Áthárított tranzakciós illeték: így dacolnak a magyar ügyfelek

Az előzetes félelmeket nem igazolta az elektronikus fizetési eszközök 2013-as forgalma – derült ki a Magyar Nemzeti Banknak a hazai fizetési rendszer tavalyi működéséről készült jelentésében. Mint azt Bartha Lajos, a jegybank Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője elmondta, a jóslatokkal ellentétben a tranzakciós illeték bevezetése nem okozott jelentős változást a fizetési szokásokban, a korábbi tendenciáknak megfelelően folytatódott az elektronikus fizetési eszközök használata. (Azt a jegybank nem tudja kimutatni, hogy egy-egy komolyabb cégcsoport átutalásainak és cash-managementjének külföldre vitele mennyire üthette meg a számlavezető bankját, itt csak szektorszintű adatok játszanak.)

Az átutalások összege a GDP 14,5 százalékáról 15,3 százalékra bővült, a vásárlások esetében a teljes fogyasztás 13 százalékát fizette a lakosság elektronikus úton az egy évvel korábbihoz képest, míg a közüzemi szolgáltatások esetben a 2012-es 23,5 százalék után 24,3 százalékos arányt képvisel az elektronikus úton történő fizetés – fájdalom a fennmaradó rész továbbra is a sárga (és a fehér) csekk világa. A lemaradásunk fokozatosan csökken az EU átlagához képest, de még mindig számottevő volt 2013-ban – amikor pedig még nem érződött az ingyenes készpénzfelvétel hatása.

Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott: fokozatosan növekszik a készpénzállomány, ám ez egy fejlődő gazdaságban természetes. Ami problémás lehet az az, hogy az állomány az év elejétől kissé jobban bővül, ám ennek az ingyenes készpénzfelvétel mellett oka lehet például a betéti kamatok csökkenése is. A jegybank június végére állítja össze az első negyedéves pénzforgalmi jelentését, ott igazolódhat először, hogy valóban nőtt-e készpénzfelvételek összege, miközben az ATM-használat tranzakciószáma csökkent. Ugyancsak napirenden van a készpénzforgalom társadalmi költségeinek újbóli átvizsgálása – emlékezetes, hogy a 2012-es jegybanki felmérés ennek költségeit éves szinten 100 milliárd forintra teszi. Amiben ugyanakkor igaza van a jegybanknak az az, hogy ha ilyen komoly a készpénz többletköltsége és a kereskedő észtvesztve nem rohannak POS-terminálokért, ott a készpénzkezelés banki költségeivel lehet gond - vélhetően túl kedvezőek.

Hogyan zajlott az áthárítás?

Bartha szerint a tranzakciós illeték áthárítása több lépcsőben történt meg a pénzügyi szolgáltatóknál – jellemzően az első félév során – amikor még a régebbi, kisebb kulcsok voltak érvényben – a piaci szereplők az illeték mértékénél kisebb tételt hárítottak át mind a lakossági, mint a vállalkozói ügyfelekre, azonban a nyári kulcsemelés utáni hullámban teljes lett az áthárítás – a vállalatok esetében lényegében a tranzakciós illeték mértékében, a lakosság esetében ennél az MNB értékelése szerint jelentősebb mértékben is. A lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége átlagosan 60 százalékkal nőtt tavaly – mondta Bartha Lajos.

Szinte mindenhol automatikus áthárítás történt, ám érdekes a bankkártyás vásárlás története. Itt ugyanis a jegybank 2013. októberig vizsgált adatai szerint nem direkt, hanem döntően a bankkártyák éves díjában történt meg az áthárítás – a vásárlási tranzakciók ingyenesek maradtak. Az MNB szerint az átlagos éves díj 1700 forintról 3000 forintra nőtt. A jegybank megítélése szerint ez az emelés döntően a tranzakciós illetékkel függ össze, azonban az a tény, hogy 2013. októbere óta a bankkártyák éves díjában érdemi növekedést nem tapasztalt az MNB azt jelzi, hogy - miknt azt prognosztizálták – a kártyakibocsátó bankok a 2014. januárjától érvényes kibocsátói jutalék (interchange-díj) csökkenését is ráterhelték a kártyadíjakra. A két hatás tranzakciós illeték + ic-díj csökkentés) együttes hatása ugyanakkor a Privátbankár.hu számításai szerint alacsonyabb, mint az az 5,2-5,3 ezrelék, amit a kártyák éves díjának megemelése jelent a forgalomra vetítve.

