Irán visszaszólt Trumpnak, a háborútól sem riad meg
Kölcsönösség
A Reuters szerint a Gárda parancsnoka, Mohammed Ali Jafari azt követően mondta mindezeket, hogy még pénteken a Fehér Ház jelezte: Irán rakétakísérletei és a terrorizmust támogató tevékenysége miatt Donald Trump rövidesen új válaszintézkedéseket fog bejelenteni. Jafari ezután igen komoly fenyegetést tett: azt állította, hogy ha a tervezett új amerikai új szankciók életbe lépnek, jobb, ha Amerika elköltözteti katonai bázisait az Irán körüli 2000 kilométeres körzetből, ahová az iráni rakéták elérnek.
Jafari hozzátette, hogy ha igazak a hírek, miszerint az amerikai kormányzat az iráni Köztársasági Gárdát terrorszervezetnek minősítené, akkor a Forradalmi Gárda kénytelen lenne megfontolni, hogy az amerikai hadsereget minősítse olyan szervezetté, mint az Iszlám Állam, amely ellen mindenhol harcolni kell, de különösen a Közel-Keleten. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a szankciók bevezetése véget vetne minden további párbeszédnek a két ország között.
Halálos veszély
Irán az Iszlám államot, melyet szunnita szélsőségesek hoztak létre, halálos veszélynek tekinti a síita Iránra nézve, de gyakorlatilag az egész világ ellenségnek tekinti, még azok a szunnita arabok is Szíria és Irak területén, akik kezdetben támogatták a szervezetet a síita vezetésű iraki és szír kormányokkal szemben. Ráadásul az Iszlám Állam vállalta a felelősséget az iráni parlamentnél és Khomeini ajatollah, az Iszlám Köztársaság megalapítójának mauzóleumánál elkövetett merényletért. Ráadásul a névadás is elég zavaró: Irán jelenlegi rendszerét az 1979-es forradalom óta Iszlám Köztársaságnak nevezi, míg a 2014-ben szárba szökkent és Irakban és Szíriában területeket elfoglaló szervezet Iszlám Államnak nevezte magát.
Harcolnak ellene
Az iráni Forradalmi Gárda harcosai és egyes vezetői jelen vannak mind Szíriában, mind Irakban az Iszlám Állam ellen harcoló erők között, síita milíciákat irányítanak. Irakban így óhatatlanul szövetségesei és segítői az Amerika-barát kormányhadseregnek. Barack Obama elnöksége alatt az amerikai-iráni kapcsolatok sokat javultak, miután Irán hat hatalommal aláírta a nukleáris programjának korlátozásáról szóló szerződést és egyben feloldották az ellenek korábban hozott szankciókat is, de az új elnök, Donald Trump ellenséges Iránnal.
Sokan arra számítanak, hogy Trump nem hosszabbítja meg amerikai részről az egyezséget. Ez több amerikai szövetségest, akik segítettek tető alá hozni az ügyletet, aggodalommal tölt el, pláne hogy Amerika már belebonyolódott egy másik nukleáris konfliktusba is Észak-Koreával. Ha Trump nem hosszabbítja meg a szerződést, a kongresszusnak 60 napja van arra, hogy alkalmazza-e újra a szankciókat. Az ENSZ-ellenőrök igazolták, hogy Irán eleget tesz vállalásainak és betartja az egyezséget.
