Az extrém hőnek az emberi testre gyakorolt hatása semmiben nem különbözik attól, mint amikor egy autó túlmelegszik. A hiba először egy vagy két műszerben jelentkezik, majd az egész motorra átterjed, végül teljesen leáll az autó.
„Amikor a szervezet képtelen lehűteni magát, azonnal megérzi a keringési rendszer. A szív, a vesék és a test egyre jobban felmelegszik, és végül kognitív képességeink elhagynak minket. Ekkor az emberek elájulnak, kómába esnek, majd meghalnak” - nyilatkozta Mike McGeehin, az amerikai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok környezet-egészségügyi epidemiológusa a Guardian-nak.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1998 és 2017 között több, mint 166 ezer ember halt meg a hőség miatt. A világ országaiban évről-évre egyre emelkedik a rekordmagas hőmérsékletek száma, és sok embernek lassan az elviselhetetlen hő válik az új normává. Sajnos ez leginkább a szegényebb rétegeket, a krónikus betegségben szenvedőket, és az idősebb korosztályt súlytja aránytalanul nagy számban.
Mindegyik szervünk másképp reagál a szélsőséges hőhatásra, s a jelzésértékű tünetek után ttartós károsodás léphet fel, amely állapotból a test soha nem tud teljesen felépülni. Sőt, akár gyorsan végzetessé is válhat az állapot.
„Minden embert veszélyeztet az extrém meleg, ez az élet törvényszerűsége, a szervezetnek azonban működnie kell minden környezetben. De amikor ez a környezet szélsőségessé válik, akkor veszélybe kerül” - hívja fel a figyelmet McGeehin.
A Guardian azt is sorra veszi, hogyan hat a létfontosságú szerveinkre az extrém hőség.
Szív
„A test hűtését szolgáló izzadás miatt a véráramlás a test perifériájára tolódik, ami a vérnyomás csökkenését eredményezi ezekben a létfontosságú szervekben. A szív gyorsabban kezd el verni a kompenzáció miatt, s ha az illető nem pótolja a vízkészleteit, a vérnyomás veszélyesen lecsökkenhet, és ájulást okozhat” - magyarázza Dr. Pieter Vancamp, a párizsi Center National de la Recherche Scientifique kutatója, aki idén könyvet írt arról, hogy az emberi szervezet hogyan birkózik meg az olyan külső kihívásokkal, mint például az extrém hőhatás.
A kánikula legrosszabb esetben szívelégtelenséghez is vezethet, ha nem kezelik időben. Az elmúlt évtizedben 384 ember halt meg az Egyesült Államokban extrém melegben dolgozva, beleértve a mezőgazdasági dolgozókat és a szemétszállítókat is. Az Edinburgh-i Egyetem kutatói is azt találták, hogy az extrém hőségnek való kitettség növeli a szívbetegségek kockázatát a tűzoltóknál.
Agy
Az agyban található hipotalamusz voltaképpen a saját termosztátunk. Szabályozza a testünk hőmérsékletét a bőrünkben, az izmainkban és más szerveinkben található érzékelők segítségével.
„Amikor magas hőmérsékletet észlelünk, az agy válaszreakciókat indít el, amelyek segítségével megkezdjük az önhűtést, például izzadással vagy fokozott légzéssel. Ez a reakció a víz, és a hűvösebb környezet keresésére ösztönöz bennünket. De ha a rendszer túlmelegszik, félreértés léphet fel az agyban, ami zavartsághoz, szédüléshez és megváltozott viselkedéshez vezethet” - mondja Vancamp.
Hozzáteszi: „Egy normál szervezet 37 ° C körül működik a legjobban. Ha néhány fokkal megemelkedik a hőmérséklet, az idegsejtek közötti kommunikáció meghibásodik. És ekkor kezd romlani az agy kommunikációja a testtel.”
Az emberek körülbelül 20 százalékánál, - akik túlélik a hőgutát, - előfordulhat, hogy az agya soha nem fog teljesen felépülni. Az UCLA Orvostudományi Karának kutatásából az derül ki, hogy az extrém hőhatás személyiségváltozásokat, ügyetlenséget vagy rossz koordinációt hagyhat maga után.
Vese
„A vesék szabályozzák a víz és a só vérkoncentrációját. Tehát ezek a szervek képezik a közvetlen kapcsolódási pontot testünk és az éghajlati válság között, mert ha ezek elkezdenek felmelegedni, sok vizet és sót veszítünk az izzadsággal” - mondja Dr. Richard Johnson, a Colorado Egyetem orvostudomány professzora.
Azt is elmagyarázza, hogy az agyban termelt hormonok szükségesek a vesék működéséhez, de amikor a hő megzavarja ezeket a hormonokat, a vesék (és persze más szervek is) kifejezetten kínlódnak. Johnson kutatása is azt mutatja, hogy az ismétlődő hőstressz és a kiszáradás krónikus vesebetegséget okozhat. Egy tavalyi tanulmány szerint a krónikus vesebetegség már járványszerű Nicaraguában, El Salvadorban, Costa Ricában és Guatemalában, és ezt figyelték meg a cukornádgazdaságokban, valamint a gyapot-, kukorica- és rizsgazdaságokban dolgozó embereknél is.
Máj
„A máj roppant érzékeny a nagy melegre. A hőguta során - amikor a test belső hőmérséklete meghaladja a 40 ° C -ot - a májsejtek károsodása a megnövekedett májenzim-értékben mutatkozik meg” - mondja Dr. Edward Walter aneszteziológus.
Hozzáfűzi még, hogy a májban erősen szabályozott hőmérsékletre van szükség, és azt találták, hogy az ismétlődő hőstressz alacsony fokú májkárosodást okozhat, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez minden esetben krónikus májbetegséghez vezethet-e.
Bélrendszer
Mivel a vér elfolyik a központi szervekből annak érdekében, hogy a test kezelje a hőt, a korlátozott oxigén akadályozhatja a normális bélműködést. A gyomor-bél traktusban ez gyulladást, szélsőséges esetekben hányingert és hányást is okozhat.
2013-ban a Zürichi Egyetemi Kórház kutatói felfedezték, hogy kánikula idején fokozott a gyulladásos bélbetegségek fellángolása. Ez az első tanulmány, amely a klímaválságot a bélbetegséghez köti.
„Az extrém hő úgynevezett szivárgó bélrendszert is okozhat, amely során toxinok és baktériumok jutnak be a vérbe, növelve a fertőzések valószínűségét. Így lehetséges, hogy egyfajta szepszips-fertőzés alakul ki a nagy melegben. A bél áteresztőképessége tehát nagy problémának tűnik, amelyet tovább kell vizsgálni” - mondja Walter.
Japán két nagy autógyártója megkezdi az egyesülési tárgyalásokat. 
