5p

Három hete Teherán felavatott egy katonai dróngyárat a szomszédos, perzsa nyelvű Tádzsikisztánban. Izrael viszont az év eleje óta sorra támadja a biztonságpolitikai szürke zónában a hasonló iráni gyárakat és létesítményeket.  Káncz Csaba jegyzete.

A Kreml hagyományosan Közép-Ázsia egykori szovjet tagköztársaságait (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) saját érdekszférájának tekinti, de az elmúlt időszakban idegesen konstatálja, hogy Peking villámgyors gazdasági benyomulása újraírja a politikai dinamikát. Mi több, ez a penetráció már biztonságpolitikai színezetet is vett, amikor kiderült, hogy Tádzsikisztán (amelynek 1360 kilométeres határszakasza van Afganisztánnal és 480 kilométeres Kínával) engedélyezte Pekingnek két katonai bázis felállítását a területén, sőt 2019 nyarán közös hadgyakorlatot is tartottak.

Katonai drón. Fotónk illusztráció: Depositphotos
Katonai drón. Fotónk illusztráció: Depositphotos

Irán behatolása

Irán és a perzsa nyelvű Tádzsikisztán tavaly tavasszal jelentette be, hogy közös katonai bizottságot hoznak létre. A 2020 őszi török-azeri győzelem Karabahban Iránt saját geopolitikai pozíciójának újraértékelésére késztette. Irán ezért kötötte meg tavaly a hosszú távú stratégiai megállapodást Kínával és ezért hatol be Közép-Ázsiába.   

Tádzsikisztán örül az iráni tengely megkötésének: egyrészt ellensúlyozhatja Kína egyre növekvő súlyát, másrészt mindeddig képtelen volt a határkérdésben megállapodni Kirgizisztánnal – sőt az utóbbi időszakban megkezdte a kirgiz etnikumúakat kiszorítani az országból. Mind Irán, mind Tádzsikisztán aggódva figyeli az afgán biztonságpolitikai helyzet alakulását, ahonnan ráadásul az USA kivonta csapatait. A tálib uralom egy olyan veszélyforrás, amely szintén összehozta Teheránt és Dusanbét.

Egy új korszak kezdete

Emomali Rahmon tádzsik elnök nemrégiben diplomáciai látogatást tett Teheránban, míg az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri a múlt hónapban Dusanbébe utazott, hogy megvitassa a biztonsági együttműködést.

Május 17-én aztán Teherán elavatott egy dróngyárat a szomszédos Tádzsikisztánban. A gyár hivatalosan Irán első dróngyártó létesítménye külföldön. Gyártani, valamint exportálni fogja az Ababil-2-t, egy többcélú, felderítő, harci és öngyilkossági képességekkel rendelkező drónt.

A gyár létesítésének motivációi

Ezzel a gyárral Irán meg kívánja erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat és csökkenteni kívánja a Tádzsikisztánnal fennálló múltbeli feszültségeket, kezelni kívánja az afgán határ közös biztonsági aggályait, profitot akar elérni növekvő drón-exportpiacon, és bonyolítani kívánja Izrael erőfeszítéseit drónprogramjának további szabotálása érdekében.

Az együttműködés más formáival kombinálva az iráni dróngyár enyhítheti a feszültséget az egyik oldalon a teokratikus állam és a síita többségű társadalom, másrészt Dusanbe szekuláris állama és szunnita többségű társadalma között.

Irán régóta biztosított Tádzsikisztánnak közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) infrastrukturális és energiaprojekteihez, mint például az Anzob vagy Istiqlol alagút és a Sangtuda-2 vízerőmű. Ez különösen Mahmúd Ahmadinezsád (2005–2013) elnöksége alatt volt így.

Most, Ebrahim Raiszi elnökkel az élen, az iráni dróngyár folytatja ezt a hagyományt. A gyár Teherán számára is lehetőséget kínál arra, hogy kereskedelmi és katonai célokra értékes technológiatranszfert és műszaki know-how-t kínáljon Dusanbe számára. Az iráni FDI és technológia mellett dróngyára segítheti a kereskedelmet Tádzsikisztánnal, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) egyik tagjával.

Az afgán front

Katonailag a gyár megkönnyíti az Irán és Tádzsikisztán közötti védelmi együttműködést a dróntechnológia és egyéb felszerelések terén, miközben a két országgal határos Afganisztánt érintő gyakorlatok és műveletek koordinálására készülnek. Ezek a gyakorlatok és műveletek az újjáéledő tálibok megfékezésére és az olyan szélsőséges csoportok elleni küzdelemre irányulnak majd, mint az al-Kaida és az Iszlám Állam – Khoraszan Tartomány. Szintén célkeresztben van a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem Afganisztánban, amely a világ ópiumkínálatának a 80 százalékát állítja elő.

Mq1 Predator típusú drón. Grafika: Depositphotos
Mq1 Predator típusú drón. Grafika: Depositphotos

Irán számára nem lenne példa nélküli drónok katonai célú telepítése Afganisztánba. Az 1990-es évek afgán polgárháborúja során az Iszlám Köztársaság drónokat használt Afganisztánban felderítő küldetésekre. Ukrajna 2022. február 24-i inváziója óta a Tádzsik Fegyveres Erőket támogató tádzsikisztáni orosz katonai bázis munkaerő- és felszereléshiányt szenved, beleértve a felderítő drónokat is.

Kérdéses Izrael hozzáállása

Függetlenül attól, hogy az iráni dróngyár milyen geopolitikai és gazdasági előnyökkel járhat, fennáll annak a veszélye, hogy olyan regionális riválisok, mint Izrael célpontjai lesznek. Legalább 2022 eleje óta Izraelt azzal gyanúsítják, hogy hasonló iráni gyárakat és létesítményeket szabotál. Februárban a hírek szerint hat támadó drón több száz iráni drónt semmisített meg a nyugati Kermanshah városa melletti légitámaszponton. Február 4-én és március 8-án pedig két robbanás történt egy dróngyárban az északnyugati Tabriz városában.

Május 25-én aztán öngyilkos drón robbant a Parchin katonai komplexumban, amely 65 kilométerre délkeletre található Teherántól, és drónokat, rakétákat, valamint nukleáris technológiát fejleszt. Bár senki nem vállalta a felelősséget ezekért a támadásokért, az izraeli műveletek minden jelét magán viselték. Feltételezve, hogy ez a helyzet, még várni kell, hogy Tel-Aviv, amely 1992 áprilisában diplomáciai kapcsolatokat létesített Dusanbével, Tádzsikisztán nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása miatt tartózkodik-e a majd gyár bombázásától.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ezért éri meg jóban lenni a magyar kormánynak Netanjahuval?
Litván Dániel | 2025. április 3. 18:48
Első pillantásra annyira nem eget rengető Izrael és Magyarország gazdasági kapcsolata, de a számok mellett más megfontolások is vannak.
Makro / Külgazdaság Trump a szövetségesei ellen fordult
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:59
Az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedés óriási nehézséget jelent Európának és katasztrófa az Egyesült Államoknak – jelentette ki François Bayrou francia miniszterelnök, aki szerint az amerikai elnök szövetségesei ellen fordult.
Makro / Külgazdaság Leminősítették Kínát
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:27
A Fitch Ratings azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy a továbbiakban is folyamatosan gyengül a kínai közfinanszírozási helyzet, és emiatt gyors ütemben emelkedik az államadósságteher.
Makro / Külgazdaság „Nehéz a helyzet, de nem kritikus” – mennyire fáj Ukrajnának az amerikai importvám?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:04
Az ukrán gazdasági miniszter szerint országa esetében nem nagyon magas az új amerikai importvám.
Makro / Külgazdaság Spanyolország máris válaszolt az amerikai importvámokra
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 16:43
A spanyol kormányfő 14,1 milliárd euró értékű cselekvési tervet ismertetett Madridban, amelynek célja, hogy enyhítse az amerikai elnök által bejelentett importvámok negatív hatásait a dél-európai országban.
Makro / Külgazdaság Nem fogja kitalálni, mely ország maradt ki Trump vámháborújából
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 16:01
Már meg is indokolták, miért maradtak ki az oroszok. 
Makro / Külgazdaság Trump recesszióba tolja Amerikát – és több más ország gazdaságát is
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 15:18
Valamivel viszont nem számolt az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság Gyorsan megjött a köszönet a magyar kormány legújabb húzására
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 14:08
Az izraeli külügyminiszter üdvözli, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Makro / Külgazdaság Megcáfolták: nem kutat 10 milliárd eurós hitel után a kormány
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:53
Az illetékes tárca szerint nincsenek ilyen tervek.
Makro / Külgazdaság Ez gyors volt: máris kicsinált egy gyárat a vámokkal Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:11
Első körben átmenetileg áll le egy kanadai gyár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG