Az NGM szerint az adósságszámra évközben számtalan tényező hat, emiatt gyorsan és folyamatosan változik, ezért csak az év végi számnak van jelentősége. 2014 végén az adósságráta (a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásával és a 3 százalékos gazdasági növekedéssel) továbbra is csökkenő pályán marad. Így a 2014. évi tényszámok tükrében a bizottság is kénytelen lesz elismerni Magyarország adósságcsökkentő erőfeszítéseit.
A magyar álláspont szerint az államadósság drámai növekedése 2010-ben megállt, 85 százalékról 2013 végére sikerült 79 százalékra leszorítani. Miközben az unió legtöbb tagországa növelte az adósságállományát, Magyarország a válság ellenére visszafordította a folyamatot. Mindezt úgy tudta elérni, hogy közben az állami vagyont is gyarapította.
Az NGM szerint a brüsszeli prognózist módszertani bizonytalankodás övezi, feltételezésük nem tényszámokon, hanem a saját előrejelzésükön alapul, ezért Magyarország folyamatosan egyeztet a bizottsággal.
Mit nem néznek?
A jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyar gazdasági növekedés idén, a korábban várt 2 százalék helyett minden valószínűséggel 3 százalék környékén lesz. Az idei első féléves, legfrissebb adatok mindezt teljes mértékben alátámasztják - áll az NGM közleményében.
A gazdasági tárca úgy látja: a konjunkturális folyamatok erősödéséből adódóan a 2015. évi növekedés is kedvezőbb lehet a bizottság által várttól. Az elemzők által használt klasszikus hüvelykujj szabály alapján 1 százalékponttal magasabb növekedés önmagában 0,7-0,8 százalékponttal javítja az adósságrátát.
Az NGM közleményében megjegyzi, a bizottság legújabb jelentésében a többi között azt javasolja, hogy Magyarország vezesse ki a különadókat, csökkentse az alacsonyabb keresetűek adókedvezményét, ne adjon kedvezményes hiteleket a kis- és középvállalkozóknak.
|
Mit látnak Brüsszelből? A bizottság azután tette közzé jelentését, hogy munkatársai június 24. és 27. között Magyarországon tájékozódtak a gazdaságpolitikai fejleményekről. Az ilyen jellegű megfigyelés alá azokat a tagországokat vonják az EU-ban, amelyek korábban - így Magyarország 2008 és 2010 között - uniós pénzügyi támogatásban részesültek. A magyar támogatási program 2010 novemberi lejárta óta ez volt az ötödik ilyen magyarországi helyszíni tájékozódás. Az uniós megbízottak azt állapították meg, hogy miközben az autógyártásban keletkezett új kapacitások növelik az exportot és az ipari termelést, a gazdasági válságból való kilábalást nagy mértékben elősegítik ösztönző intézkedések is. Ilyen ösztönző intézkedésre példaként említették a központi bank növekedésfinanszírozó projektjét, a szabályozott rezsiköltségek csökkentését, a közmunkaprogramot, valamint az uniós alapok megnövekedett felhasználását. |
Az MTI-ben megjelent egy orosz hírszerzési anyag. 