Ingyen sem kell a POS

Az ic-díj csökkentését a jegybank szerint az elfogadóknak át kell adniuk a kereskedőknek, akiknek ösztönözniük kellene az elektronikus fizetés elterjedését – azt, hogy ezt miként akarja elérni a jegybank a készpénzt támogató kormányzati intézkedések mellett, nem részletezi az anyag. A kereskedők érdekelté tételében felemás eredményt hozott az év végi Fejér megyei pilot projekt: bár a kihelyezett POS-szám bővülése kétszerese volt az országos átlagnak, a kihelyezett 114 készülék messze elmarad az MNB által várt 400-500 bekötéstől.

A jegybank szerint ennek egyik oka az volt, hogy sok helyi kereskedő nem értesült az ingyenes bekötés lehetőségéről – nagyjából 100 ezer forintot spórolhattak meg így, ám emellett az is közrejátszott – szól az anyag -, hogy a kereskedők jó részének még ingyen sem kellett a POS – amely a feketegazdaság visszaszorításának egyik hatékony eszköze. Az anyag megjegyzi, hogy nem épp szerencsés időben zajlott a MasterCard 300 millió forintos felajánlásából folyó projekt, hiszen az egyeztetés elhúzódása miatt épp a karácsonyi időszakra esett a kampány és egy időben történt a bevezetés az online kasszák bevezetésével. (azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ugyanebben az időben hozták meg az ingyenes készpénzfelvételre vonatkozó szabályozást is.

Olcsóbb lesz az átutalás

Ami a fizetési infrastruktúrát illeti: mindhárom nagy pénzforgalmi rendszer (VIBER, BKR, KELER) forgalma – magas megbízhatóség mellett - nőtt tavaly 2012-höz képest, egyesített forgalmuk több mint 55-szerese a GDP-nek, ami EU-s szinten a középmezőnybe helyezi az országot. A mi az MNB által a kötzelmúltban megvásárolt Giro-t illeti: a bankközi átutalások a törvényben megszabott 4 óra helyett jellemzően 2 óra alatt teljesülnek. Az MNB új tulajdonosként azt tervezi, hogy az átutalások 15 forintos átlagos díjait úgy csökkenti, hogy a rendszer már ne termeljen profitot, azonban a szükséges fejlesztésekre minden esetben álljon rendelkezésre pénz. Napirenden van az átutalások további gyorsítása, de az még kérdéses, hogy a napközbeni elszámolási ciklusok sűrítésével, vagy az azonnali átutalás bevezetésével lépik ezt meg.

Az bizonyos, hogy az éjszakai rendszer megszűnne: a csoportos beszedések és a Magyar Államkincstár utalásai is a normál rendben bonyolódnának – az viszont elképzelhető, hogy a csoportos beszedésre a magyar módi helyett immár a SEPA-előírások vonatkoznak majd.

Új irányok

Más jegybanki instrumentumhoz hasonlóan a kötvényeket felváltó kéthetes MNB-betétet pénzforgalmi fedezetként sem lehet majd felhasználni a jövőben – az MNB szerint emiatt összesen 500 milliárd forint összegű banki alkalmazkodás szükséges, ám ennek módját – hogy mit választanak a bankok - egyelőre még találgatják a jegybankban, ahol arra is felkészültek, hogy megérzi-e a pénzforgalmi rendszer, ha egy nagybank kivonulna Magyarországról, amit egyelőre nem tartanak jelentősnek.

A tervek szerint jövő júniusra az MNB bevezeti az amerikai CLS nemzetközi elszámolási folyamatba a forintot, amely kiküszöböli a devizakiegyenlítési kockázatot, amivel tovább erősödhet a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

Egyrészt nem reális a Bitcoin áttörés az MNB szerint, akik szerint a piaci szereplők számára jól felmérhető veszélyekkel bír a sehol nem felügyelet virtuális rendszer. A mobilfizetésen alapuló fizetések esetében ugyanakkor – mivel döntően kis összegű fizetésekről van szó – az MNB egyelőre nem érzékel számottevő kockázatokat, ám a Privátbankár.hu kérdésére Bartha Lajos elmondta: ha azt látják, hogy hirtelen növekszik a forgalom, a jegybanknak joga van arra, hogy beavatkozzon a jelenleg a szabályozási körén kívül eső folyamatokba.