Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
9p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Japán már becsalta a tajvani TSMC vállalatot és saját gyárat is épít. Elgáncsolják-e a Rapidust?

Az elmúlt két évben legalább kilenc tajvani chipgyártó cég alapított üzletet vagy bővítette tevékenységét Japánban – számolta össze a múlt héten a Reuters. A Kínai Népköztársaság erejének megnövekedése átrendezi a geopolitikai térképet ebben az iparágban is.

A chipgyártás felkeltette a geopolitika érdeklődését. Fotó: Depositphotos
A chipgyártás felkeltette a geopolitika érdeklődését. Fotó: Depositphotos

„A japán félvezető-iparpolitika iránti érdeklődés megélénkülése nemcsak az Egyesült Államok félvezetőgyártó iparának hosszú távú növekedését biztosító közelmúltbeli jogszabályok hatását tükrözi, hanem az új szövetségek lehetőségét is magában foglalja az ellátási láncok megerősítése és a kínai stratégiai kihívások kezelése érdekében” – állapította meg már tavalyelőtt is a Center for Strategic & International Studies kutatója, Hideki Tomoshige.

A nagyobb rálátás érdekében, tegyünk egy kis történelmi kitérőt. A japán félvezetőgyártás eddigi történetét három fő korszakra oszthatjuk. Az első szakasz az iparág fellendülése az 1970-es 1980-as években, a második az iparág megfékezése és hanyatlásának megindulása 1990 és 2000 között, majd az ezredforduló után a feltámasztási kísérletek. Valószínűleg a 2020-as években ismét egy felívelő szakaszt láthatunk majd.

A kezdeti japán fellendülés

Japán globális piaci részesedése a félvezetőgyártásban és a félvezetőipar más ágazataiban, beleértve a chiptervezést, az anyagokat és a gyártóberendezéseket, az 1960-as évektől az 1980-as évekig fokozatosan nőtt. A fogyasztói elektronikában használt félvezetők iránti belföldi kereslet drámai növekedésével egy időben a kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Japánt vezető pozícióba helyezze a chip szektor minden területén.

A japán iparpolitika segített a félvezető cégeknek globális piaci részesedésük növelésében. A Ritsumeikan Business School által készített elemzés szerint a félvezetőgyártó berendezésekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztés (K+F) finanszírozása 1977-ben Japán teljes K+F-kiadásainak 26 százalékára nőtt, ami mindössze csak 2 százalékot tett ki az 1970-es évek elején.

Ezen túlmenően a japán kormány 300 millió dollárt fektetett be a Super LSI Technology Research Association nevű, közös állami-magán technológiai kutatási projekt létrehozásába Japán hat fő számítástechnikai vállalatával együtt, a Fujitsu, Hitachi, NEC, Mitsubishi Electric, NTT és Toshiba részvételével 1976-ban.

Ez a közös kutatási projekt, amelyben a rivális vállalatok együttműködése zajlott, hozzájárult egy olyan közös technológiai platform kifejlesztéséhez, ahol a vállalatok együttműködhettek és megoszthatták az információkat az innováció előmozdítása érdekében.

Négy évnyi közös munka után az Egyesület kifejlesztette az elektronsugaras litográfia (EBL) technikát, amely forradalmasította a chipkészítő berendezések technológiáját. Az EBL-t végül az ASML, a Nikon Corporation és a Canon Inc. is kereskedelmi forgalomba hozta. Ez a technológiai ugrás elősegítette a japán dominanciát a globális félvezetőpiacon, és 1988-ra a japán cégek adták e piacon a világ értékesítéseinek 51 százalékát.

Belép Amerika kontrollja és a Japán értékesítés hanyatlásnak indul

Ahogy Japán növekedése az 1970-es években dinamikus lett, az Egyesült Államok döntéshozói egyre kihívóbb piaci versenytársnak tekintették Japánt. Szerintük az exporttámogatott japán cégek chipeket és szórakoztató elektronikai cikkeket „ömlesztettek" az Egyesült Államok piacára, hogy megpróbálják kiszorítani az amerikai hazai cégeket, miközben megtagadják a külföldi hozzáférést a japán belföldi piachoz. Az Egyesült Államok kereskedelmi engedményeket magában foglaló megállapodást kezdett követelni a japán kormánytól. A japánok, akik féltek hogy kitiltják őket a hatalmas amerikai piacról, végül beadták a derekukat slés aláírták a Japán Félvezetőipari Megállapodást az Egyesült Államokkal 1986-ban.

A megállapodás felhatalmazást adott az amerikai kormánynak arra, hogy az Egyesült Államokban meghatározza a chipek minimális „tisztességes” piaci árait, miközben Japánnak félvezetőpiacán a külföldi részesedését is 10 százalékról 20 százalékra kellett növelnie. Ez a két kikötés egyszerre rontotta Japán versenyképességét a külföldi és belföldi piacán, és lehetővé tette az Egyesült Államok, Dél-Korea és más országok félvezetőgyártó vállalatai számára, hogy megszerezzék a világ félvezetőpiaci részesedésének nagyobb részét.

