|
| Guantánamo, X-Ray tábor. Fotó: USA védelmi minisztérium |
Donald Trump kedden elrendelte a guantánamói fogolytábor működésének meghosszabbítását. Jim Mattis védelmi minisztert arra utasította, hogy vizsgálja felül az Egyesült Államok katonai fogolytáborokra vonatkozó intézkedéseit. Az elnöki rendeletnek köszönhetően az amerikai hadsereg felhatalmazást kapott arra, hogy újabb foglyokat helyezzenek el a táborban, így az Iszlám Állam elfogott katonái is a Kuba déli részén berendezett amerikai fogolytáborba kerülhetnek.
Egy hely, ahol békében lehet gyanús személyeket kínozni
A guantánamói katonai börtönt 2002-ben hozták létre George W. Bush elnöksége idején. A szeptember 11-i terrortámadást követő terrorellenes háborúban elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyek kerültek ide. Mivel a létesítmény Kuba területén található, itt nem nem érvényesek az amerikai törvények - ennek köszönhetően gyorsan hírhedtté vált.
Guantánamót első sorban a vád és tárgyalás nélküli, határozatlan idejű fogva tartásra használja az Egyesült Államok - ez egyébként mind amerikai, mind nemzetközi törvényekbe, emberi jogi egyezményekbe ütközik. Nem véletlen, hogy az Amnesty International egy jelentésében "korunk Gulagja" néven emlegeti a létesítményt. Terrorizmussal gyanúsítható személyeket ellenséges katonáknak nyilvánítanak, majd a táborba szállítják őket, ahol sokszor megalázó, embertelen körülmények között próbálják őket vallomásra bírni.
Ezek között szerepel az imádkozás megzavarása, vallási jelképek megalázása, éhségsztrájkolók kényszeretetése. A Vöröskereszt megfigyelői és később szabadon engedett rabok alvásmegvonásról, fizikai bántalmazásról, éheztetésről, szűk és hideg börtöncellákról számoltak be. Hangos zenét üvöltetnek, jéghideg vagy forró körülmények közé zárják a foglyokat. Gyakran alkalmaznak lelki terrort: a foglyokat otthon maradt családtagjainak megerőszakolásával, meggyilkolásával fenyegetik. Pszichológusok segítségével térképezik fel a foglyok fóbiáit, gyengéit, amelyeket később használni tudnak a vallatásnál.
A waterboarding néven ismert kínvallatás (amikor a lekötözött fogoly arcára egy rongyot nyomnak, majd folyamatosan vizet locsolnak rá, így fulladásközeli állapotot érnek el) ugyan réges-régóta alkalmazott technika, de a szeptember 11-i merényletek utáni vallatásoknál került be újra a köztudatba létezése - ahogy az is, hogy a CIA ezt előszeretettel alkalmazza egy amerikai börtönben, persze nem amerikai földön. Később ennek használatát Obama elnök betiltotta - de persze ez is csak egy amerikai törvény, azok pedig Guantánamón legfeljebb közvetetten érvényesek.
Miért van még mindig nyitva?
Rengeteg emberi jogi szervezet tiltakozott a fogolytáborban uralkodó állapotok, módszerek, illetve egyáltalán az intézmény ellen is - mégiscsak bizarr, hogy a szabad, demokratikus világ élharcosa egy külföldön fenntartott táborban kínoz bírósági tárgyalás nélkül embereket. Sőt, nem csak tárgyalás nincs: rengetegen úgy kerülnek ki a fogolytáborból, hogy még vádat sem emeltek soha ellenük - magyarán teljesen ok nélkül tették ki őket mindennek, ami Guantánamón megtörténhet. Több száz ember került már így ki a fogolytáborból. Hivatalos közlések szerint eddig nyolcan haltak meg a táborban, közülük öten öngyilkosságot követtek el.
A fogolytábor azért lehet még nyitva, mert értek el segítségével eredményeket - nem tudni pontosan, mennyit, de eleget ahhoz, hogy meggyőzzék a politikusokat az intézmény fenntartásáról. Állítólag terroristák dobtak fel más terroristákat, lepleztek le készülődő merényleteket. Itt sikerült kiszedni Khalid Sheikh Mohammedből a vallomást (természetesen waterboadring segítségével) a szeptember 11-i terrortámadás kiterveléséről.
Obama be akarta zárni, Trump inkább több embert vitetne oda
Barack Obama, az Egyesült Államok előző elnöke többször is nekifutott a fogolytábor bezárásának - 2009-ben rögtön első teljes munkanapján rendelkezett arról, hogy egy éven belül fel kell számolni az intézményt. A tervet azonban mindkét pártból sokan ellenezték, így erre nem is került sor - annyit ért el, hogy nyolcéves elnöksége alatt 242-ről 41 főre csökkent a fogvatartottak száma.
Trump elnök viszont már a választási kampányban egyértelművé tette: "rossz fiúkkal" kellene feltölteni a tábort; volt olyan terrortámadás, ahol a gyanúsítottra utalva annyit mondott, vigyék csak el Gitmóra (Guantánamo rövidítése a GTMO, avagy Gitmo). A kampányban beszélt arról is: elnökként visszahozná a vízbefojtás imitálásával végrehajtott kínzásos vallatást a terroristák ellen. Trump úgy fogalmazott: "I would bring back a hell of a lot worse than waterboarding", azaz nagyjából: sokkal rosszabb dolgokat is visszahoznék a waterboardingnál.
Az amerikai elnök szerint nem lesznek boldogok az ENSZ-ben. 
