Éppen ma kérdeztük a Pfizer Magyarországot, hogy mivel hazánk nem vesz részt az uniós vakcinaprogramban, vajon van-e már megrendelésük a kormánytól. Válaszukban azt írták:
"A magyarországi oltóprogram szervezése, a készletek megtervezése és beszerzése nem vállalatunk, hanem a magyar állam hatásköre, érdemes az Emberi Erőforrások Minisztériumát megkeresni az ügyben."
Merthogy idén májusban a magyar kormány azt mondta, hogy nincs szükség további Pfizer-vakcinák megvásárlására, majd szeptemberben a kabinet már Brüsszelben lobbizott azért, hogy mégis kaphassanak a cég oltóanyagából - derítette ki az Euronews.
Az ügy az 5-11 év közötti gyerekek oltása miatt lehetett sürgető, hiszen más gyártó készítményeit még nem hagyták jóvá e korosztályban. A fordulatról a kormány és a bizottság is hallgatott az elmúlt hónapokban, egyedül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter említette egy novemberi kormányinfón, hogy uniós forrásokból hívnak le Pfizer-vakcinát a gyermekek oltásához.
Majd Orbán Viktor mai rádióinterjújában közölte, hamarosan indulhat a gyermekek oltása, hiszen december 20-án érkezik Magyarországra az első szállítmány az 5-11 éveseknél bevethető vakcinából, melyből Budapest kétmillió vakcinát szerzett.
Az EU idén májusban állapodott meg a Pfizerrel arról, hogy 2023-ig a tagállamok 1,8 milliárd dózist hívhatnak le, ennek a része volt a gyermekek számára kifejlesztett ampulla is. A dealből egyedül Magyarország maradt ki.
Az Euronews forrása szerint "Magyarország bekönyörögte magát a szerződésbe" idén szeptemberben. Kellett a többi ország jóváhagyása is ehhez, ez egy csendes Canossa-járás volt - mondta az ügyre rálátó informátor.
"Megerősítem, hogy Magyarország beszállt a harmadik uniós vakcinaszállítási szerződésbe a BioNTech/Pfizerrel"- válaszolta Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a portálnak.
"A további részletekért azt javaslom, keressék meg a magyar hatóságokat" - zárta üzenetét a szóvivő.
Közben az MTI azt közölte, hogy az Európai Bizottság januártól megszünteti a koronavírus elleni oltóanyagokra vonatkozó exportkontrollját, amely megkövetelte az Unióval szerződést kötött vakcinagyártó vállalatoktól, hogy előre értesítsék az uniós tagállami hatóságokat a legyártott oltóanyagok kivitelének szándékáról - jelentette be pénteken a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
A szóvivő elmondta, hogy a kontrollmechanizmust nyomonkövetési rendszer fogja felváltani. Az új rendszer továbbra is biztosítja a kivitelek átláthatóságát, de az oltóanyag-gyártóknak már nem kell exportengedélyt kérniük.
Hozzátette: az EU a világ legnagyobb vakcinaexportőre, és a mechanizmus hatályon kívül helyezése segíti a szükséges vakcinákhoz történő hozzáférést világszerte.
Az exportkontroll-mechanizmust a bizottság ez év elején vezette be, mivel az AstraZeneca gyógyszercég azt állította, hogy gyártási nehézségek miatt késedelmet szenvedett a vakcinák kiszállítása az uniós tagállamokba.
Az EU szerint bizalomhiány alakult ki a svéd és brit érdekeltségű céggel szemben, ezért márciusban nem hosszabbította meg a vállalattal kötött szerződést, sőt, pert is indított ellene. Szeptemberben az AstraZeneca és a bizottság egyezséget kötött, amelynek értelmében a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy - a szerződésben foglaltaknak megfelelően - idén októberig 60 millió és december végéig 75 millió, illetve jövő áprilisig további 65 millió adag vakcinát szállít az EU-tagországokba.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
