A Kreml hagyományosan Közép-Ázsia egykori szovjet tagköztársaságait (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) saját érdekszférájának tekinti, de az elmúlt időszakban idegesen konstatálja, hogy Peking villámgyors gazdasági benyomulása újraírja a politikai dinamikát. Mi több, ez a penetráció már biztonságpolitikai színezetet is vett, amikor kiderült, hogy Tádzsikisztán (amelynek 1360 kilométeres határszakasza van Afganisztánnal és 480 kilométeres Kínával) engedélyezte Pekingnek két katonai bázis felállítását a területén, sőt 2019 nyarán közös hadgyakorlatot is tartottak.
Irán behatolása
Irán és a perzsa nyelvű Tádzsikisztán tavaly tavasszal jelentette be, hogy közös katonai bizottságot hoznak létre. A 2020 őszi török-azeri győzelem Karabahban Iránt saját geopolitikai pozíciójának újraértékelésére késztette. Irán ezért kötötte meg tavaly a hosszú távú stratégiai megállapodást Kínával és ezért hatol be Közép-Ázsiába.
Tádzsikisztán örül az iráni tengely megkötésének: egyrészt ellensúlyozhatja Kína egyre növekvő súlyát, másrészt mindeddig képtelen volt a határkérdésben megállapodni Kirgizisztánnal – sőt az utóbbi időszakban megkezdte a kirgiz etnikumúakat kiszorítani az országból. Mind Irán, mind Tádzsikisztán aggódva figyeli az afgán biztonságpolitikai helyzet alakulását, ahonnan ráadásul az USA kivonta csapatait. A tálib uralom egy olyan veszélyforrás, amely szintén összehozta Teheránt és Dusanbét.
Egy új korszak kezdete
Emomali Rahmon tádzsik elnök nemrégiben diplomáciai látogatást tett Teheránban, míg az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri a múlt hónapban Dusanbébe utazott, hogy megvitassa a biztonsági együttműködést.
Május 17-én aztán Teherán elavatott egy dróngyárat a szomszédos Tádzsikisztánban. A gyár hivatalosan Irán első dróngyártó létesítménye külföldön. Gyártani, valamint exportálni fogja az Ababil-2-t, egy többcélú, felderítő, harci és öngyilkossági képességekkel rendelkező drónt.
A gyár létesítésének motivációi
Ezzel a gyárral Irán meg kívánja erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat és csökkenteni kívánja a Tádzsikisztánnal fennálló múltbeli feszültségeket, kezelni kívánja az afgán határ közös biztonsági aggályait, profitot akar elérni növekvő drón-exportpiacon, és bonyolítani kívánja Izrael erőfeszítéseit drónprogramjának további szabotálása érdekében.
Az együttműködés más formáival kombinálva az iráni dróngyár enyhítheti a feszültséget az egyik oldalon a teokratikus állam és a síita többségű társadalom, másrészt Dusanbe szekuláris állama és szunnita többségű társadalma között.
Irán régóta biztosított Tádzsikisztánnak közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) infrastrukturális és energiaprojekteihez, mint például az Anzob vagy Istiqlol alagút és a Sangtuda-2 vízerőmű. Ez különösen Mahmúd Ahmadinezsád (2005–2013) elnöksége alatt volt így.
Most, Ebrahim Raiszi elnökkel az élen, az iráni dróngyár folytatja ezt a hagyományt. A gyár Teherán számára is lehetőséget kínál arra, hogy kereskedelmi és katonai célokra értékes technológiatranszfert és műszaki know-how-t kínáljon Dusanbe számára. Az iráni FDI és technológia mellett dróngyára segítheti a kereskedelmet Tádzsikisztánnal, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) egyik tagjával.
Az afgán front
Katonailag a gyár megkönnyíti az Irán és Tádzsikisztán közötti védelmi együttműködést a dróntechnológia és egyéb felszerelések terén, miközben a két országgal határos Afganisztánt érintő gyakorlatok és műveletek koordinálására készülnek. Ezek a gyakorlatok és műveletek az újjáéledő tálibok megfékezésére és az olyan szélsőséges csoportok elleni küzdelemre irányulnak majd, mint az al-Kaida és az Iszlám Állam – Khoraszan Tartomány. Szintén célkeresztben van a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem Afganisztánban, amely a világ ópiumkínálatának a 80 százalékát állítja elő.
Irán számára nem lenne példa nélküli drónok katonai célú telepítése Afganisztánba. Az 1990-es évek afgán polgárháborúja során az Iszlám Köztársaság drónokat használt Afganisztánban felderítő küldetésekre. Ukrajna 2022. február 24-i inváziója óta a Tádzsik Fegyveres Erőket támogató tádzsikisztáni orosz katonai bázis munkaerő- és felszereléshiányt szenved, beleértve a felderítő drónokat is.
Kérdéses Izrael hozzáállása
Függetlenül attól, hogy az iráni dróngyár milyen geopolitikai és gazdasági előnyökkel járhat, fennáll annak a veszélye, hogy olyan regionális riválisok, mint Izrael célpontjai lesznek. Legalább 2022 eleje óta Izraelt azzal gyanúsítják, hogy hasonló iráni gyárakat és létesítményeket szabotál. Februárban a hírek szerint hat támadó drón több száz iráni drónt semmisített meg a nyugati Kermanshah városa melletti légitámaszponton. Február 4-én és március 8-án pedig két robbanás történt egy dróngyárban az északnyugati Tabriz városában.
Május 25-én aztán öngyilkos drón robbant a Parchin katonai komplexumban, amely 65 kilométerre délkeletre található Teherántól, és drónokat, rakétákat, valamint nukleáris technológiát fejleszt. Bár senki nem vállalta a felelősséget ezekért a támadásokért, az izraeli műveletek minden jelét magán viselték. Feltételezve, hogy ez a helyzet, még várni kell, hogy Tel-Aviv, amely 1992 áprilisában diplomáciai kapcsolatokat létesített Dusanbével, Tádzsikisztán nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása miatt tartózkodik-e a majd gyár bombázásától.
Talán sosem szabadulhat a médiamágnás. 
