Meglepően jó német és francia adat jött
Németországban a harmadik negyedéves GDP 8,2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, a háztartások nagyobb fogyasztásának, az export erőteljes növekedésének és a feldolgozóipar pozitív aktivitásának köszönhetően - közölte az ország statisztikai hivatala, a Destatis. A közölt adat határozottan kedvezőbb, mint az előzetes elemzői várakozás, amely 7,3 százalékos ugrásról szólt. Ha éves bázison nézzük a friss adatokat, azok szintén a konszenzusnál jobbak voltak, hiszen a várt 5,2 százalékos visszaesés helyett 4,1 százalék lett a csökkenés. A problémát az okozza, hogy a német gazdaság a második negyedévében nagyon súlyos visszaesést szenvedett el, akkor a GDP 9,8 százalékkal csökkent.
Az éves számokat persze az utolsó három hónap befolyásolni fogja, és a járvány második hulláma miatt elrendelt szabályok vélhetőleg negatív hatással lesznek a GDP-re. A szakértők a friss adatokat kommentálva hasonló véleményen vannak, szerintük is enyhén csökkenhet a gazdasági aktivitás a negyedik negyedévben.
Némi borút jelent, hogy a GDP ugyan bővült, részben a fogyasztás élénkülése miatt, Destatis szintén pénteken publikált számai szerint azonban a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 2,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A statisztikai hivatal azt közölte, hogy az élelmiszerek, italok és dohányáruk kiskereskedelme 6,8 százalékkal nőtt, de a textil-, ruházati cikkek, cipők és bőráruk értékesítése 7,3 százalékkal csökkent.
Hasonló pozitív folyamatok zajlottak Franciaországban, az ország GDP-je 18,2 százalékkal nőtt július és szeptember között negyedéves bázison, derült ki az ország statisztikai hivatala, az Insee előzetes adataiból. Franciaország GDP-je - Európában az egyik legnagyobb mértékben - 13,7 százalékkal csökkent a második negyedév során. Itt egyébként hasonlóak az aggodalmak, mint az EU többi országában, a koronavírus-járvány második hulláma ugyanis várhatóan visszafogja majd az utolsó negyedévben a GDP-t.
Javulást várnak Berlinben, visszafogott prognózis Vargától
A német kormány egyébként pénteken frissítette a gazdasági előrejelzését is. Eszerint az idei évre a korábbi 5,8 százalékhoz képest kisebb, 5,5 százalékos recessziót várnak. Ez ugyan történelmi zuhanás, hiszen a második világháború óta nem tapasztalt mértékű, ám számos más uniós állam prognózisával összevetve viszonylag jónak számít.
Sajnos az említett EU-s országok között van Magyarország is, Varga Mihály pénteken a Hungarian Business Leaders Forum konferenciáján erősítette meg azt a korábban már ismertetett prognózist, hogy idén 6-6,5 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék. Mindez azt jelenti, hogy a centrumhoz képest a magyar gazdaság nemhogy felzárkózni nem tud, de idén nőhet a lemaradásunk.
Pedig a kormány és különösen a jegybank vezetői számára fontos sarokkőnek számít az úgynevezett növekedési többlet. Eszerint ciklustól függetlenül két százalékkal nagyobb bővülést – vagy recesszió esetén kisebb visszaesést – kellene produkálni. Ez azonban figyelembe véve az előrejelzéseket idén várhatóan nem sikerül.
Csak a csőd szélére került déliekkel tudunk versenyezni
Érdemes persze megjegyezni, hogy az Európai Unióban a centrum és a periféria között az utóbbi időben csak annak köszönhetően csökkent a különbség, hogy a V4 országok erőteljes gazdasági növekedést értek el. Eközben viszont a déli államok, különösen Olaszország, Görögország, és Portugália gyenge teljesítményt nyújtott. A prognózisok egyébként arról szólnak, hogy utóbbit rövid időn belül mind a négy közép-európai ország gazdasága túl fogja szárnyalni.
Éppen a fentiek miatt az sem véletlen egyébként, hogy az EU gazdasági gigacsomagja, az újjáépítési alap két legnagyobb kedvezményezettje Spanyolország és Olaszország lesz. A két nagy lélekszámú gazdaság dinamizálása nem csak a helyi lakosság, de a fejlettebb északi államok számára is komoly előnyökkel járna. Ez pedig várhatóan a német gazdasághoz nagyon erősen kötődő magyar gazdaság számára is kézzelfogható előnyökkel járna.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
