Újabb haladékot kap Franciaország, hogy az uniós szabályok által előírt küszöb alá szorítsa költségvetési hiányát - jelentette be szerdai rendkívüli sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke.
A formális döntést a pénzügyminiszterek tanácsa hozza majd meg, a bizottság azt javasolja, hogy Párizs 2017-re csökkentse a bruttó hazai termék 3 százaléka alá a költségvetési deficitjét.
Dombrovskis azt is bejelentette, hogy a bizottság mindent figyelembe véve úgy döntött, nem javasolja túlzottdeficit-eljárás megindítását Olaszország és Belgium ellen a magas államadósság miatt - így szól az MTI híre.
Harmadszor kapnak felmentést a franciák - szerintük ez nem külön elbánás
Francois Hollande francia elnök szeptemberben kezdett tárgyalásokat arról, hogy a legutóbb megígért 2015-ről 2017-re halaszthassák a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését. Akkor azt mondta: a francia kormány nem kívánja megváltoztatni a szabályokat, de a szerződések által megengedett minden rugalmasságot ki akar használni, és "külön elbánást sem kér". Franciaország korábban már kétszer kért és kapott halasztást.
A 2000-es évtized elején Németország és Franciaország több éven át túllépte a három százalékos határt, de az Európai Bizottság által ellenük indított túlzottdeficit-eljárást az EU gazdasági-pénzügyminiszteri tanácsa 2003-ban eljárási kegyelemmel törölte.
Így értéktelenedik el a végén az euró
Nemrég hivatalossá vált, hogy az EB számára nem a költségvetési fegyelem az elsődleges, hanem a reformok és befektetések, amivel gazdasági növekedést és újabb álláshelyeket lehet kreálni.
Az új szabályok szerint az „ideiglenes” eltérés a költségvetési megszorításoktól megengedhető lesz, ha „jelentős szerkezeti reformokat” vezetnek be a kormányzatok.
Az Európai Stabilitási és Növekedési Paktum új értelmezése természetesen Olaszország és Franciaország számára érkezett ajándékként és az új felállásban szinte lehetetlen, hogy megbüntessék őket költségvetési lazaságukért. Mivel ettől az új értelmezéstől Berlinnek, Hágának, Bécsnek és Helsinkinek égnek áll a haja, az EP alelnöke, Valdisz Dombrovkisz és a francia Biztos Pierre Moscovici nem győzték hangsúlyozni, hogy a Stabilitási Paktum érintetlen maradt – ami természetesen nem így van. Korábbi elemzésünkben arra is felhívtuk a figyelmet: az euró elértéktelenítése lehetett az egyik tényező, ami a svájci jegybank január 15-i hajmeresztő döntéséhez vezetett >>
Magyarországnak nem volt pardon
Emlékeztetőül: Magyarország megszakítás nélkül 9 éven át volt túlzottdeficit-eljárás alatt, amely alól végül 2013-ban kerültünk ki. Mi voltunk ahhoz a legközelebb, hogy a kohéziós források egyharmadának kifizetését a Bizottság befagyassza, ami példátlanul szigorú büntetés lett volna.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
