|
| A franciák Rafale vadászgépe. Forrás: EPA |
Franciaország nagyszerű érzékkel használja ki a Közel-Keleten azt a bizalmatlansági hullámot, amely az iráni nukleáris megállapodás közeledtével a szunnita uralkodóházak és Washington között kialakult. A fél-feudális rezsimet működtető Szaúd-Arábia szerint az USA egy olyan állam számára biztosítana atomprogramot, amely egyébként is igyekszik szándékosan megosztani a régiót, illetve tüzelni a vallási ellentéteket Jementől kezdve Szírián át Irakon keresztül egészen a palesztin területekig.
Május elején Francois Hollande francia elnök, külügy- és védelmi minisztere társaságában Katarba és Szaúdi-Arábiába látogatott. A francia delegáció találkozott a katari emírrel és azon melegében aláírtak egy egyezményt 24 Rafale vadászgép eladásáról 6,3 milliárd euró értékben. A szunnita uralkodók értékelik Párizs keményebb álláspontját a Teheránnal folytatott tárgyalásokon és francia hadieszköz-vásárlásaikkal is kifejezik elégedetlenségüket az Obama-adminisztrációval. Párizsnak szintén sikerült értékesítenie két tucat Rafale-t Egyiptomnak és április végén három tucat harci gépet Indiának. Ezzel a sikeres francia diplomáciával és lobbizással a Rafale idén a világ harci repülőgép gyártói között kiemelkedő helyet biztosított magának.
Párizs időben pozíciót foglalt az Öbölben
Hollande szintén részt vett Öböl Együttműködési Tanács (GCC) ülésén Rijádban, ahol találkozott a szunnita monarchiák vezetőivel Szaúd-Arábiából, Bahrainből, Kuvaitból, Ománból és az Egyesült Arab Emirátusokból. A GCC 1981-es megalakulása óta először fordult elő, hogy egy nyugati vezető is részt vehetett a tanácskozáson.
Párizs már 2009-ben, Sarkozy elnök alatt létrehozta első állandó katonai bázisát Abu Dhabiban, az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában. A bázis 500 francia katona állomásoztatására alkalmas és csupán 150 kilométerre fekszik az iráni partoktól, a Hormuzi-szoros közelében. Tavaly márciusban közös hadgyakorlatra is sor került az Emirátusok katonáival, a Charles de Gaulle repülőgép anyahajó és egy tengeralattjáró részvételével.
Aggodalmak az európai béke miatt
Franciaország otthon is növeli védelmi kiadásait. Hollande az elkövetkező öt évre 3,8 milliárd euró pótlólagos kiadási keretet jelentett be a jelenlegi 31,4 milliárdos éves katonai büdzsére. Mivel az államháztartásnak szoros kereteken belül kell működnie, ezért az egészségügyi és lakhatási támogatások visszavágását jelentette be pár napra rá Michel Sapin pénzügyminiszter.
Az európai béke törékeny, és maga Hollande jelentette ki pár hónapja, hogy az ukrán konfliktus „totális háborúvá” fajulhat a kontinensen. A franciák azt sem felejtik el könnyedén, hogy milyen gyorsan összeroppantak 1871-ben, 1914-ben és 1939-ben a porosz illetve a német hadsereg nyomása alatt. A francia elit tehát éberen figyeli, hogy Berlin 6,2 százalékkal fogja emelni védelmi költségvetését az elkövetkező öt évben, 35 milliárdra növelve a kiadásokat 2019-re, mindezt egy átfogó haderőreform keretében. 2010-2014 között Berlin védelmi kiadásai 7 százalékkal, 32,4 milliárd euróra nőttek, míg Párizsé ezen időszak alatt 2,5 százalékkal, 31,4 milliárdra csökkentek.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