A félvezetőpiacon Japán előretörése megállt az 1986-os egyezmény után. Forrás: Handotai Sangyo Kenkyusho
A félvezetőpiacon Japán előretörése megállt az 1986-os egyezmény után. Forrás: Handotai Sangyo Kenkyusho

A jelenbe vezető út

Az 1990-es évek végére a félvezetőipar domináns üzleti modellje a legtöbb országban elmozdult a vertikálisan integrált cégekről, amelyek félvezetőket terveztek ÉS gyártottak is, a magasan szakosodott cégek felé, amelyek chipeket terveztek VAGY gyártottak. Az 1987-ben alapított A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) volt első „színtiszta” öntödei vállalkozás, megkezdte az iparág specializáció felé vezető menetét.

A japán kormány számos kezdeményezést vezetett az 1990-es és 2000-es években, hogy ösztönözze a vállalatokat a specializáció felé való átállásra, azonban kevés sikerrel. Sok japán félvezetőgyártó cég azonban nem tudott vagy nem akart alkalmazkodni a globális iparban kialakuló trendekhez. Az egyik oka annak, hogy a japán félvezető cégek elvesztették versenyképességüket, hogy a digitális termékek értékesítése Japánban stagnált, ami viszont azt jelentette, hogy kevesebb tőkéjük volt amit a kutatási és fejlesztési tevékenységekbe fektethettek.

Az utóbbi időben Amerika vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen volt a félvezetők piacán. Forrás: Economist
Az utóbbi időben Amerika vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen volt a félvezetők piacán. Forrás: Economist

Japán módszerek

A megváltozott geopolitikai helyzetben azonban az Egyesült Államoknak már nem érdeke a visszaszorult japán félvezetőgyártás további megfékezése, épp ellenkezőleg a kínai túlsúly ellen szövetségesekre van szüksége. Nem valószínű, hogy a korábbi amerikai forgatókönyv megismétlődik, bár egy újabb Trump-elnökségtől sok minden váratlan is kitelhet. A japán kormány manapság ismételt erőfeszítést tesz a félvezetőipar hazai fellendítésére, amely intézkedéseket három fő csoportra bonthatjuk, ahogy azt a World Economic Forum szakértője Naoko Tochibayashi is kifejti.

A tajvani TSMC megnyitotta első gyárát Japánban. Fotó: Arisa Moriyama
A tajvani TSMC megnyitotta első gyárát Japánban. Fotó: Arisa Moriyama

a, külföldi cégek csábítása, legutóbb a TSMC becsalogatása

A japán kormány a vezető technológiákat meghonosító külföldi cégek gyártókapacitásainak felépítését is ösztönzi. Néhány napja adta át a TMSC első gyárát Japánban. Az, hogy Japán a TSMC-hez fordult segítségért az egykor általa uralt iparágban, a tajvani chipgyártó domináns pozícióját tükrözi a chip öntés üzletágban, valamint Tokió fokozott aggodalmát Kína egyre növekvő technológiája miatt, jegyzi meg a Reuters. A TSMC-nek Japánba érkezése a gazdasági biztonság szempontjából létfontosságú szektorban befektetéseket eredményezett.

A déli Kjúsú szigetén található chipgyártó központban, ahol a TSMC üzeme található, a beruházásokat felpörgető cégek közé tartozik a chipgyártó Rohm, az ostyagyártó Sumco, és a berendezéseket gyártó Tokyo Electron.

b, saját cég a Rapidus, nemzetközi együttműködéssel

A japán vállalatok jelentős, 56 százalékos globális piaci részesedéssel rendelkeznek az anyagok és 32 százalékos a gyártóberendezések terén. Ezen erősségek fokozására irányuló erőfeszítések részeként a vállalati határokon túlmutató, együttműködési kutatási projektek is indultak.

A legjelentősebb azonban, hogy a jövő technológiáját egy sasát japán cégben fejlesztik, a Hokkaido szigetén létesített Rapidus társaságban. A tervek szerint az új gyár Chitose városában 2027-ben kezdi meg termelését. A cég konzorciumot hozott létre az egyesült államokbeli IBM-mel, amely sikereket ért el a fejlett miniatürizált áramkörök alapkutatásában, valamint az Imec belga kutatóintézettel. Az Imec a hollandiai székhelyű ASML partnere, amely világ vezető cégje az extrém ultraibolya (EUV) expozíciós eszközök területén, amelyek elengedhetetlenek a legmodernebb félvezetőkhöz.

Ezzel egyidejűleg Japán együttműködési megállapodást írt alá a félvezetők területén az EU-val, az Egyesült Királysággal, Hollandiával és Indiával is.

A Rapidus elnöke Atsuyoshi Koike megteszi az első kapavágást. Fotó: Kyodo/Reuters
A Rapidus elnöke Atsuyoshi Koike megteszi az első kapavágást. Fotó: Kyodo/Reuters

c, és a szakemberek

A félvezetőipar nem lehet meg magasan szakképzett munkások nélkül. A világban felfokozott küzdelem van a kulcsiparágakban dolgozó szakemberek megnyerésért. Ebben az iparági cégek helyi koncentrációja is segít, mivel így a szakértők könnyebben mozognak az egyes vállalatok, startupok között.

Nálunk csak az akkumulátor? Chipkelődjünk egy kicsit!

Magyarországon a gazdasági híreket olvasva mostanában már majdnem mindenről az akkumulátor jut eszünkbe, a félvezetőiparra gondolva azonban igazából csak a ceglédi Infineon cégekről halhattunk. A honlapjuk szerint „a ceglédi ún. backend (azaz félvezető szerelő és mérő) telephelyen az Infineon Technologies Cegléd Kft. IGBT félvezető modulok, míg az Infineon Technologies Bipoláris Kft. nyomott kontaktusú tárcsatirisztorok, tárcsadiódák és bipoláris modulok szerelését és mérését végzi. A társaság ma Cegléd és vonzáskörzetének meghatározó, több mint 1200 főt foglalkoztató, folyamatosan növekvő vállalata.” A honlap a német anyacégről, amely a világ tíz legnagyobb félvezetőgyártója között foglal helyet, csak 2018-as adatokat ismertet. Vajon ez mennyiben kelti a naprakész modern vállalat hírnevét?

Az Infineon Technologies már régóta Cegléden működik. Fotó: Infineon
Az Infineon Technologies már régóta Cegléden működik. Fotó: Infineon

Az Európai Unió is szeretné felpörgetni chipgyártását és ennek ösztönzésére 2023 júliusában rendeletet fogadott el, hogy megteremtse azt a bázist, ami például – a koronavírus világjárvány során már megtapasztalt - ellátási láncok összeomlásából eredő problémák ellen is véd. Nem is beszélve a versenyképességről. Egy egész ágazat kiépítése a cél.

Ettől valószínűleg nem függetlenül, némileg hamarabb lépve mint az EU, a magyar kormány tavaly júniusban fogadta el az akkor még Gazdaságfejlesztési Minisztérium „chiphordozó kerámialapka K+F+I projekt indítására vonatkozó javaslatát”, jelentette többek között a Portfolio. A kormány 1 milliárd forintot szánt erre.

„A kidolgozott, több fázisból álló kísérleti projekt szerint a gyártókapacitás már középtávon kiépíthető” - mondta akkor Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

Ha szavakon szeretnénk lovagolni, ma a gazdaságfejlesztés helyett már csak a gazdaságnak van minisztériuma, de vajon mit jelent ez a „chiphordozó kerámialapok” hazai világára? Várjuk a részleteket.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nyugalom a Majna-parti Mainhattanben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 15:31
Csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa nem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén.
Makro / Külgazdaság „Az Európai Unió zsarol minket” – jelentette ki Gulyás Gergely
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 12:58
A mai Kormányinfón több téma is szóba került, orosz drónoktól kezdve a Nemzeti Konzultációig. 
Makro / Külgazdaság Putyin kapott egy kellemes hírt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 08:58
Oroszországban lassult az éves infláció augusztusban, havi összevetésben pedig defláció volt a statisztikai hivatal adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Mennyit kell majd adóznunk a választások után? Ma délután Klasszis Klub Live Pogátsa Zoltánnal
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 08:37
A közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Hatalmas igen az Európai Parlamenttől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 17:46
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetésben a kohéziós és szociális finanszírozást a tagállamok új kihívásokra csoportosítsák át, válaszul az Európai Unió prioritásaira – közölte az uniós parlament szerdán.
Makro / Külgazdaság Megtáltosodott a spanyol ipari termelés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 17:07
Júliusban zsinórban az ötödik hónapban, tavaly október óta a leggyorsabb ütemben nőtt a spanyol ipari termelés éves összevetésben – derült ki a spanyol statisztikai hivatal, az INE (Instituto Nacional de Estadística) adataiból.
Makro / Külgazdaság Tovább késik a magyarországi fellendülés
Herman Bernadett | 2025. szeptember 10. 16:45
A beruházások elmaradtak, emiatt tovább csúszik a magyar gazdaság fellendülése. Az inflációs várakozások magasak, emiatt jegybanki kamatvágás az idén már nem valószínű, és az államadósság leminősítésére sem számítanak az Erste Bank elemzői. Az Otthon Start programban viszont vannak kockázatok.
Makro / Külgazdaság Pá-pá Moszkva? Nagy bejelentést tett a Mol
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 12:58
Új kőolajlelőhelyet talált a Mol és az O&GD.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nem kertelt, amikor a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációs kérdésről faggatták
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 10:56
A kormányfő az Öt YouTube-csatornáján adott interjúben azt mondta, a kérdést úgy fogalmazzák meg, hogy az a Fidesznek jó, a Tiszának pedig rossz legyen.
Makro / Külgazdaság Vajon mi történhet a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 10:22
Immár közel egy hete mozdulatlanok a nagykereskedelmi árak, más kérdés, hogy ezt nem kötelesek figyelembe venni a kiskereskedők. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG