Ilyen az, amikor a balos populisták csődbe viszik az országot

Bár Brazília, Argentína és Venezuela baloldali kormányzatainak történelmi gyökerei és politikai fejlődése között jelentős különbségek vannak, mindhárman az ezredforduló környékén megjelent dél-amerikai ’baloldali fordulat’ során jutottak hatalomra.

Mára az alapanyagárak esése, a populista osztogatás és a gazdaság rossz kormányzása miatt gazdaságaik romokban állnak. Brazília olyan szintű gazdasági krízisben van, mint az 1930-as évek Nagy Depressziója alatt. Argentínában idén 30 százalékos lesz az infláció üteme – igaz, ők nem is panaszkodhatnak, hiszen Venezuelában 160 százalékos a pénzromlás üteme.

Recseg-ropog a régió

A változás szelei átsüvítenek az egész régión. Az olaj ára – amely létfontosságú Venezuela, Kolumbia és Ecuador gazdasága számára – a hordónkénti 100 dollárról 35 dollárra esett. A réz ára – itt Peru ás Chile fő termelők – és a szójabab ára – Brazília és Argentína számára kulcskérdés – rövid idő alatt megfeleződött.

A zuhanó olajártól sújtott Ecuadorban - ahol Budapest most nyit nagykövetséget, évi 450 millió forintos fenntartási költséggel – dühös tüntetők a napokban az utcára vonultak, hogy Rafael Correa elnök fiskális megszorításai ellen tiltakozzanak.

Argentína leértékel

Az új argentin elnököt, a konzervatív Mauricio Macrit tíz napja iktatták hivatalába, miután 12 év után véget vetett a baloldali kurzusnak. A kormány köreiből származó belső információk szerint Buenos Aires még a héten le akarja értékelni a nemzeti valutát (peso argentino).

Jelenleg a hivatalos árfolyam 9.78 peso/dolláron áll, míg a feketepiacon 14.7-en. Macro elnök most a feketepiaci kurzusra akarja gyengíteni a pesot, hogy ezzel serkentse a búza és kukorica exportját. Az államcsőd után 13 évvel Argentina még mindig el van vágva a nemzetközi tőkepiacoktól.

A brazil depresszió

Brazíliában a parlament már meg is kezdte az alkotmányos felelősségre vonási eljárást a baloldal népszerűtlen elnöke, Dilma Rousseff ellen. Rousseff és kormánya tekintélyét alaposan megtépázta a Petrobras állami olajkonszern körüli korrupciós botrány és a gazdaság hanyattesése.

A Petrobras-ügyben 50 politikus ellen folyik vizsgálat. November végén vették őrizetbe az első kongresszusi tagot, a kormányzó Munkáspárt szenátusi frakcióvezetőjét, Delcídio do Amaralt. Az 1979-ben megkezdett demokratikus átmenet óta nem volt ilyen súlyos belpolitikai válság az országban, ahol jövőre olimpiai játékokat tartanak.

A gazdaság depresszióban van, a GDP idén 4.5 százalékkal fog zsugorodni, míg az infláció 9 százalékos lesz az előrejelzések szerint. Az irányadó kamatláb 14.25 százalékon áll.

A venéz forradalom csődje

Venezuela is felkerült a rendszerváltó latin-amerikai országok térképére, hiszen 1999 óta az országot irányító Hugó Chávez, majd az ő 2013-ban bekövetkezett halála után a volt buszsofőr, Nicolás Maduro első alkalommal könyvelhetett el vereséget választásokon – rögtön egy kétharmados bukással.

A világ igazoltan legnagyobb olajkészletével rendelkező országban idén 10 százalékkal zsugorodik a gazdaság, jövőre pedig 6 százalékos esésre számít a Világbank. Az infláció idén 160, jövőre 200 százalék lesz az előrejelzések szerint. A boltokban krónikus hiányok vannak az alapvető élelmiszerekből.

A Föld 11-ik legnagyobb olaj-exportőr országában jelenleg a lakosság 73 százaléka él a szegénységi szint alatt – igaz, 2013-ban, az olajárak tetőzésekor ez az arány csupán 27 százalék volt.

Külpolitikai szempontból kényelmes helyzetben van az új venéz kormányzat, hiszen a térség jelentős országai, mint Brazília és Argentína üdvözölték a győzelmüket, sőt, Brazília odáig ment, hogy Venezuela vonatkozásában a demokráciát kifejező győzelemről beszélt.

Káncz Csaba jegyzete