 3,3 millió eurót adott az új stadionra, az akadémia létrehozására pedig 6 millió eurós támogatást adott a magyar költségvetésből. Emiatt egyáltalán nem légből kapott és alaptalan a kassai stadionépítést firtató kérdés.

Visszatérve a friss, általánosabb felvetésre, a Miniszterelnökség - pontosabban Orbán Viktor nevében Orbán Balázs, államtitkár - részletesebb indoklást fogalmazott meg a külhoni labdarúgás támogatását illetően. Elsőként Magyarország Alaptörvényére hivatkozva úgy fogalmazott, az:

"kimondja, hogy az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget viselünk a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, elősegítjük közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatjuk magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, a szülőföldon való boldogulásukat, valamint előmozdítjuk együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

Mindez a sport szemszögéből értelmezve:

"A Kárpát-medencei magyar nemzeti összetartozás ügye, a sport közösségteremtő és megtartó ereje, valamint a helyi gazdaság fellendítése egymást erősítik."

Tudniillik a sportba fektetett pénzek a gazdaságot is erősítik - legalábbis valami ilyesmire utal az államtitkár válasza.

"A sporthoz kötődő fejlesztések és infrastrukturális beruházások munkahelyeket teremtenek, egyúttal jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez és bővüléséhez. Azon túlmenően, hogy javul a foglalkoztatottság, megélénkül a turizmus, ezen események hatására megnő a fiatalok érdeklődése az adott sportág iránt, növekedésnek és erősödésnek indul az utánpótlásbázis." - vezette le Orbán Balázs.

Az elmúlt években nagy fokozatra kapcsoló stadion- és sportcsarnok-építésekről folyamatosan beszámolt a sajtó, akárcsak a határon túli együttműködést szolgáló támogatásokról, sőt a sportolók létszámában bekövetkező változásokat is nemrég jártuk körbe. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy vajon hogyan változott a sport ágazatában foglalkoztatottak száma.

Némi utánajárás eredményeként azonban nagyon ambivalens kép rajzolódik ki. Miközben ugyanis Magyarországon megy az egyik legnagyobb forrás a sportra, a foglalkoztatottságot tekintve - bár jelentős növekedés mutatkozott 2011 óta - továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk.

A költségvetési adatok alapján míg 2011-ben a magyar kormány a GDP 0,3 százalékát fordította sportra és rekreációra, addig ez 2017-re (a legfrissebb elérhető adat az Eurostat oldalán) 1,2 százalékra emelkedett. Ennél többet ma már erre a célra csak Izlandon költenek el a bruttó hazai termék arányában.

A fejlesztésekkel, a beruházásokkal és a bővülő sportolói létszámmal párhuzamosan az ágazatban dolgozók száma is növekedett. A 2011-es 10 700 foglalkoztatotti szám 2018-ra 18 900 főre emelkedett, ami 77 százalékos bővülésnek felel meg. Ennél nagyobb növekedés három országban volt:

  • Lettországban 79,
  • Horvátországban 137,
  • Máltán pedig 200 százalékkal emelkedett a sport területén foglalkoztatottak száma.

Igaz, mindhárom ország esetében a magyarnál kevesebben találták meg a számításaikat az ágazatban, vagyis az arányaiban kiemelkedő növekedés nagyban köszönhető az alacsony bázisnak is. A sport ágazatában dolgozók száma egyik országban sem éri el a legutóbbi adatok alapján a 10 ezer főt.

A régiót tekintve Lengyelországra érdemes kitérni, ahol a magyarnál jóval többen dolgoznak a szóban forgó ágazatban, és az elmúlt években látványos bővülés volt a foglalkoztatottságban.

A foglalkoztatottak száma alapján azonban nehezen lennének összehasonlíthatóak az egyes országok az eltérő népességszám, a munkaerőpiac mérete és az ágazati fejlettség miatt. Így sokkal beszédesebb a sport ágazatában dolgozók létszámát a teljes foglalkoztatottak arányában vizsgálni. Ennek köszönhetően pontosabb képet kaphatunk arról, hogy visszaköszönnek-e az állami milliárdok, a sportinfrastruktúra fejlődése a foglalkoztatottság növekedésében. A válasz röviden: nem.

