Az EKB elnöke, Mario Draghi a legutóbbi, május eleji kamatdöntő ülésen azt mondta: a bank kormányzótanácsa kész cselekedni a következő ülésen. Hát most tényleg léptek - igaz, nem pont azt, amit a piacok vártak. 15 helyett 10 bázispontot vágtak, az új érvényben lévő ráta így 0,15 százalék lett. Nulláról -0,1 százalékra vágták viszont a betéti kamatot, ez viszont ár tiszta unortodoxia, a jegybanknál elhelyezett betétek összege így lejáratkor kisebb lesz, mint amikor azt a bankok elhelyezték. Emellet több más eszközt is bevet az EKB annak érdekében, hogy élénkítse az eurózóna gazdaságát, és sikerüljön feltornásznia az inflációt - egyebek mellett két új 400 milliárd eurós refinanszírozási programot is bejelentett Draghi.
A kamatdöntés és a sajtótájékoztató során két hullámban is esett az euró a dollárral szemben, 1,36 fölül indult az árfolyam, a mélypont 1,3510 körül volt eddig, innen fordult vissza a jegyzés.
A forint egész nap erősödött az euróval szemben, az EKB akciói ráerősítettek erre a folyamatra, így ma má 302.50-nél is járt az euró jegyzése, miközben hajnalban még 305 forint fölött adták az eurót a bankközin.
Az EKB bejelentése után belehúztak a nyugat-európai tőzsdék, a frankfurti DAX 10 ezer pont fölé emelkedett egy időre, története során először.
Az Államadósság Kezelő Központ ma 23 milliárd forint értékben értékesített 3 éves lejáratú és 21,5 milliárd forint értékben 5 éves lejáratú változó kamatozású kötvényt. Emellett 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket is értékesítettek ma, 70 milliárd forint értékben - összesen tehát bő 110 milliárd forint értékben adott el ma állampapírt az ország.
Ma megtudtuk, hogy állunk az euróbevezetéssel. Brüsszel legújabb konvergencia-jelentése szerint Magyarország már három maastrichti kritériumnak is megfelel, két feltétellel viszont még adósok vagyunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte a Privátbankár.hu-val: az Európai Bizottság az Európai Központi Bank közös jelentése szerint egyrészt Magyarország megfelel az árstabilitásra vonatkozó kritériumoknak, az infláció tehát rendben van. Rendben van a költségvetési hiány is, már nem állunk túlzottdeficit-eljárás alatt; emellett hazánk a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó konvergencia kritériumnak is eleget tesz. Két másik feltétel teljesítésével ugyanakkor jelenleg még adós Magyarország: a jegybanktörvényt az uniós joggal összhangba kellene hozni, és a forint árfolyama sem eléggé stabil. A minisztérium közleményében azt is megírta: Magyarországnak továbbra sincs céldátuma az euróövezethez történő csatlakozásra.
Nem igazolódtak az előzetes félelmek: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tranzakciós illeték bevezetése nem okozott jelentős változást a fizetési szokásokban, a korábbi tendenciáknak megfelelően folytatódott az elektronikus fizetési eszközök használata. Bár fokozatosan növekszik a készpénzállomány, a jegybank egyelőre nem bizonyos abban, hogy ez csak az ingyenes készpénzfelvétellel magyarázható, a csökkenő kamatszintek miatt is több maradhat a párnacihában.
A statisztikák szerint a bankok a tranzakciós illetéket lényegében teljes egészében áthárították. A hazai kártyás vásárlások ingyenességét a bankok az éves kártyadíjak emelésével tudták biztosítani – bár a kártyadíjak azért is emelkedtek, mert januártól kevesebb bevételt hoznak a kártyás tranzakciók az úgynevezett interchange díj csökkentése miatt. A Privátbankár számítása szerint egyébként az áthárítás nem fedezi a két hatás együttes veszteségét.
Erre már érdemes felfigyelni. 
