Ez azért figyelemreméltó, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felállított egy mutatót a gazdasági konjunktúrára, amely viszont azt jelezte, hogy a második negyedévben éves bázison 7 százalék körüli lehetett a visszaesés. A mélypont április volt, de májusban és júniusban már megindult a kilábalás.
Persze ha úgy vesszük, akkor a fentiekben nincs semmi meglepő, csak azt tükrözi vissza, hogy a GDP alakulását illetően továbbra is megmaradt a jelentősnek tekinthető eltérés a fiskális és a monetáris politika között. Ez a jövő évi költségvetés elkészítésekor nyilvánult meg a legmarkánsabban. A PM a 2020-as évre 3 százalékos visszaeséssel számol, ezzel szemben az MNB március végén 2-3 százalékos növekedést vetített előre, s e prognózisán ugyan június végén rontott, ám az még így is pluszt, 0,3-2 százalékot jelez. Mindenesetre a kormány végül a PM előrejelzését fogadta el, arra alapozva számították ki a 2021-es büdzsét.
Varga Mihály ugyanakkor mostani posztjában azt is megjegyezte, a HGI-ábra azt is jelzi, hogy megkezdtük a visszakapaszkodást.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,72 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