2018 végén ugyanis a foglalkoztatottaknak mindössze 0,42 százaléka dolgozott a sport ágazatában, ami 0,13 százalékpontos növekedés a 2011-es állapothoz képest. Előrébb lépni sem nagyon sikerült ezen időszak alatt, hiszen míg 2011-ben az uniós ranglista utolsó előtti helyén álltunk megosztva Lengyelországgal és Szlovákiával, a legutóbbi adat alapján a negyedik legkisebb rátával büszkélkedhet Magyarország.

Úgy, hogy mindeközben több olyan uniós tagállam van, ahol a hazainál nagyobb arányban nőtt a sport ágazatában foglalkoztatottak aránya, ráadásul ezt úgy hozták össze, hogy távolról sem növelték olyan mértékben az állami kiadásokat, mint tette azt a magyar kormány. Tehát kisebb mértékű állami és politikai szerepvállalással nagyobb fejlődést sikerült ebből a szempontból elérni. Említésre méltó, hogy Izland - mely a magyarnál több pénzt költ sportra, ezzel az uniós ranglista élén szerepel - a foglalkoztatottak terén is éllovas. 2018-ban az országban dolgozók 2,3 százaléka a sport területén találta meg számításait.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Lukasenka elnök hibrid agressziója Litvánia ellen
Káncz Csaba | 2021. augusztus 4. 15:27
A belarusz ellenzéki vezető „megöngyilkolása” Ukrajnában már a Nyugat és Belarusz közötti szürke zónás küzdelemnek a része lehet.  A litván kormány „hibrid támadásról” beszél annak kapcsán, hogy a belarusz rezsim közel-keleti migránsokat használ egyfajta fegyverként és küldi át őket Litvániába.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Új lendülettel masírozhat a világgazdaság, de még mindig ott az inflációs banánhéj
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 14:53
Már 5,6 százalékos növekedésre lehet számítani globálisan, de vannak kockázatok.
Makro / Külgazdaság Olimpiai rekord: 29 új fertőzött 24 órán belül
MTI | 2021. augusztus 4. 13:22
Nem az ilyen csúcsokért követi az ember az eseményt.
Makro / Külgazdaság 60 ország kapott több mint 110 millió adag oltást az USA-tól
MTI | 2021. augusztus 4. 12:41
Az amerikai adományok mennyisége meghaladja a világ országainak összesített adományát, amelyet alacsony és közepes jövedelmű országoknak juttattak.
Makro / Külgazdaság Harmadakkora valószínűséggel fertőződnek meg a kétszer oltottak Coviddal, mint a teljesen oltatlanok
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 12:21
Mutatta ki egy friss felmérés.
Makro / Külgazdaság Továbbra is többet költünk élelmiszerre és kevesebbet bútorra, könyvre
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 10:52
Nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban, megint többet kaszáltak az élelmiszerüzletek.
Makro / Külgazdaság Trendforduló a benzinkutakon? Péntektől olcsóbban tankolhatunk
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 10:05
Hatott a világpiaci kőolajárak csökkenése: péntektől a benzin literje átlagban bruttó 4, míg a gázolajé 2 forinttal lesz olcsóbb a hazai benzinkutakon.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: megduplázódott a háromszor beoltottak száma
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 09:31
Elindult a harmadik oltások felvétele, 27 ezren már kérték, 8 ezren meg is kapták. Itt a friss koronavírus-jelentés.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Montenegróban minden nyolcadik fertőzött turista
MTI | 2021. augusztus 4. 08:22
Minden nyolcadik regisztrált fertőzött Montenegróban a turisták közül kerül ki - közölte az ország közegészségügyi intézete szerdán.
Makro / Külgazdaság Áder Jánostól két település kapott városi rangot
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 06:43
Kiskunlacháza és Nyírbogát szeptembertől már nem nagyközség, hanem város.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos