<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Barack Obama bicskája beletört a guantánamói fogolytábor bezárásába, de azt el tudta érni, hogy a fogvatartott rabok száma jelentősen csökkenjen. Trump már az elnökválasztási kampány során egyértelművé tette, hogy hisz a kínvallatásban és Gitmóban, ezt az ígéretét pedig sikerült is teljesítenie: az elnök úgy rendelkezett, hogy maradjon nyitva a modern kor Gulagja.
Guantánamo, X-Ray tábor. Fotó: USA védelmi minisztérium

Donald Trump kedden elrendelte a guantánamói fogolytábor működésének meghosszabbítását. Jim Mattis védelmi minisztert arra utasította, hogy vizsgálja felül az Egyesült Államok katonai fogolytáborokra vonatkozó intézkedéseit. Az elnöki rendeletnek köszönhetően az amerikai hadsereg felhatalmazást kapott arra, hogy újabb foglyokat helyezzenek el a táborban, így az Iszlám Állam elfogott katonái is a Kuba déli részén berendezett amerikai fogolytáborba kerülhetnek.

Egy hely, ahol békében lehet gyanús személyeket kínozni

A guantánamói katonai börtönt 2002-ben hozták létre George W. Bush elnöksége idején. A szeptember 11-i terrortámadást követő terrorellenes háborúban elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyek kerültek ide. Mivel a létesítmény Kuba területén található, itt nem nem érvényesek az amerikai törvények - ennek köszönhetően gyorsan hírhedtté vált.

Guantánamót első sorban a vád és tárgyalás nélküli, határozatlan idejű fogva tartásra használja az Egyesült Államok - ez egyébként mind amerikai, mind nemzetközi törvényekbe, emberi jogi egyezményekbe ütközik. Nem véletlen, hogy az Amnesty International egy jelentésében "korunk Gulagja" néven emlegeti a létesítményt. Terrorizmussal gyanúsítható személyeket ellenséges katonáknak nyilvánítanak, majd a táborba szállítják őket, ahol sokszor megalázó, embertelen körülmények között próbálják őket vallomásra bírni.

Ezek között szerepel az imádkozás megzavarása, vallási jelképek megalázása, éhségsztrájkolók kényszeretetése. A Vöröskereszt megfigyelői és később szabadon engedett rabok alvásmegvonásról, fizikai bántalmazásról, éheztetésről, szűk és hideg börtöncellákról számoltak be. Hangos zenét üvöltetnek, jéghideg vagy forró körülmények közé zárják a foglyokat. Gyakran alkalmaznak lelki terrort: a foglyokat otthon maradt családtagjainak megerőszakolásával, meggyilkolásával fenyegetik. Pszichológusok segítségével térképezik fel a foglyok fóbiáit, gyengéit, amelyeket később használni tudnak a vallatásnál.

A waterboarding néven ismert kínvallatás (amikor a lekötözött fogoly arcára egy rongyot nyomnak, majd folyamatosan vizet locsolnak rá, így fulladásközeli állapotot érnek el) ugyan réges-régóta alkalmazott technika, de a szeptember 11-i merényletek utáni vallatásoknál került be újra a köztudatba létezése - ahogy az is, hogy a CIA ezt előszeretettel alkalmazza egy amerikai börtönben, persze nem amerikai földön. Később ennek használatát Obama elnök betiltotta - de persze ez is csak egy amerikai törvény, azok pedig Guantánamón legfeljebb közvetetten érvényesek.

Miért van még mindig nyitva?

Rengeteg emberi jogi szervezet tiltakozott a fogolytáborban uralkodó állapotok, módszerek, illetve egyáltalán az intézmény ellen is - mégiscsak bizarr, hogy a szabad, demokratikus világ élharcosa egy külföldön fenntartott táborban kínoz bírósági tárgyalás nélkül embereket. Sőt, nem csak tárgyalás nincs: rengetegen úgy kerülnek ki a fogolytáborból, hogy még vádat sem emeltek soha ellenük - magyarán teljesen ok nélkül tették ki őket mindennek, ami Guantánamón megtörténhet. Több száz ember került már így ki a fogolytáborból. Hivatalos közlések szerint eddig nyolcan haltak meg a táborban, közülük öten öngyilkosságot követtek el.

A fogolytábor azért lehet még nyitva, mert értek el segítségével eredményeket - nem tudni pontosan, mennyit, de eleget ahhoz, hogy meggyőzzék a politikusokat az intézmény fenntartásáról. Állítólag terroristák dobtak fel más terroristákat, lepleztek le készülődő merényleteket. Itt sikerült kiszedni Khalid Sheikh Mohammedből a vallomást (természetesen waterboadring segítségével) a szeptember 11-i terrortámadás kiterveléséről.

Obama be akarta zárni, Trump inkább több embert vitetne oda

Barack Obama, az Egyesült Államok előző elnöke többször is nekifutott a fogolytábor bezárásának - 2009-ben rögtön első teljes munkanapján rendelkezett arról, hogy egy éven belül fel kell számolni az intézményt. A tervet azonban mindkét pártból sokan ellenezték, így erre nem is került sor - annyit ért el, hogy nyolcéves elnöksége alatt 242-ről 41 főre csökkent a fogvatartottak száma.

Trump elnök viszont már a választási kampányban egyértelművé tette: "rossz fiúkkal" kellene feltölteni a tábort; volt olyan terrortámadás, ahol a gyanúsítottra utalva annyit mondott, vigyék csak el Gitmóra (Guantánamo rövidítése a GTMO, avagy Gitmo). A kampányban beszélt arról is: elnökként visszahozná a vízbefojtás imitálásával végrehajtott kínzásos vallatást a terroristák ellen. Trump úgy fogalmazott: "I would bring back a hell of a lot worse than waterboarding", azaz nagyjából: sokkal rosszabb dolgokat is visszahoznék a waterboardingnál.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ukrán visszavonulás, Moszkva a negyven fölöttieket is várja a hadseregbe – A háború 94. napja
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 17:39
Szeverodonyeckben az ukránok szerint komoly harcok folynak, Putyin nyugati államfőkkel tárgyalt.
Makro / Külgazdaság Hiperszonikus cirkálórakétával kelti a félelmet Oroszország
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 15:55
Ezer kilométeres távolságra is elért a Cirkon.
Makro / Külgazdaság Oroszok állítják: Limant teljes egészében elfoglalták
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 13:46
Újabb terület orosz kézen. 
Makro / Külgazdaság Megint úgy utazunk, mint a járvány előtt. Újratöltött a turizmus.
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 11:40
Ha nem is olyan a világ, mint volt, de költéseinkben közelítünk. 
Makro / Külgazdaság Így trükközik Putyin, hogy enyhítse a szankciós károkat
Mester Nándor | 2022. május 28. 11:17
Itt a párhuzamos export. Főleg Kína lehet a segítség.
Makro / Külgazdaság K&H: 64 milliárdot fizettek be idén az ATM-ezők
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 10:00
Az automatás készpénzbefizetés nagyon népszerűvé vált az elmúlt évek során.
Makro / Külgazdaság Tömeges kirakatperre készülhet a Kreml, hogy igazolja az inváziót
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 09:20
Nürnberget emlegetik, és a nácitlanítást akarják alátámasztani.
Makro / Külgazdaság Még Zelenszkij is elismerte, hogy nagy baj van. Reggeli háborús összefoglaló.
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 07:30
Az ukránok visszavonulásra kényszerülhetnek, Joe Biden komolyan megvádolta Putyint, Oroszország "teljes körű győzelmet tervez" egy hírügynökség szerint.
Makro / Külgazdaság Putyin hamarosan fontos csatát nyerhet - napi háborús hírek
Privátbankár.hu | 2022. május 27. 19:03
Méterről méterre, de haladnak előre az oroszok, Putyin mégis hajlandó lenne fogolycseréről, sőt az ukrán kikötők megnyitásáról is tárgyalni - legalábbis ezt állította ma. Háborús hírösszefoglaló.
Makro / Külgazdaság Ukrajnai háború – miért is van hazánk még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen? - A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. május 27. 18:43
Oroszország ukrajnai inváziója megrendítette a globális rend alapjait, a konfliktus mértéke és kimenetele még nem világos. A háború feltárta Oroszország politikai, hírszerzési és katonai gyengeségeit, egyben aláásta Moszkva pozícióját mind globálisan, mind a posztszovjet térben.  A konfliktus már tovagyűrűzött Ázsiára, és felerősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti nagyhatalmi versenyt. Az amerikai közvélemény és a republikánus párt támogatása Ukrajna irányába egyre csökken, ahogy a Biden-kormány növeli a segélyeket.  De miért is tartja Orbán Viktor miniszterelnök hazánkat még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen?  Káncz Csaba videó-interjúja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG